Az ítélőtábla megtorpedózta a kifizetést
A Corvinus egyetem intézetvezetője szakértőként az alapdíj két és félszeresét számlázta, és a nagyjából egyéves megbízására 225 munkanapot számolt el. - írja a 24.hu
Nem utalhatja ki a Fővárosi Törvényszék azt a csaknem 90 millió forintos szakértői díjat, amit a 2016 óta folyamatban lévő Quaestor-per bírája hagyott jóvá az eljárásban kirendelt igazságügyi szakértők elszámolásai alapján. A 24.hu információja szerint a Fővárosi Ítélőtábla múlt héten meghozott jogerős döntése hatályon kívül helyezte a hazai igazságszolgáltatási gyakorlatban igen magasnak számító díjtételről szóló végzést, és új eljárásra utasította a törvényszéket.
Az ítélőtábla szerint az első fokon eljáró bíró alapvető mulasztásokat követett el a munkadíjak megállapításánál.A Quaestor-csoport egykori vezetője és tulajdonosa, Tarsoly Csaba és további tíz vádlott bírósági pere hét és fél évvel ezelőtt kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és azóta túljutott az ötszázadik tárgyalási napon, ám azt még mindig nem tudni, hogy az ítélethozatal mikorra várható. A brókercég bukása után egy évvel az ügyészség 1548 oldalas vádiratot nyújtott be, melyben egyebek mellett sikkasztással és csalással vádolták meg a cégvezetőt és társait. Az eljárásban tavaly bírócsere volt, ezért formálisan újra kellett kezdeni a tárgyalássorozatot.
A brókerügy bonyolult pénzügyi háttere miatt a bíróság az elmúlt években szakértőktől kért segítséget a komolyabb pénzügyi és tőkepiaci kérdések megválaszolásához. Ibolya Tibor fővárosi főügyész tavaly közleményben magyarázta, azért van szükség igazságügyi szakértőkre, mert nem várható el egy ügyésztől vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értse a tőkepiacok működését. Csakhogy a kirendelt szakértőkről sorra derült ki, hogy valamilyen oknál fogva nem járhattak volna el az ügyben.
Volt olyan szakértő, aki négy év után jelentette be, hogy elfogult, másról kiderült, hogy a Quaestor-ügy károsultja, és akadt olyan is, aki kompetencia hiányára hivatkozva kérte a felmentését.
Végül az idén májusban született meg a Quaestor-ügy első egyesített szakértői jelentése, amire a 2019. december 20-i első kirendelés után több mint ezer napot kellett várni. Ráadásul a szakértők nem válaszolták meg a kirendelésekben megfogalmazott kérdések jelentős részét. A jelentés ismertetése után az ügyészség, valamint a vádlottak és ügyvédeik újabb 617 kérdést indítványoztak, a bíró pedig végül 134 oldalban kérte az anyag kiegészítését.
Bár a szakértők nem tudták befejezni a munkát, a bíró a nyáron mégis úgy döntött, hogy elrendeli a négy szakértő által benyújtott számlák kifizetését. A legnagyobb összegre Győri Éva igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő, valamint Lakatos László Péter igazságügyi tőkepiaci és pénzpiaci szakértő nyújtott be igényt.
Ketten együtt több mint 80 millió forintot számláztak a jelentés elkészítéséért.
A kifizetéseket több vádlott megfellebbezte, észrevételeikkel pedig – legalábbis is részben – az ügyészség is egyetértett. A fellebbviteli ügyészség azt írta, meg kell vizsgálni, miként lehetséges feltűnő aránytalanság még a vádirat tanulmányozásában is: Győri Éva ugyanis 76, míg Lakatos László Péter 400 órát számolt el erre.
Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott „szakmai tévedésekkel teli, feltételezésekkel tarkított fércmunkának” minősítette az egyesített szakértői jelentést, a Budapesti Corvinus Egyetem Számviteli és Jogi Intézetét vezető Lakatos László Péter esetében pedig azt is kifogásolta, hogy szakértőként 225 munkanapot (1797 munkaórát) számolt el magának, ami szerinte kétségessé teszi, hogy egyéves megbízatása közben hogyan tudott teljesíteni az egyetemen. A Quaestor volt tulajdonosa szerint az is aggályos, hogy az intézetvezető a szakértői munkájához a PhD-hallgatóit dolgoztatta, ráadásul szerinte egy jelentős összeadási hiba is van a pénzpiaci szakértő elszámolásában.
A fellebbezéseket a másodfokon eljáró ítélőtábla alaposnak találta.
A végzés szerint a védelem és az ügyészség „alappal hiányolta” a kifizetést elrendelő bíró indokolásából, hogy miért tartotta elfogadhatónak a szakértők díjigényét, és miért nem oldotta fel az általuk elszámolt, azonos feladatokhoz kapcsolódó óradíjak aránytalanságait.
A kiszámlázott munkaórák egyáltalán nincsenek egymással arányban (…) a vádirat tanulmányozása Lakatos László Péter egyetemi docens esetében 20,83 karakter/percnek felel meg, miközben egy elsőosztályos május végére 70 szótag/perc tempóval tud olvasni
– olvasható az ítélőtábla által kiadott dokumentumban.
A végzés felrótta az elsőfokú bíróságnak, hogy nem ellenőrizte a kivételes munkadíj megállapításának okait, így elfogadta, hogy Lakatos a szakértői alapdíj két és félszeresét számolta el saját és munkatársai tevékenységére. A két és félszeres szorzó a kifizethető felső határ, ami például ünnepnapi munkavégzésre vagy magas szintű tudományos tevékenységre adható.
Kétségtelen tény, hogy a szakértők által felszámított órák mennyisége magas, azonban ebből nem következik automatikusan, indokolás nélkül a hosszabb tudományos vizsgálódás megállapításának jogalapja
– írta a ítélőtábla, hozzátéve, hogy mivel a dokumentum nem volt ténybelileg racionálisan megalapozva, az eljárás résztvevőihez hasonlóan a másodfokú bíróság is csak valószínűsíthette, hogy milyen adatok támasztják alá a következtetéseit. (24.hu)
