Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt

Tudomány
2023.08.28.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. 

Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.

2023. augusztus 19-én 8:43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel olyan eseménysor kezdődött el, ami hazánkban teljesen szokatlan. Az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés is kipattant, amelyeket már nem csak a műszerek, hanem sok ember is érzékelt. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.

Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak hazánkban is. De ha megnézzük az alábbi térképet, akkor láthatjuk, hogy a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki.


1. ábra: Az elmúlt 8 napban Kondoros környékén kipattan 99 darab földrengés epicentrumainak felhője a www.foldrenges.hu térképe alapján

Ez a közel 100 darab, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban. Az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Az elmúlt napokban voltak politikai szereplők, akik egyből a paksi telephely biztonságát kérdőjelezték meg, de le kell szögezni, hogy a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében. Ezek a rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, ami miatt a légvonalban mintegy 150 km-re lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.

Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés epicentrum nem emberi tevékenység eredménye-e?

Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.

  • Egyrészről folyik a Corvinus projekt, amiben a cél a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása. A projektben ebben a régióban, a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. A hírek szerint a kutak mélysége akár 4 km is lehet. Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban.
  • A másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Békéscsabán fűtőmű létesül. Mezőberényben 2011-2012-ben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami ráadásul olyan technológián alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.Az itt alkalmazott technológiánál az okozza a kihívást, hogy két, egymástól távoli kútra van alapozva: az egyikben lepréselik a hőközlő folyadékot a mélyebb rétegekbe, majd a másik kútból kiveszik a közeget, amely a mélyben lévő rétegeken áthaladva felveszi az ottani kőzet hőtartalmának egy részét, és a felszínen lévő technológiában ezt a hőt hasznosítjuk. Mivel kulcskérdés, hogy a folyadék az egyik kúttól a másik kútig el tudjon áramolni lent a mélyrétegekben, ilyenkor szoktak rétegrepesztést alkalmazni. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék képes a mélyben lévő törésvonalak mentén mozgást kiváltani, hiszen a nagy nyomású folyadék úgy működik, mint egy siklócsapágyban a kenőanyag: csökkenti a súrlódó rétegek közötti súrlódási ellenállást.

Ez egy törésvonal mentén indukált, tehát az emberi beavatkozás által kiváltott földrengésekhez vezethet.

Az egyik leghíresebb, az irodalomban jól dokumentált eset a svájci Bázelben történt. Ott a 2000-es évek elején elkezdtek egy ún. „hot dry rock” geotermikus projektet megvalósítani. A várost 1356-ban lerombolta egy nagy, 6,5-es magnitúdójú földrengés, ezért nagyon körültekintően, szeizmikus méréseket célzottan telepítve kezdték meg a geotermikus rendszer kiépítését.

2006 decemberében, 6 nappal azután, hogy megkezdődött az erőmű működéséhez szükséges folyadék mélyrétegekbe való injektálása, kipattant egy 2,9-es magnitúdójú földrengés, amelyet követően a geotermikus rendszer üzemeltetését felfüggesztették. Később úgy döntöttek, hogy soha nem is veszik azt üzembe. Az injektálás megindítását követő 4 hónapban összesen 13.500 darab kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt. Hangsúlyoznom kell, hogy a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet nagyon eltérő, az épített környezet is nagyon más, ezért a számokat nem szabad direktben összehasonlítani, de az eset jól mutatja, hogy a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre.

A 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is kell, hogy figyelmeztető jel legyen, mert hazánk éppen most tervez – energiastratégiai szempontból nagyon helyesen, a földgázimport-függőség csökkentése érdekében – egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani.

A geotermikus energia hasznosításának pedig az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése.

Ezt vizsgálni és kezelni szükséges, mert számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak.

A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik. Ezen a linken elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatottvonal potenciális aktív törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.


2. ábra: Magyarország szeizmotektonikai térképe a Geomega kft. weblapjáról. - Forrás: Koroknai-et-al_2023_Seismotectonic-map.pdf

(Portfolio)

Címlapkép forrása: pixabay.com/istockphoto.com
Magyarország
PAKS
földrengés
geotermia
szénhidrogének
törésvonal
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.28. - 16:01
Módosítva 2023.08.28. - 16:20
A- A+

  • "Ha ez létezett volna 1988-ban, meggátolja a rendszerváltást"

    "Ha ez létezett volna 1988-ban, meggátolja a rendszerváltást"

  • A keresetstatisztika ­revíziója

    A keresetstatisztika ­revíziója

  • Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

    Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

  • Habemus papam!

    Habemus papam!

  • A szélsőségek nyara jön, amire nehéz lesz felkészülni

    A szélsőségek nyara jön, amire nehéz lesz felkészülni

  • Orbán rendszere kétféleképpen tud működni: önmaga karikatúrájaként vagy pedig agresszív elnyomóként

    Orbán rendszere kétféleképpen tud működni: önmaga karikatúrájaként vagy pedig agresszív elnyomóként

  • Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el

    Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el

  • Zelenszkij újabb találkozóra hívná az oroszokat Trump és Putyin kétórás beszélgetése után

    Zelenszkij újabb találkozóra hívná az oroszokat Trump és Putyin kétórás beszélgetése után

  • Elhunyt egy romániai magyar hegymászó a nepáli Lhoce csúcs közelében

    Elhunyt egy romániai magyar hegymászó a nepáli Lhoce csúcs közelében

  • Magyar György: Orbán már alkalmatlan a kormányzásra

    Magyar György: Orbán már alkalmatlan a kormányzásra

  • Magyar Péter elindítja a Békések Ligáját

    Magyar Péter elindítja a Békések Ligáját

  • Ma kicsi napsütést produkál az időjárás

    Ma kicsi napsütést produkál az időjárás

  • Lánczi Tamás: Há de miért kéne bezárni a Partizánt, ha a törvény csak a külföldi pénzekre vonatkozik?

    Lánczi Tamás: Há de miért kéne bezárni a Partizánt, ha a törvény csak a külföldi pénzekre vonatkozik?

  • Markó Béla: Orbán Viktor vereséget szenvedett Erdélyben

    Markó Béla: Orbán Viktor vereséget szenvedett Erdélyben

  • Tőlünk keletebbre 40 fokot mutatnak a hőmérők

    Tőlünk keletebbre 40 fokot mutatnak a hőmérők

  • A Dior táska nem való a kórházba – Várkonyi Andreának lenne mit tanulnia Katalin hercegnétől

    A Dior táska nem való a kórházba – Várkonyi Andreának lenne mit tanulnia Katalin hercegnétől

  • Bort veszel a boltban? Változás jön júniustól

    Bort veszel a boltban? Változás jön júniustól

  • Orbán Viktor tripla betlije

    Orbán Viktor tripla betlije

  • Nyolc perc alatt hívott össze a Fidesz rendkívüli bizottsági ülést az „átláthatósági” törvény miatt

    Nyolc perc alatt hívott össze a Fidesz rendkívüli bizottsági ülést az „átláthatósági” törvény miatt

  • Több mint duplaannyi adófizetői pénzt pumpál az Orbán-kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalba, mint tavaly

    Több mint duplaannyi adófizetői pénzt pumpál az Orbán-kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalba, mint tavaly

  • Költségvetés 2026: az Orbán-kormány „hóbortjaira” 100 milliárdok mennek, de kórházfelújításra nem jut pénz

    Költségvetés 2026: az Orbán-kormány „hóbortjaira” 100 milliárdok mennek, de kórházfelújításra nem jut pénz

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element