Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta.
A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
2023 júliusában a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex alapján a válaszadók nettó egyharmada jelezte, hogy a konjunkturális helyzet romlását érzékelte 2023 első felében 2022 második feléhez képest. Előretekintve, a második félévben a bankok növekvő köre számít a konjunktúra pozitív irányú elmozdulására, a folyamatok csak lassú javulását jelzi ugyanakkor, hogy összességében továbbra is szűk többségben vannak azok, akik kedvezőtlen konjunkturális környezetet irányoztak elő.
Az elmúlt időszak konjunktúraérzet romlása mögött több ok is azonosítható:
- A makrogazdasági környezet megítélése ugyan javult mind a hazai, mind a nemzetközi környezet vonatkozásában, de továbbra is negatívan járul hozzá a bankok konjunktúraérzetéhez. Míg 2022 második felében szinte az összes intézmény negatívan ítélte meg a makrokörnyezet hatását, 2023 első felére a bankoknak már csak mintegy nettó értelemben vett 40 százaléka (azaz a javulást és a romlást érzékelő bankok különbségének összes bankhoz viszonyított aránya) jelezte ezt, miközben a válaszadó intézmények növekvő aránya ítélte meg semlegesen vagy épp pozitívan ezt a komponenst. A következő fél évben ez a tényező konjunkturálisan pozitív lehet, amire az előző két évben nem volt példa.
- Mind a rövid, mind a hosszú forrásokhoz való hozzáférés megítélése romlott. Részint a forrásköltségek emelkedésével, részben pedig a betétállomány átcsoportosítása miatt a hosszú lejáratú forrásokhoz való hozzáférés romlását a bankok 30 százaléka jelezte; a rövid források esetében ezt a válaszadók 14 százaléka tette meg. A következő fél évben a hosszú és rövid források elérhetőségének romlását a bankok rendre 16 és 22 százaléka várja.
- 2023 első felében emelkedtek az ügyfélkockázatok a válaszok alapján. A csökkenő reálbérek és a megemelkedett megélhetési költségek miatt a bankok 59 százaléka tapasztalta a hitelképesség romlását a lakossági szegmensben, a bizonytalan kilátások és iparágspecifikus kockázatok miatt 43 százalékuk pedig a vállalati ügyfelek esetében. A portfólióminőség romlását és a banki kockázati étvágy csökkenését a válaszadók harmada jelezte. Előretekintve is hasonló mértékben, a bankok nettó 51 százaléka vár romlást a lakossági, 41 százaléka a vállalati hitelképességben.
- A bankok 2023 első felében a hitelkereslet további visszaesését érzékelték 2022 második félévéhez képest. Az előző fordulóhoz képest kissé nagyobb arányban, a bankok 59 százaléka jelezte a lakossági hitelkereslet csökkenését, 49 százalékuk pedig a vállalati hiteltermékek iránti kereslet mérséklődését. Előretekintve az év második felében már várhatóan nem csökken tovább a háztartások hitelkereslete.
- A szabályozói környezet szigorodását a bankok közel fele jelezte az elmúlt fél év, és 24 százaléka a következő fél év vonatkozásában.
- Az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását a bankok 22 százaléka, a működési költségek emelkedését 68 százaléka jelezte. Egyes bankok jövedelmezőségére negatívan hathatott a módosított extraprofitadó, valamint az emelkedő forrásköltségek is, melyeket részben kompenzál a széles betéti kamatmarzs. A következő fél évben a bankok kétharmada számít a működési költségek emelkedésére.
A piaci verseny fokozódása továbbra is az egyetlen tényező, ami a bankok válaszai szerint pozitívan hat a konjunktúraérzetre. A verseny a lakossági és a vállalati hitelpiacon, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások terén és a nem-banki szereplőkkel szemben is erősödött a bankok szerint, előretekintve pedig várakozásuk szerint tovább fokozódik. (Portfolio)