Erősödik a kínai függés a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében.
Egy az uniós vezetők számára készített dokumentum arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió 2030-ra nagymértékben függhet Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, hasonlóan az ukrajnai konfliktus előtti, Oroszországtól való energiakitettséghez. Ahogy utóbbi esetében is Magyarország az egyik, az oroszoktól leginkább függő ország, úgy az akkumulátoripar felé mozduló gazdasági átrendeződéssel Kína felé is a magyar lehet az egyik legjelentősebb kitettség.
Egy a Reuters által megszerzett uniós jelentés szerint aggasztóan nő az EU függősége Kínától az akkumulátoripari termékek esetében. Az elemzés képezi majd az alapját az európai gazdasági biztonságról szóló megbeszéléseknek az uniós vezetők október 5-i, a spanyolországi Granadában tartandó találkozóján, ahol várhatóan nagy vita lesz arról, hogyan csökkentse az Európai Unió a kínai gyártók felé meglevő kitettségét.
A dokumentum rávilágít Kína növekvő globális érdekérvényesítő képességével és gazdasági befolyásával kapcsolatos veszélyekre: arra figyelmeztetnek a jelentés készítői, hogy Európa túlzottan függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, amelyek az elektromos járművek és a megújuló energia tárolásának kritikus eszközei.
Európa célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez hatékony módszerekre lesz szükség az olyan időjárásfüggő forrásokból származó energia tárolására, mint a nap- és a szélenergia. Ennek eredményeképpen a lítium-ion akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti kereslet várhatóan jelentősen megnő, és az elkövetkező években akár a 10-30-szorosára is nőhet.
Ezt fedezte fel a magyar kormány is, így Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti kijelentése szerint a cél az, hogy Magyarország legyen a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója. Azonban Magyarországon főleg kínai gyártók és beszállítók létesítenek üzemeket, amely hasonlóan az orosz energiakitettséghez, a hazai gazdaság kínai kitettségét növeli majd.
Míg az EU erős pozíciót foglal el az elektrolízisberendezések gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában, az üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára.
A JELENTÉS SZERINT A KÍNÁTÓL VALÓ FÜGGŐSÉG 2030-RA JELENTŐS ENERGIABIZTONSÁGI KOCKÁZATOT JELENTHET AZ EU SZÁMÁRA.
A dokumentum párhuzamot von a Kínától való potenciális függőség az akkumulátorok és üzemanyagcellák esetében, valamint az EU múltbeli, Oroszországtól való energiakitettség között, amelynek az ukrajnai konfliktus vetett csak véget.
EZ AZT SUGALLJA, HOGY A KÖVETKEZMÉNYEK HASONLÓAN SÚLYOSAK LEHETNEK, HA NEM TESZ LÉPÉSEKET AZ EU, AMI ROSSZ ELŐJEL A MAGYAR AKKUMULÁTORIPARNAK IS.
Az energetikai aggályok mellett a dokumentum a digitális technológiai ágazat sebezhetőségére is rávilágít. Az EU-nak kihívásokkal kell szembenéznie az olyan digitális eszközök, mint az érzékelők, drónok, adatkiszolgálók, adattároló berendezések és adatátviteli hálózatok iránti növekvő kereslet kielégítésében. A jelentés szerint az EU az ágazat egyes aspektusaiban erős, míg más területeken jelentős gyengeségei vannak.
A dokumentum arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a létfontosságú technológiák külföldi forrásoktól való függősége akadályozhatja az európai iparágak és szolgáltatások termelékenységének növekedését. Ez akadályozhatja a mezőgazdasági rendszerek korszerűsítését is, ami elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezeléséhez.
Az EU egyébként felismerte a kínai export káros hatásait: múlt héten Ursula von der Leyen bejelentette, hogy szubvenciós vizsgálatot indítanak az e-autók esetében, de ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bizottság elnöke által megindított eljárás könnyen kiterjedhet a magyarországi akkumulátoriparra is. (Propeller)