Tévesen okolja Brüsszelt
Nem szűnik a felháborodás a napelem-tulajdonosok körében, akik számára az éves szaldóelszámolás belengetett megszüntetése milliós beruházásaik megtérülését veszélyezteti, illetve lehetetleníti el. Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt állítja, már tavaly ismertek voltak a jövő januártól esedékes változások. Az új uniós irányelvek hatályba lépése után azonban nem vetődött fel, hogy a már megvalósult napelemes beruházásoknál is eltörlik az éves szaldóelszámolást.
Az éves szaldóelszámolás megszüntetésének hírét nagy felzúdulás kíséri, Lantos Csaba videós bejelentkezése óta dőlnek a szerkesztőségünkbe a kormány kiszámíthatatlan szabályozását ekéző, a családok által beruházott milliók megtérülését reklamáló levelek. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) tegnap annyit reagált a több mint 200 ezer kiserőmű-tulajdonos felháborodására, hogy mindenkinek megtérül a beruházása, támogatják majd a családokat a napelemes rendszerek megtérülő telepítésében, és a közlemény azt is tudatta:
Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését.
A bruttó elszámolást az újonnan belépők számára nem vitatta senki, a felháborodás nem is ennek szól. Évek óta ismert volt, hogy a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozók számára nem lesz már éves elszámolási lehetőség, a bruttó elszámolásban a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg. Az idevágó uniós irányelv – amelyre hivatkozik a tárca – 2019-es dátumú, négy év volt a felkészülésre, beleértve a tarifarendszer kalkulálását. Hogy milyen eladási és vételárak lesznek, azt még nem tudni, a minisztérium közlése szerint most folyik a finomhangolás.
Az ezután beruházók a majd meghirdetett kondíciók alapján dönthetik el, hogy belefognak-e a beruházásba vagy sem. Mindenki az aktuális feltételek alapján döntheti el, megéri-e neki a beruházás.
Más a helyzet a már hálózatra kapcsolódott napelem-tulajdonosokkal, számukra az egyelőre videón bejelentett havi elszámolás alapvetően fordítja fel a beruházás megtérülését. Úgy számoltak, amikor döntöttek a beruházásról, hogy egy évben egyszer összevezetik a felhasznált és a megtermelt árammennyiséget: ha többlet van, fizet az áramszolgáltató, ha a háztartás fogyasztott többet, akkor befizeti a különbözetet, ehhez méretezték az invesztíciót. A termelés lefutása a napsütéses órák számát követve május és szeptember között magas, a téli hónapokban csekély, a havi szaldó így azt jelenti, hogy a fűtési szezonban jellemzően venni kell az áramot, elbúcsúzhat a tulaj a nullás áramszámlától, dobhatja ki például a hőszivattyúra optimalizált megtérülési számításait.
Az EM közleménye ugyanakkor az éves szaldó megszüntetéséről nem ír konkrétumot, a szövegben általánosságban „elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése” szerepel, valamint az, hogy „a 2024. január elsejétől hatályos uniós rendelkezésekhez igazodó hazai szabályozás fő elemei a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavalyi döntései nyomán már eddig is ismertek voltak”. Ezzel alighanem az energiahivatalnak az amúgy a rendszerhasználati díjakra vonatkozó tavaly novemberi rendeletére utaltak, ám ez a szakértők számára sem volt egyértelmű. A havi szaldó hírére most Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bejelentés váratlanul érte az iparágat. Bár tavaly egy rendeletmódosítás utalt valami hasonlóra, de gyakorlati szemmel az pontosan nem volt értelmezhető. Sok fogyasztó, különösen azok, akik tavaly októberben kérelmezték a csatlakozást, most úgy érzik, megtévesztették őket ezzel a hirtelen változással – reagált a szakember.
Úgy látszik, valóban nem lehettek annyira egyértelműek a döntések, legalábbis arra az októberi kormányzati bejelentésre, miszerint a 2022. október 31-ig hálózatra csatlakozási igényt bejelentők számára marad az éves szaldóelszámolás, a lakosság rohammal válaszolt. A napelemek elterjedését látványos eredménnyel ösztönözte a kormány, a közlemény is rekordokról számol be: az ipari és lakossági napenergiás kapacitások minden várakozást meghaladó ütemben bővültek Magyarországon. A tavalyi rekordévben mintegy 1100 megawatt új teljesítmény épült ki, az idén már az első nyolc hónapban ennél több kapacitás csatlakozott a hálózatra. Az EM gondolatmenetéből az rajzolódik ki, hogy bár az emberek tisztában voltak azzal, hogy rájuk az éves elszámolás helyett a számukra jóval kedvezőtlenebb havi szaldó vonatkozik majd, mégis egyre vehemensebben igyekeztek beruházni. Vagyis minél többen igyekeztek napelemet telepíteni úgy, hogy már tudták, rosszul fognak járni.
Ebben nem sok logika volna, és a szerkesztőségünkbe érkezett levelek, az ezerszámra írt kommentek sem erről tanúskodnak.
A korábbi kormányzati kommunikáció ugyanis egyértelműnek tűnt ebben a kérdésben, és abból az derült ki, hogy az új uniós szabályozás nem követeli meg a hálózatra korábban csatlakozott napelemesek éves szaldóelszámolásának megszüntetését. Az energetikáért korábban felelős, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium máig fellelhető hivatalos közleménye szerint
az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.
A már említett, új EU-irányelvek ismeretében tehát azt közölte a Palkovics-féle tárca, hogy kizárólag a 2024 után belépők számára változik az elszámolás, ám azok számára, akik ezt megelőzően kapcsolódtak a hálózatra, és teljes egészében önerőből telepítették a rendszerüket, nem lesz változás.
„Brüsszel nem követeli meg, hogy a 2024 előtt megvalósult beruházások éves szaldóelszámolását megszüntessék, az EU-irányelvek nem írnak elő semmit a meglévő éves szaldóelszámolásokkal kapcsolatban. Napelemügyben annyit írnak elő, hogy jövő januártól az új belépők számára bruttó elszámolással történhet a hálózatra kapcsolódás” – válaszolta kérdésünkre Szolnoki Ádám.
Az Új Nemzeti Energiastratégia kiemelt célként jelölte meg a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését. Szűk három éve még úgy fogalmaztak, hogy „a dokumentumban rögzített ambiciózus törekvés, hogy a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, háztetőre szerelt napelemmel”. Azóta annyi változott, hogy a házi feladat teljesült, 2030 helyett már idén túl voltunk a 200 ezer telepítésen, az EU-nak felmutatandó tervteljesítéshez nincs szükség újabb háztartási kiserőművekre.
Kétségtelen, hogy az energiahivatal részéről tavaly érkeztek jelzések, hogy célszerű lenne átalakítani az elszámolási rendszert, a havi elszámolás gondolata is felvetődött, de nem az uniós irányelvek, hanem a hálózat túlterhelése miatt. A kormány vagy az EM részéről ugyanakkor nem érkezett olyan bejelentés, ami az éves szaldóelszámolást Palkovicsék közléséhez képest felülírta volna.
Tavaly december közepén, mikor ismét felhabzott a kérdés a 2024 előtti beruházások éves szaldóelszámolása ügyében, kérdéssort juttattunk el a minisztérium sajtóosztályának. Többek között azt firtattuk, hogy:
- mikortól szűnik meg az éves szaldóelszámolás, pontosan mikortól nem köthető ilyen tartalmú szerződés? A helyreállítási tervben is szereplő 2024. január 1. dátumtól vagy más a céldátum? llletve lesznek-e kivételek?
- A korábban telepített, tehát az éves szaldóelszámolás eltörlése előtt üzembe állított kiserőműveknél meddig alkalmazzák az éves szaldóelszámolást?
- Milyen kondíciókra számíthatnak azok, akik 2022. október 31-ig leadták a háztartási napelemrendszer telepítési/hálózatra csatlakozási igényüket az áramszolgáltatónál? Áll még a kormányzati ígéret, miszerint az október végéig beadott igénylőkre az éves szaldóelszámolás vonatkozik? Meddig számíthatnak erre az elszámolásra? 2024. január 1-jéig? 10 évig? Semeddig?
- Elképzelhető, hogy a lakossági beruházásokat a jövőben nem fogják ösztönözni, inkább a kereskedelmi célú naperőművek létesítését szorgalmazzák, a lakosság pedig saját termelés helyett inkább a hálózatról vételezzen áramot? Ez mennyivel lenne gazdaságosabb?
Bő nyolc hónapja elküldött kérdéseinkre azonban hiába vártuk a válaszokat, az Energiaügyi Minisztérium nem élt a lehetőséggel, nem tisztázta a napelemesek elszámolását érintő változásokra vonatkozó kérdéseket. Ilyen tekintetben az előd, a Palkovics László vezette tárca sem volt készségesebb: az új EU-szabályozás kapcsán, ugyanezen témakörben 2020 októberében elküldött kérdéssorunk is megválaszolatlan maradt. (24.hu)
