Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A minisztérium is belátta, hogy fenntarthatatlan a rezsicsökkentés

Gazdaság
2023.09.20.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Ha az ország szeretne hatékony energiapolitikát folytatni, akkor vélhetően le kell bontani számos akadályt, így például a rezsicsökkentés mostani rendszerét is. 

A napelemes rendszerek kapcsán az elmúlt hetekben komoly politikai port kavaró vita alakult ki, melynek legújabb fejleményeként maga az Energetikai Minisztérium is elkezdte feszegetni a határokat.

Az elmúlt másfél évben az energiapiacon komoly felfordulást láthattunk, ami Európa-szerte arra ösztönözte a vezetőket, hogy újragondolják és akár némileg átszabják az energiapolitikájukat. Úgy tűnik, a szakmai munka Magyarországon is elkezdődött, és jelzésértékű, hogy önálló minisztériumot kapott a terület. Ugyanakkor annak is vannak jelei, hogy az energetikai tárca mozgástere meglehetősen szűkre szabott: gúzsba köti többek között a rezsicsökkentési rendszer és az energiafaló gyárakat hazánkba csábító iparpolitika. Arról nem is beszélve, hogy a kormány orosz orientációja is számos ponton érinti a szakmai kérdéseket, úgy, hogy akár az orosz gázszerződések, akár az új atomerőmű az Energiaügyi Minisztérium helyett a külügyi- és külgazdasági tárcához tartozik.

Lantos Csabának az lenne a feladata, hogy lehetőség szerint a költségvetést minél kisebb mértékben terhelve fenntartsa, esetleg kiterjessze a rezsicsökkentési rendszert. Szintén minimális költséggel, a „soha meg nem érkező” uniós forrásokra támaszkodva felfejlessze a hazai energetikai infrastruktúrát a következő évek egyre nagyobb ipari fogyasztására. De közben lépjünk előre a zöldenergia területén is, ami részben az uniós vállalások, részben az idetelepülő gyárak igényei miatt is szükségszerű lenne. Ha mindez nem lenne elég, akkor a döntések során figyelembe kellene venni, hogy ne hozzanak lakossági szempontból népszerűtlen döntéseket, amely tovább erodálja a Fidesz szavazótáborát. Hab a tortán, hogy az oroszokkal kötött és a közvélemény által nem ismert, ám egyes tények alapján hazánk számára nem feltétlen kedvező megállapodásokat (például, hogy a piaci árnál drágábban vásároljuk a földgázt) is figyelembe kellene az energiapolitikának venni, meg persze a kormányközeli vállalkozók privilégiumait is tiszteletben kellene ugye tartani. A fentiek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy olyan keretrendszerben kellene a magyar energiastratégiát megújítani és azt végrehajtani, aminek a végeredménye biztosan nem lesz optimális. Arról nem beszélve, hogy a közelmúltban, amikor a miniszter a napelemes elszámolások módosítása kapcsán „aknára futott”, a kormányfő gyorsan kihátrált mögüle.

Adott tehát egy meglehetősen kusza alapszituáció, amelyen a minisztérium a közelmúltban megpróbált sikertelenül módosítani. Attól persze, hogy az éves szaldó rendszer nem szűnt meg, önmagában még nem oldódott meg semmi, hiszen 2024-től ennek alkalmazására már nem lesz mód; akik a jövő évtől éptettnek ki háztartási naperőművet, azok már bruttó elszámolás alá kerülnek. Az pedig még kevésbé lesz ösztönző, hiszen a lakosság esetén alkalmazott (kilowattonként) 5 forintos átvételi ár olyan alacsony, ami miatt a beruházások megtérülése nem értelmezhető.

Ez pedig már csak azért is gondot jelent, mert a jövőre vonatkozólag igen ambiciózus tervei vannak az országnak. A korábbiakhoz képest a Nemzeti Energia- és Klímaterv kétszeres beépített teljesítménnyel számol a következő évtized elejére, ami azt jelenti, hogy a 2030-ra várt 6 GW összes kapacitáshoz képest immár 12 GW-ot szeretnének elérni. Természetesen ebben igen jelentős szerepet játszanak majd a nagy naperőművek, ám vélhetőleg a lakosság által megvalósított beruházásokról sem akarnak lemondani, hiszen ezek most is az ilyen típusú kapacitások 40 százalékát teszik ki.

A Mavir augusztus 1-re vonatkozó adatai szerint jelenleg 222 ezer háztartásban van napelemes rendszer, amelyek teljes kapacitása 2 GW-ot tesz ki, ez önmagában megfelel a Paksi Atomerőmű névleges kapacitásának. (Azt érdemes hozzátenni, hogy miután a napelemek időjárás és napszaktól függően képesek működni, így valójában az atomerőmű jóval több energiát képes termelni. A szakemberek jellemzően azzal számolnak, hogy a névleges kapacitás nagyjából ötödét képesek a napelemek megtermelni). Az ipari méretű erőművekkel együtt pedig a Mavir augusztusi adatai szerint a teljes kapacitás immár 5116 MW. (Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 15-én azt közölte, hogy 5200 MW-nál járunk.) Ráadásul akár az ipari, akár a lakossági beruházásokat nézzük, komoly mennyiség "várakozik", így a közeljövőben akár a korábban 2030-ra várt 6000 MW-ot is elérheti a hazai kapacitás.

A lakossági naperőművek esetében persze kulcskérdés a megtérülés, hiszen ennek hiányában vélhetőleg csak nagyon kevesen fognak ilyen beruházásba a jövőben. Az Energiaügyi Minisztérium hétfőn azt közölte, hogy a napelemes szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményeként a napelemes pályázatok nyertesei mentesülhetnek a bruttó elszámolás alól, és a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át. (Annak ellenére, hogy a beruházások egy része várhatóan 2024-ben valósul meg.)

Szakmailag ennél sokkal érdekesebb ugyanakkor a minisztérium közleményének az a mondata, mely szerint:

a bruttó elszámolás kapcsán közös nevezőként fogalmazódott meg, hogy az adminisztratív átvételi ár szintje mellett lényeges szempont az is, hogy a napelemes termelők piacra lépése lehetővé váljon.

Ez ugyanis jelzi azt, hogy a minisztérium is tisztában van vele, hogy a rezsicsökkentési rendszer keretében meghatározott 5 forintos áramár nem tartható. Amennyiben a lakossági napelemekben termelt áramot is piacra engednék, az úgy is értelmezhető, hogy a rezsicsökkentés rendszerét kezdenék el lebontani. Nagy kérdés persze, hogy a kormány ehhez hajlandó-e asszisztálni? A szakemberek ugyanakkor jó ideje azon az állásponton vannak, hogy a takarékoskodásra ösztönző és a szociális szempontokat jobban figyelembe vevő rendszernek sokkal több értelme lenne, mint görcsösen ragaszkodni egy olyan szisztémához, amelyet tavaly nyáron félig a kormány is elengedett.

Egy másik aspektusa is van a termelés piaci áron történő átvételének (nem feledve, hogy ez csak az új kapacitásokra vonatkozna), hiszen az MVM számára a nagyon olcsón átvett áram igen jól jön, ezzel ugyanis jelentősen tudja a társaság csökkenteni a rezsicsökkentett árak miatt keletkezett veszteségét. Sőt, hozzátehetjük, hogy ez és a megemelt rendszerhasználati díj is hozzájárult ahhoz, hogy a társaság első féléves eredménye vaskos, 200 milliárd forintos nyereséget mutatott.

Persze az is nagy kérdés, hogy a bruttó elszámolás keretében milyen piaci árra számíthatnak az érintettek, hiszen az idei évben voltak olyan napos hétvégi időszakok, amikor „túlcsordult” a termelés, és extrém esetben még mínuszos is volt az ár. Összességében ugyanakkor az feltételezhető, hogy a nagy energiaigénnyel rendelkező új üzemek miatt hétköznapokon biztosan szükség lesz a megtermelt energiára.

Ha megnézzük a tőzsdei árakat (amelyeket persze aligha fognak a háztartási erőművek tulajdonosai megkapni), akkor azt láthatjuk, hogy idén nagy átlagban 80-90 euró volt megawattóránként az ár, ami 30-36 forint körüli kilowattórás értéknek felel meg. Szakértők szerint, ha 30 forint körüli árat kapnának a „kistermelők”, akkor egy még elfogadható, 14-15 év alatt megtérülő beruházást jelentene egy 5 kWp kapacitású háztartási rendszer kiépítése.

Véleményünk szerint a minisztérium álláspontja is azt jelzi, hogy a politikai vezetés is tisztában van azzal, hogy a támasztott feltételek – ebben az esetben a rezsicsökkentett ár – tarthatatlan, az ugyanakkor nem látható, hogy a gazdasági racionalitás vagy a vélelmezett politikai érdek lesz erősebb ebben a kérdésben.

(mfor.hu)

rezsicsökkentés
energia
kormány
Orbán-kormány
megújuló energia
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.20. - 06:09
Módosítva 2023.09.20. - 06:10
A- A+

  • Hol is fekszik Magyarország?

    Hol is fekszik Magyarország?

  • Pusztító erejű tornádó csapott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak

    Pusztító erejű tornádó csapott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak

  • A pécsi egyetem klinikája nyíltan fenyegeti és próbálja elhallgattatni az elégedetlen dolgozóit

    A pécsi egyetem klinikája nyíltan fenyegeti és próbálja elhallgattatni az elégedetlen dolgozóit

  • AI-generált bébi Orbánnal sokkoltak az albániai csúcstalálkozón

    AI-generált bébi Orbánnal sokkoltak az albániai csúcstalálkozón

  • Joe Biden visszatért, hatalmas katasztrófa lett belőle

    Joe Biden visszatért, hatalmas katasztrófa lett belőle

  • Mi lesz veled, magyar óvodapedagógia?

    Mi lesz veled, magyar óvodapedagógia?

  • Titkos tárgyalások a Várkert Bazárban: Mit tervez Orbán Viktor?

    Titkos tárgyalások a Várkert Bazárban: Mit tervez Orbán Viktor?

  • Alföldi Róbert, Cserhalmi György, Gyurkó Szilvia és több mint 20 ismert szerző is tiltakozik az ellehetetlenítési törvény ellen

    Alföldi Róbert, Cserhalmi György, Gyurkó Szilvia és több mint 20 ismert szerző is tiltakozik az ellehetetlenítési törvény ellen

  • Németország kivégezte Nagy Márton ígéretét, lépnie kell a kormánynak

    Németország kivégezte Nagy Márton ígéretét, lépnie kell a kormánynak

  • Kellemetlen, márciusi időt tartogat ez a májusi hétvége

    Kellemetlen, márciusi időt tartogat ez a májusi hétvége

  • Orosz-ukrán tárgyalások: nincs áttörés

    Orosz-ukrán tárgyalások: nincs áttörés

  • Újra munkába állt a börtönből kiengedett polgármester, Kiss László

    Újra munkába állt a börtönből kiengedett polgármester, Kiss László

  • Vidéki valóság: A független helyi sajtó heti legfontosabb hírei Magyarországon

    Vidéki valóság: A független helyi sajtó heti legfontosabb hírei Magyarországon

  • Dobrev Klára: A válás miatt eladjuk az Apró-villát

    Dobrev Klára: A válás miatt eladjuk az Apró-villát

  • Az "átláthatósági törvény" lakossági megítélése

    Az "átláthatósági törvény" lakossági megítélése

  • Nicușor Dan Orbán Viktorról: Az európai haladás akadályozója

    Nicușor Dan Orbán Viktorról: Az európai haladás akadályozója

  • A fideszes képviselő elítélte a gyűlöletkeltést, miközben Magyart felfaló medvéről is van poszt az oldalán

    A fideszes képviselő elítélte a gyűlöletkeltést, miközben Magyart felfaló medvéről is van poszt az oldalán

  • „Erdélyért indultam el” – Magyar Péter lépésről lépésre építi válaszát Orbán tihanyi beszédére

    „Erdélyért indultam el” – Magyar Péter lépésről lépésre építi válaszát Orbán tihanyi beszédére

  • A nem létező Nyugat ereje

    A nem létező Nyugat ereje

  • Újabb miniszteri biztost nevezett ki Szijjártó Péter

    Újabb miniszteri biztost nevezett ki Szijjártó Péter

  • Így égett el 100 milliárd forint az MNB-alapítvány luxuskalandjai során

    Így égett el 100 milliárd forint az MNB-alapítvány luxuskalandjai során

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element