Az élelmiszerek 60 százalékkal drágábbak a tavalyelőtti árakhoz képest, de azt méregetjük, mikor lesz meg végre a 9,9 százalékos infláció.
„A magyar vállalatok növekedésének 23 százaléka a cégek 0,3 százalékánál összpontosul” – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank elemzésére felelős igazgatója. Balatoni a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen a magyar gazdaság középtávú kilátásait elemezte a Kopint-Tárki vezérigazgatójával, Palócz Évával, Kónya Istvánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával és az ING vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel.
Gazellák farkastörvények között
Az MNB igazgatója arról az 1100 cégről beszélt a csütörtök délutáni szekcióban, akik a magyar innováció „rejtett bajnokai”. Ezek a gyors növekedésű vállalatok, gazellák az exportból is aránytalanul magas részesedéssel bírnak: a kivitel 13 százaléka köthető hozzájuk. Balatoni azért is jósol nekik nagy jövőt, mert a kormány júniusban jóváhagyta a tőkévé konvertálható kölcsön felvételének lehetőségét startupok számára. Úgy látja, ősszel már várhatók ilyen finanszírozások.
A gazellák előtt ígéretes jövő áll, de nem mindenhatók. „Nem néhány gazella fog kiemelni minket.
Magyarország és a kisebb, felzárkózó országok nem innoválnak, hanem imitálnak.
Arra kell törekednünk, hogy a tudásadaptálást minél könnyebben, hatékonyabban végezzék a vállalatok” – mondta Kónya.
Palócz is ezt az álláspontot támogatta. „Magyarországon sajnos nagyon kevés olyan befektető van, aki számottevő mértékben be tud szállni induló cégekbe. Más országokban külön területekre szakosodott kockázatitőke-befektetők vannak. A magyar gazdaság borzasztóan innovációszegény, még az imitáció is jobb, mint a semmi” – mondta.
Az MNB igazgatója szerint azonban
ameddig imitációval el lehetett jutni, addig már eljutottunk. Eljött az innováció ideje. A 2010-es évek recepjeivel nem lehet megnyerni a 2020-as évek csatáit.
Számonkérték az MNB-t
Balatoni elismerte, hogy az egyszámjegyű infláció nagyon messze van a jegybank által kitűzött 3 százalékos céltól, de úgy látja, novemberre sikerülhet 10 százalék alá szorítani. Év végére pedig 7 százalék lehet a fogyasztói árindex.
Amint az a kiskereskedelmi adatokból is feltételezhető, a határ mentén élők továbbra is külföldön intézik a bevásárlást. „Örülünk, hogy dezinfláció van, de nem élünk jobban. A jelenlegi élelmiszerárak 2021 januárhoz képest több mint 60 százalékkal haladják meg a bázist” – emlékeztetett Virovácz. „Elvárom a jegybanktól, hogy ne üljön fel erre a kommunikációs hullámra.
Mindegy, hogy novemberben és december 10,1, vagy 9,9 százalék lesz az infláció. Ez szerintem 60 százalékos élelmiszerár-emelkedés mellett lényegtelen.
A jegybank által kitűzött célt pedig 2025 elejére-közepére érhetjük el.”
Az ING vezető elemzője szerint bármerre nézünk, folyamatos inflációs nyomást láthatunk a magyar gazdaság körül. Kis, nyitott gazdaságként jobban hat ránk a deglobalizáció és a dekarbonizáció is. Például, a magyar kormány júliusban karbonkvóta-adót vetett ki, ami Virovácz szerint szintén növeli az inflációt. „Úgy látszik, a költségvetés minden fillért megbecsül: a csomagolóanyagoktól kezdve az üzemanyagokig mindent megadóztatnak. De ezekből viszonylag kevés adóbevétel folyik be” – vetette közbe Palócz. Ami az élelmiszerüzleteket illeti, attól tart, hosszú időbe telik, mire visszatérnek a normál üzletmenetre, és nem árazzák túl azokat a termékeket, amikről úgy gondolják, drágábban is megveszik azokat.
Brain drain
Az infláció ugyan elvitte a rendezvény fókuszát, a legdrámaibb mondatok mégis a demográfiához és az elvándorláshoz kötődtek. A külföldre irányuló migráció nem állt meg, és hazafelé sem költöznek sokan. Palócz arról beszélt, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka külföldön születik, de ez az arány már elavult lehet: 2017-ben már 15 százalék volt.
„A béremelések nem elhanyagolható számú orvost visszahoztak, de a magyar fiatalok elvándorlása továbbra is tart. Nem az megy el, aki a falujából sem tud kimozdulni, hanem a vállalkozó szellemű emberek. Pont azokat az embereket veszítjük el, akik vállalkozó szelleműek: ez elég pesszimista képet fest” – mondta a Kopint-Tárki vezetője.
A beszélgetés moderátora, Halmai Péter azzal zárta a beszélgetést – és a csütörtöki programot – hogy a magyar gazdaság nem egy rossz álomban van, amit könnyen kialszik. Az ország nem tud tartósan növekedési, felzárkózási pályára állni, strukturális reformokra lenne szükség. (Forbes)
