Még nem lehet tudni, hogy milyen ajánlatok kerülnek asztalra a bértárgyalásokon, a recesszió miatt nehéz menet lesz az alku.
A legnehezebb kérdés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kapcsán, hogy mennyi legyen ez, és mikortól lépjen életbe – válaszolta lapunk kérdésére Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke azok után, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett gyorsjelentésében 16,4 százalékra mérték a mögöttünk álló hónapban a fogyasztói árak emelkedését tavaly augusztushoz képest.
A szakszervezeteknek az éves inflációs mérték a fontos, nem az augusztusi érték. A legnagyobb nehézséget az okozza a bértárgyalásokon, hogy jövő év februárjában derül ki az idei éves infláció mértéke, márpedig ez a döntő. A hamarosan kezdődő őszi egyeztetéseken a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és kormánynak előzetesen egy olyan értékben kellene megállapodni a pénzromlás mértékéről, amit mindenki elfogad. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ezért nincs könnyű helyzetben.
A szakszervezetek még a VKF tárgyalások előtt kétoldalú egyeztetést kezdeményeznek a munkáltatókkal, és itt kiderülhet, hogy a szakszervezeti javaslatok közül melyiket tudja támogatni az másik fél – mondta el Mészáros Melinda. Ez lehet a későbbi döntés előszobája, és iránymutató lehet, hogy már ebben az évben emelkedik-e a minimálbér, vagy a korrekciókat csak a jövő évi bértárgyalásokon veszik figyelembe. A korrekció szükségességében a felek egyetértettek az augusztus 30-ai tárgyaláson, ám ennél sokkal tovább nem jutottak. Éppen a konkrét gazdasági mérőszámok hiánya miatt. A GDP stagnálása miatt könnyen elképzelhető,
hogy a bértárgyalásokon csak az inflációval kell számolni
– mondta a szakszervezeti vezető.
Felvetődött a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztásának lehetősége, ami szakszervezeti javaslat, ám az elképzelést a munkaadói oldal nem támogatja. Bizonyára azért, mert a főként a mikrovállalkozások számára – ezek jelentős számban vannak jelen a hazai gazdaságban – szinte megoldhatatlan volna kigazdálkodni,
ha a minimálbér jelenlegi 232 ezer forintos bruttó összege 312 ezer forintra emelkedne
– jelezte a Liga vezetője, miközben a munkahelyek megtartása elemi érdek.
A munkaadói oldal elismeri, hogy az éves infláció mértéke valószínűleg meg fogja haladni a korábbi bérmegállapodáskor prognosztizált 15 százalékos szintet, amit Perlusz László, a VOSZ főtitkára azzal egészített ki, hogy a szakszervezetekkel folytatott nyár végi tárgyaláson továbbra is csak előzetes becslések álltak rendelkezésre az éves inflációról és a GDP változásáról. Megbízható prognózisok hiányában pedig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről nem lehet dönteni. Ebben tehát nincs vita a munkaadók és a munkavállakók között. A kormány szeptemberre ígérte a béremelési számításokhoz szükséges megbízható adatok szállítását. A VOSZ nincs a béremelés ellen, mégis látni kell, hogy a magyar gazdaság stagnálás közeli állapotban működik, a KKV-szektor nagy valószínűség szerint recesszió előtt áll. Ebben a helyzetben nem szabad újabb költségsokkal riasztani a hazai kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat. Olyan megoldást kell találni, ami segíti, hogy a munkaadók és a munkavállalók is túléljék ezt az évet és jövőre, a remélt egyszámjegyű infláció és beinduló gazdasági növekedés jellemezte fellendüléskor működő vállalkozásokat és megőrzött munkahelyeket találjunk – jelezte a főtitkár.
A bérkorrekció mértékének kérdésére, és arra, hogy ez idén év közben megtörténhet-e, Perlusz László úgy válaszolt: egyelőre semmi elől nem zárkózik el a VOSZ. Teljesen egységes a munkaadói oldal, hogy béremelési kérdések kizárólag egyben tárgyalhatóak. Vagyis az idei a jövő évivel. Akár konkrét javaslatként is megfogalmazódhat, hogy vizsgálják meg annak a hatását is, ha béremelés helyett célzottan a minimálbért keresők esetében adó- és járulékcsökkentést vezetnének be. A főtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy az általános járulékcsökkenésre vonatkozó javaslat most vélhetően irreális volna, mert százmilliárdokkal apasztaná az amúgy is nehéz helyzetben lévő központi költségvetés bevételeit. A jóval kisebb költségtényező miatt a minimálbért keresők esetében a célzott közteher-csökkentés viszont járható út volna akár munkavállalói oldalon, akár úgy, hogy az őket foglalkoztató munkaadók mentesülnének a béremelés és az ahhoz kapcsolódó járulékok többletterheitől a legkisebb kötelező bérek korrekciója esetén.
Ilyen módon segíteni lehetne a legalacsonyabb keresetűeknek, úgy, hogy mindez kímélné az amúgy is megtépázott magyar vállalkozói szférát és nem támasztana mesterségesen gerjesztett keresletet sem, így elkerülhető lenne az ár-bér-spirál kialakulása. Ennek kialakulása azzal a veszéllyel járhatna, hogy megakaszthatja az inflációcsökkentést – zárta szavait Perlusz László. (Népszava)
