57 százaléka szerint az Orbán-kormánynak lenne lehetősége visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat
Míg a teljes népességben nőtt, a kormánypárti szavazók körében csökkent az üzemanyagársapka újbóli bevezethetőségébe vetett hit - derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített, friss felméréséből.
A magyarok 57 százaléka szerint az Orbán-kormánynak lenne lehetősége visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat – derül ki a Publicus Intézet által lapunk kérésére készített, augusztusi felmérésből. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a kérdőívek augusztus végi-szeptember eleji kitöltésekor az Orbán-kabinet még elvetette az ársapka újbóli bevezetésének szándékát, illetve szükségességét: a téma voltaképp csak a legutóbbi kormányinfó után került ismét reflektorfénybe.
Az üzemanyagárstopban furamód legkevésbé a Fidesz-KDNP-szavazók bíznak.
Körükben ugyanis csak 37 százalék támogatta az ötletet. Körülbelül harmaduk szerint a kabinetnek egyáltalán nincs erre lehetősége. E feltevés egyébként tényszerűen nem állja meg a helyét. A jog ugyanis nem tiltja a kormánynak a hatósági üzemanyagtarifák bevezetését. Ezt a hazai közlekedők a 2021. november 15-e és 2022. december 6-a közötti, literenként 480 forintos árstop idején tapasztalhatták is. A kormánypártokhoz húzó válaszadók kiugró hányada, közel harmada ugyanakkor inkább bizonytalanságának adott hangot a téma kapcsán.
Az ellenzékieknek ugyanakkor egész pontosan kétharmada vélekedett úgy, hogy az Orbán-kormány igenis visszaállíthatná a hatósági üzemanyagtarifákat, ha akarná.
Mindössze 17 százalékuk veti el az ötletet, és 18 százalékuk ingadozik. A politikailag bizonytalanok ez esetben sem a kormánypártiakhoz húznak, amennyiben 64 százalékuk szintén támogatja a felvetést és nemmel még az ellenzékieknél is kisebb hányaduk, csupán 15 százalékuk felelt, miközben az egyértelmű választ 21 százalékuk utasította vissza. A jelek szerint mindazonáltal az ellenzékiek számára vonzóbb, de legalábbis elképzelhetőbb az üzemanyagárstop, mint a kormánypárti szavazók körében.
Januárban egyébként ugyanerre a kérdésre a megkérdezetteknek csak 51 százaléka felelt igennel. A Fidesz-KDNP-hívek 42, az ellenzékiek 58, a politikailag ingadozók pedig 47 százalékban láttak erre lehetőséget. Míg tehát a kormánypárti szavazók árstop iránti vágya tovább csökkent, addig az ellenzékieké és a bizonytalanoké nőtt.
A Publicus által januárban megkérdezettek 58 százaléka egyébként egyetértett a hatósági tarifák megszüntetésével. E meggondolás mögött ugyanakkor bizonyára nem a hatósági tarifák tavaly december elejéig a piaci árakhoz képest biztosított, 160-220 forintos árkedvezménye, sokkal inkább az intézkedés tovagyűrűző hatásaként decemberre az ország egész területén kialakult üzemanyag-ellátási csőd, illetve ennek akkor még igencsak élénk emléke állt.
Az augusztusi felmérés tanúsága alapján nemek szerinti felosztásban egyébként több nő nógatná az árstop visszaállítására a kormányt, mint férfi: előbbiek háromödöte, utóbbiak 54 százaléka látna erre lehetőséget. A felvetést csupán a nők 15 százaléka vetette el.
Az autóval közlekedő, érdemi válaszadók átlag 890 forintos literenkénti üzemanyagár mellett ülnének át a mindennapok során tömegközlekedésre. Ez például abból a szempontból figyelemre méltó, hogy a piaci gázolajár tavaly novemberben – tehát amikor a magyar magánautósok még literenként 480 forintért tankolhattak – a Holtankoljak.hu adatai szerint átlag 851 forinton, tehát a „lélektani határhoz” igen közel állt. Legalább ennyire szembetűnő, hogy az intézet idén januári körkérdése során az átlag még 937 forintra jött ki. Tehát az elmúlt közel háromnegyed év során a közlekedők tűréshatára – vélhetőleg pénztárcájukkal együtt – apadt.
Mindazonáltal az augusztusi felmérés további, szintén el nem hanyagolható eredménye, hogy érdemi választ csupán az autóval rendelkezők 26 százaléka adott. 59 százalék ellenben nem tudta megmondani, milyen üzemanyagár mellett választana más közlekedési módot. Hasonlóképp szembeszökő eredmény, hogy a saját autóval rendelkezők 12 százaléka a mindennapokban mégis más közlekedési módot részesít előnyben. Az autótulajdonosok 3 százaléka pedig már a mostani üzemanyagárak mellett is váltott. (A Holtankoljak.hu adatbázisa alapján végzett számításaink szerint egyébként a benzinár az árstopra egykoron jogosult hazai közlekedők számára idén szeptember közepén, literenként 662 forinton tetőzött.)
A váltani szándékozók 59 százaléka tömegközlekedésre, 19 százaléka kerékpárra, 2 százaléka más meghajtású autóba ülne át, 7 százalék családtaggal közösen használná a négykerekűt, egy százalék inkább gyalogolna, a közösségi elektromos autó lehetőségét viszont kimutathatatlan arányban választották.
Augusztusban a válaszadók havonta átlag 39 ezer 500 forintot költöttek üzemanyagra.
Ezen belül nagyjából egyenlő arányban oszlott meg a legfeljebb 10, a 10-20, a 20-30, a 30-40, a 40-50 és a több mint 50 ezres kiadás. Idén januárban az átlag még 43 ezer forintot tett ki. Az üzemanyagra költhető családi keret tehát az emelkedő tarifák ellenére az elmúlt háromnegyed év során tizedével apadt. Az árak miatt külföldön tankolók 5 százalékos aránya január óta nem változott. Furamód az ötlet leginkább az érettségizettek körében népszerű. A felvetéstől el nem zárkózók aránya háromnegyed év alatt 9-ről 15 százalékra nőtt. Azok aránya, akik eddig még nem gondoltak a lehetőségre, 85-ről 80 százalékra apadt.
A Publicus-felmérés tanúsága szerint augusztusban a magyar háztartások 58 százaléka rendelkezett saját autóval. A legnagyobb arányban a férfiak, a 45-59 évesek, a diplomások és a kertesház-tulajdonosok válaszoltak a kérdésre igennel. 73 százalék benzines, 19 százalék dízeles, 2 százalék hibrid, 1-1 százalék tisztán elektromos, illetve gázüzemű, 4 százalék pedig több autót is üzemeltet. A nők körében nagyobb a benzin népszerűsége. Hagyományos hajtású autóját az érintettek fele majdnem minden nap használja, negyede heti 2-3-szor, tizede hetente, 15 százaléka pedig ennél is ritkábban ül volán mögé. Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek között az arányok nagyjából eloszlanak, az érintett diplomások kiemelkedő aránya, 65 százaléka szinte minden nap autóval jár.
Az iparág ellenzi a hatósági árakat
A Mol a hazai üzemanyagkereskedelem legnagyobb szereplőjeként érti az üzemanyagárak moderálására vonatkozó kormányzati szándékokat és erőfeszítéseket – szögezték le lapunknak az olajtársaságnál, miután kedden a témában egyeztettek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel. A megbeszéléseken részt vett Ratatics Péter, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnöke, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatója is. A társaság azt iparágat sújtó, jelentős terhek ellenére, változatlanul eltökélt a térségi szinten is versenyképes üzemanyagárak biztosítása mellett – tették hozzá. A vállalat évek óta olyan versenyalapú kiskereskedelmi árpolitikát folytat, melynek keretében maradéktalanul kiszolgálja a hazai ügyfeleket, teljes mértékben figyelembe veszi a lakosság teherbíróképességét, emellett pedig a nemzetközi átmenőforgalom számára is versenyképes árakat biztosít – szögezték le. A Mol versenyalapú árai Közép-Európa középmezőnybe tartoznak. A cég eme viszonylagos helyzet fenntartására törekszik. Részben ez biztosítja a térségi piac egyensúlyát is - írták.
A kissé dodonai Mol-közlemény szakértők szerint leginkább annak cáfolataként értelmezhető, hogy a – tényleg az olajcég által uralt – hazai nagykereskedelmi piac árai elrugaszkodtak volna a térségétől. (A Cargopedia 18-ai adatai szerint hét szomszédunkkal összevetve az átlagos hazai benzinár a második, a gázolajé pedig a harmadik legmagasabb.) A piaci egyensúly felemlítése ugyanakkor utalhat arra is, hogy a literenként 480 forintos ársapka valamivel több mint egy éves időszaka végére, tavaly decemberre a hazai üzemanyagellátás lényegében összeomlott.
Orbán Viktor két hete a közrádióban, a hét elején pedig a parlamentben címzett félreérthetetlen üzenetet az iparág felé, felvetve az egyszer már „kipróbált” üzemanyagársapka újbóli bevezetését. A kormányfő, annak kapcsán, hogy az év végére alapvető cél az egy számjegyű infláció, úgy fogalmazott: „ha az üzemanyagárakat, melyek jelentősen növelik az inflációt, a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, ismét be fogunk avatkozni”.
Mostantól havi jelentéseket kérnek az iparági szereplőktől a hazai és nemzetközi árak alakulásáról, illetve a tarifák „moderálására” tett lépésekről – áll a gazdaságfejlesztési tárca keddi közleményében. A MÁSZ szintén érti a kormányzat szempontjait és aggodalmait. A tagvállalatok és minden piaci szereplő érdeke, hogy a hazai üzemanyagpiac egyensúlya megmaradjon – közölte a szövetség az MTI-vel. Grád Ottó, a szervezet főtitkára lapunknak korábban úgy fogalmazott: egy ilyen lépés, amelynek káros hatásait a piac még mindig nem heverte ki teljesen, komoly ellátási kockázatokat hordozhat magában.
Az üzemanyagársapka rossz megoldás – fogalmazott megkeresésünkre Gépész László, a kis hazai kutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) alelnöke. Ha a kormány ismét maximálná a nagykereskedelmi árakat, a piac Molon kívüli 30-35 százalékát ellátó importőrök ismét levonulnának. Az alacsony készletszintek és az európai szintű dízelhiány-veszély együttes hatásaként, újabb, esetleges pánikvásárlások közepette, egyes értékelések szerint, egy újabb ársapka akár heteken belül ismét ellátási csődhöz vezetne. Gépész László szerint egy ilyen helyzetben a – hazai kutak mintegy felét kitevő –, nagy láncokhoz nem tartozó, „kis” töltőállomások, különösen a tavalyi, kellemetlen tapasztalatok tudatában, „azonnal” lehúznák a rolót.
A kutatás adatai
A Publicus Research augusztus 30-a és szeptember 7-e között, ezer fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 63 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 4 százalék egyéb inaktív, 3 százalék pedig munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, ötödük megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
(Népszava)
