Van település, ahol egy év alatt nem jön össze 200 ezer forint

Brutális bérszakadék tátong a magyar társadalomban: a Pénzcentrum által kigyűjtött, település-szintű statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb településeken. Szakértők szerint mivel ez a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről.

Ha csak arra vagy kíváncsi, melyek azok a települések, ahol a legsanyarúbb sors jut a lakosságnak, akkor görgess cikkünk végére, amennyiben viszont az is érdekel, hogy miért is a jövedelem az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, és e tekintetben mekkora különbségek vannak települési szintre lebontva Magyarországon, akkor olvasd végig figyelmesen a teljes cikket. Nos, nemrég megjelent, „Felfedték az igazságot: ezért élhet nyomorban a magyarok 20 százaléka?” című cikkünkben beszámoltunk: számos olyan mutató létezik, amellyel meghatározzák egy ország, társadalom jólétét. Az egyik ilyen – sokak által kritizált – mutató az egy főre jutó GDP, amely kapcsán jó hír, hogy a hazai mutató mostanra elérte az uniós átlag 77 százalékát.

Sokan azonban nem tartják tökéletes mérőszámnak a GDP-t, az ugyanis egy országnak a saját határain belül elért teljesítményét, összjövedelmét mutatja meg, azt viszont nem veszi figyelembe, hogy ezek a jövedelmek végül kit, kiket gazdagítanak. Pontosan ez utóbbinak, tehát egy ország, társadalom jólétének a pontosabb felmérésére használják a GNI gazdasági mutatót. A két mutató egyébként nem minden esetben tér el élesen egymástól: a magyar GNI/GDP arány amúgy már egy évtizede 96-97 százalék körül mozog.

Mindkét mutatóval kapcsolatban felmerül azonban egy komoly aggály, mégpedig az, hogy egy ország általános jólétét kevésbé tudják megmutatni. Ahogy az egy főre jutó GDP, úgy a nemzeti jövedelem esetében is leegyszerűsítve az történik, hogy megnézzük, mennyi jut egy gazdag embernek és mennyi egy szegénynek, a kettőt összeadjuk és elosztjuk kettővel, hogy kijöjjön az átlag. Nem nagyon kell ezt magyarázni, miért problémás az általános jólét szempontjából ez a két statisztikai mutató.

Számos olyan mérőszám létezik még azonban, amely jobban megmutatja a belső aránytalanságokat, ilyen például az is, ahogyan a magyar nemzeti jövedelem eloszlik a „munka és a tőke” között: előbbi 43-44, utóbbi 56-57 százalékot kap (Németországban ez 62-38 százalék a munka javára). Arról nem is beszélve, hogy ez is rendkívül aránytalanul oszlik meg: az európai uniós szegénységi kritérium alapján a magyar lakosság 70 százaléka szegénységi szint alatt él, és további 18-20 százaléka pedig az ennél súlyosabb nyomorsági szint alatt van.

Brutális a bérszakadék a magyar társadalomban

A magyar társadalomban meglévő egyenlőtlenségek természetesen nem újkeletű dolgok, azok jól látszódnak például a KSH által tavaly kiadott, a háztartások életszínvonalával foglalkozó anyagában is. A kiadvány többek között megállapította, hogy míg 2021-ben a legalsó jövedelmi ötödben az éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 131 ezer forint volt, addig a legfelső ötödben 4 millió 918 ezer forintot tett ki. Előbbi érték az országos átlag közel fele, míg utóbbi az országos átlag kétszerese volt.

De hasonlóan aggasztó szakadék tátong a társadalomban, ha területi bontásban vizsgáljuk a jövedelmi adatokat. Óriási a bérolló a magyar megyék között: 2023. első negyedévében több mint 444 ezer forint volt a nettó átlagkereset, mialatt Szabolcsban még a 260 ezer forintot sem érte el. Ez több mint 180 ezer forintos különbség. A fővárosban pedig bő 40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a bérrangsor legutolsó megyéjében. Ha nagyon-nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor ennyivel ér többet ugyanaz a munka Budapesten, mint Szabolcsban.

Mi a helyzet, ha az egyes nemzetgazdasági ágakra bontott béradatokat nézzük? Nos, itt is hasonló a séma: Magyarország legjobban és legrosszabbul kereső dolgozóinak nettó átlagkeresete között több mint 650 ezer forint a különbség! Hazánk legmagasabban fizetett dolgozói az idei első negyedévben Pest megyében a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat szellemi dolgozói voltak, akik nettó átlag 755 922 forintot vihettek haza havonta. Ezzel szemben a borsodi humánegészségügyi, szociális ellátás fizikai melósai nettó 103 758 forintot kaptak átlagosan.

Évi 200 ezret sem keresnek ezeken a településeken!

Nagyon ritkán látunk bele viszont ennél is mélyebben a társadalomba, pedig a rétegek elszakadását akkor láthatjuk igazán, ha minél erősebb nagyító alatt vizsgáljuk az országot. Ezért a Pénzcentrum górcső alá vette az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikáit, amelyből nem csak az derült ki, melyik a legszegényebb magyar település, de az is, hogy az ott élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken ugyanis hozzávetőlegesen 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb településeken.

Mivel a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről

- fogalmazott a település szintű statisztikákat látva, a Pénzcentrum megkeresésére Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Madár István azt is hozzátette, hogy „ugyanakkor, mint minden statisztikának ennek is vannak korlátai, ami miatt nem biztos, hogy teljesen pontosan jeleníti meg a települések közötti jövedelemkülönbségeket, illetve hogy ezt pontosan tükrözi a településkép. A mutató nem számol például az egyéb típusú, például vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel. Nagyon kicsi településeken előfordulhatnak extremitások, ahol néhány gazdag kiköltöző húzza fel az átlagot. Sajátos az agglomeráció helyzete, az ott élő magas jövedelműek költéseinek jelentős része nem a településen jelentkezik.”

Végezetül nézzük, hogy a legfrissebb, 2021-re vonatkozó, a TeIR adatbázisában elérhető, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem alapján melyek Magyarország legszegényebb települései, és ezeken a településeken milyen egyéb gazdasági-társadalmi mutatók társulnak a jövedelmi viszonyokhoz. Íme:

(Pénzcentrum)