Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán. Egy nap alatt közel száz embert öltek meg, és százak sebesültek meg a szakadár területen.
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán “terrorellenes műveletet indított” a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium.
A tűzszünet helyi idő szerint délután 1 órakor lép hatályba, és a része az is, hogy a helyi örmény kormány feloszlatja a hadsereget – írja a Guardian nyomán a 24.hu.
“Megállapodás született Örményország fennmaradó egységeinek és katonáinak kivonásáról, és a hegyi-karabahi védelmi erők feloszlatásáról és teljes lefegyverzéséről” – idézi a szakadárok elnöki hivatalának közleményét az MTI. A közlemény szerint a terület reintegrálásáról szóló tárgyalásokat a tervek szerint csütörtökön tartják a Bakutól 295 kilométerre nyugatra fekvő Jevlahban.
Örményország tudomásul vette
A nemzethez intézett üzenetében Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás megszövegezésében. A televízióban mondott beszédében hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat a többségében örmények lakta, Azerbajdzsánba ékelődő szakadár területen. “Nagyon fontos, hogy az enklávéban véget érjenek a harcok” – mondta.
Az azeri védelmi minisztérium megerősítette a hegyi-karabahi erők lefegyverzését, amelyre a közép-európai idő szerint 11 órakor életbe lépett tűzszünet keretében került sor. Megerősítette továbbá azt is, hogy a válság rendezése érdekében tárgyalásokba kezdenek.
A “terrorellenes hadművelet”
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán, a tűzszüneti megállapodás megkötése előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy Baku csak akkor fogja leállítani hegyi-karabahi terrorellenes hadműveletét, ha az örmény alakulatok leteszik a fegyvert – írta az MTI.
Aliyev hozzátette, hogy az örmény alakulatokat le kell szerelni. Hangsúlyozta, hogy a “terrorellenes intézkedések” során a polgári lakosság és az infrastrukturális létesítmények nem célpontok az azerbajdzsáni hadsereg számára, amely csupán legitim katonai célpontokat semmisít meg.
Azerbajdzsán elnöke megjegyezte, hogy kormánya több alkalommal párbeszédre hívta a karabahi örmény lakosság képviselőit, hogy megtárgyalja velük a reintegrációt, de ők ezt elutasították. Ennek ellenére, szavai szerint Azerbajdzsán “a lokális terrorellenes intézkedések” közben is megismételte a párbeszédre szóló felhívását.
Aliyev szerint Azerbajdzsán rákényszerült a terrorellenes művelet megindítására a térségben, hogy “megakadályozza az örmény fél provokatív és uszító akcióit”. Ezek között említette aknák elhelyezését a karabahi örmény erők diverziós-felderítő csoportja részéről, aminek következtében polgári személyek és a rendőrség munkatársai veszítették életüket, valamint az azerbajdzsáni hadsereg alegységeinek lövetését aknavetőkkel és különböző kaliberű tűzfegyverekkel.
Aliyev sajtószolgálata szerint Blinken aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok a közvetlen párbeszédet támogatja Baku és a karabahi örmény lakosság között.
Közel száz halott
Ruben Vardanján, a szakadár terület kormányának volt vezetője szintén szerdán arról számolt be, hogy már közel száz embert öltek meg, és százak sebesültek meg Hegyi-Karabahban kedd óta. Örményország ombudsmanja ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy legkevesebb 32 embert halt meg a harcokban, közöttük két gyermek, és több mint kétszázan sebesültek meg.
“Ez egy nagy háború, Azerbajdzsán teljes körű hadműveletbe kezdett” – mondta Hegyi-Karabahból a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva Ruben Vardanján. Hozzátette: az azeri erők az éjszaka folyamán és szerdára virradóra is folytatták a hadműveletet.
A hegyi-karabahi vezető elmondta: “Közölték velünk, hogy el kell mennünk, nem maradhatunk, vagy el kell fogadnunk, hogy a terület Azerbajdzsán része (.) ez lényegében tipikus etnikai tisztogatás számos polgári személy halálát okozó háborúval”.
“Nemcsak Oroszország néma, de a Nyugat is”
Baku elutasítja a vádat, hogy célja az etnikai tisztogatás lenne, és azt ígéri, hogy megvédelmezi a térségben élő örmény kisebbség jogait. Ugyanakkor eltökéltségét hangoztatta a szakadár terület politikai és katonai intézményeinek felszámolására.
Vardanján szerint a világ nem vesz tudomást Hegyi-Karabah balsorsáról. „Oroszország hallgat, tulajdonképpen nem vesz tudomást erről az egész hadműveletről. De nem csak Oroszország hallgat” – mondta Vardanján. “Senki sem tesz semmit, senki sem vesz erről tudomást, nemcsak Oroszország néma, de a Nyugat is” – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a hegyi-karabahi orosz békefenntartók eddig több mint 2 ezer békés lakost evakuáltak a konfliktus övezetéből, valamennyiük számára biztosítottak ideiglenes tartózkodási helyet, meleg ételt, illetve a sebesültek számára orvosi ellátást. A kimenekített emberek között 1049 gyerek van.
Véres háborút vívtak
Az előző hegyi-karabahi konfliktus 2020 őszén hat hétig tartott, az örmény erők visszaszorulásával és orosz békefenntartók felvonultatásával ért véget.
A feszültségek az elmúlt hónapokban éleződtek ki, de Jereván és Baku a Szovjetunió felbomlása urán, a kilencvenes években, illetve 2020 őszén is véres háborút vívott a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó terület hovatartozásáért. (Startlap)
