A Balaton nem csupán egy tó, nem csupán a belföldi turizmus legismertebb célpontja, hanem több tucatnyi kisebb és nagyobb településével, régiós központjaival, kulturális és társadalmi örökségével és jelenével az ország egyik legfontosabb gazdasági térsége, ökoszisztémája is egyben.
Mivé kéne válnia a Balatonnak? Hogyan érheti el ezt? Hogyan lesz mindez fenntartható, fejlődőképes, jövedelmező a résztvevők és fogyasztók, felhasználók számára? A Balaton gazdasági térség jelenéről és jövőjéről a Portfolio Balaton Business Forum 2023 konferencián beszéltek a szakértők.
Az ingatlanfejlesztő az, aki összeköti a város életét meghatározó beruházások szereplőit. Nem lehet sikeres ingatlanfejlesztő, aki nem tud együttműködni és nem tud jó kompromisszumokat kötni – mondta el bevezető előadásában Dr. Takács Ernő, vezérigazgató-helyettes, szállodák, kiskereskedelmi projektek, WING. A szakértő szerint a sok globális kihívás mellett vannak kimondottan a Balaton régióra jellemző lokális kihívások. Ahhoz, hogy megfelelő válaszokat adhassunk ezekre, definiálni kell a Balaton szerepét. Az újragondolásba kiket kell bevonni? Mi legyen a módszer? Számos kérdés van, amin el kell kezdeni gondolkodni, hogy az első lépést követhesse a többi.
Építészeti stratégiák és kihívások a Balaton régióban
A Balaton egy összetett társadalmi tér, amiben az építészetnek kiemelt szerepe van. Az alapprobléma, hogy az urbanizációs kérdések a tópartra fókuszáltak, a tópart beépítése egy nagyon erős társadalmi kontrasztot eredményezett az őslakosság és a nyaralótulajdonosok között, miközben a tópartnak nincs érdemi érdekképviselete. A Balatonnál a két világháború között beindult egy nagyon erős fejlesztés, ami elsősorban a középosztály felől indult és megkezdődött a tópart fejlesztése. Ekkor jött létre a Balatoni Intézőbizottság, ami a parcellázásokat és a tervezett beépítéseket is felülvizsgálhatta. Itt viszont még kisebb volumenű beruházások zajlottak, mint a 60-as 70-es években. A 60-as évek egy erősen centralizált rendszert jelentett a Balaton fejlődése szempontjából, egy fentről lefelé történő fejlesztést. A Balatoni Központi Fejlesztési Program 1969-ben, ez az építészeti szempontokat kevésbé vette figyelembe, a jövőben azonban érdemes Svájcot figyelni, valamint a stuttgarti régiót, ami szintén nagyon izgalmas tájátalakításon megy keresztül, megőrizve a tájértékeket - emelte ki Wettstein Domonkos, egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes, BME Urbanisztika Tanszék.
Mivé kéne válnia a Balaton régiónak?
Nincs olyan, hogy „a lehetőség”, nincs egyetlen jó ötlet. Nagyon sok lehetőségből épülhet fel valami átfogó struktúra. Az ötlet a jó stratégia ellensége. Nem az a cél, hogy sok ötlet legyen, hanem hogy mik azok, amik hatására elindul a megvalósítás. Az egyes gondolatok megvalósíthatóságának módjáról kell inkább gondolkodni. Nagyon sok kipróbált tudás áll rendelkezésre a különböző szakterületeken, nemcsak az önkormányzatoknál, hanem a helyi lakosságnál is. Ez viszont csak akkor működik, ha megfelelő koordináció mellett tényleges eszmecserék mennek végbe, vagyis megvan az áramláshoz szükséges megfelelő csatorna - hangsúlyozta Z. Karvalics László, az MTA doktora, vezető kutató, IASK, Kőszeg.
Központi/hierarchikus/hatósági vs. Decentralizált/lokális – Ez a kettő folyamatos ellentmondásban van egymással. Akár a szennyvíztisztítás, akár az erdőgazdálkodás területén, a bürokratikus hatásmechanizmusok folyamatosan válnak alkalmatlanná, így a jövőt a regionális, szubregionális szintek erősödése jelenti. Mindenhol az ökoszisztémával és a kultúrtájjal kell kezdeni. A víz a kiindulópont, akár egy forrás, akár egy patakmeder esetén. Erre épülhet csak az utak és más természeti adottságokra épülő infrastrukturális attrakciók tervezése. A térség lepusztuló ingatlanjainak újrahasznosításában hatalmas lehetőségek vannak. Csak és kizárólag egy finomszövetű hálóban érdemes gondolkodni, ahol a helyi szereplők is pontosan tudják, hogy az egyes fejlesztések hogyan kapcsolódnak a nagy vízióhoz - tette hozzá.
A Balaton fejlesztésének jövője
A Balaton gazdasági térség jelenjéről és jövőjéről, a fenntartható, fejlődőképes, valamint jövedelmező Balatonról szólt a Gauder Péter, építész; generalista-urbanista, ENSZ Emberi Települések Bizottsága városmenedzsment tanácsadója által vezetett kerekasztal-beszélgetés. Az egész régiót a klímaváltozás és a vízgazdálkodás fogja meghatározni, így új stratégiák mentén kell a tervezni - hangzott el a beszélgetés során, amelyben részt vett Fülöp Bence, ügyvezető, Trinity Enviro, Alkalmazott Víztudományi Intézet, Révi Zsolt Tamás, Építész, urbanista, ügyvivő-szakértő, Széchenyi István Egyetem - Globalizációs Kompetencia Központ, Semsei Sándor, Tulajdonos/ügyvezető, Sassetta 26 Kft., valamint Tatár Tibor MRICS, ügyvezető igazgató, Calyx Investment.
A Balatont újra kell tervezni, az új stratégiák kialakítása során viszont tisztázni kell, hogy kinek a céljai mentén valósuljanak meg a fejlesztések, ki mondja meg, hogy milyen változások menjenek végbe. A fejlesztőknek kiszámítható fejlesztési térséggé akkor válhat a Balaton, ha tisztázódik a cél, és kooperáció is megvalósul. Ami nehézség, hogy számos érdek feszül egymásnak, egy központi irányítóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt fel lehessen oldani.
Rajtunk múlik a Tó jövője!
Tüske Ferenc Zoltán, tulajdonos-vezető, GoConcept a Balaton jövőjének meghatározó szereplőivel és döntéshozóival beszélgetett, Gresó György, ingatlanfejlesztési szakértővel, Kajári Gyula, Pénzügyi, területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökével, Dr. Mátay Mónika, történésszel, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatójával, Oláh Miklós, szociológussal, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kutatásvezetőjével.
A balatoni turizmusról, a fejlesztésekről sok szó esett már, de kevésbé beszéltünk eddig a tó körül élő emberekről, a csökkenő számukról, ami elöregedő lakossággal társul. Így turizmust fejleszteni sem lehet, ezért is fontos, hogy az itt élők környezetét fejlesszük, vonzóvá tegyük a fiatalok számára, akár felsőoktatási intézményekkel. Fontos az is, hogy minden balatoni településnek lehessen saját identitása, és a fejlesztések ezzel összhangban legyenek. A magántőke akkor fogja ezeket a településeket megtalálni, ha meglesz a tőkebiztonság és a hosszú távon kiszámítható jogszabályi környezet. A fejlesztések során arra is ügyelni kell, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, ahol az ideérkező vendégek ösztönözve vannak arra, hogy a régiót megismerjék, a fejlődését segítsék.
Balaton: Hol állunk?
Számos vita van ma az országban, ami a Balaton definiálása körül zajlik. Lakóhely? Üdülőhely? Egy nemzetgazdaságba illeszkedő fejlesztési térség? Esetleg egy természetvédelmi terület, amelynek meg kell őrizni az eredeti állapotát? A legfőbb cél, hogy induljon el egy párbeszéd a Balatonnal kapcsolatban – mondta el Dr. Navracsics Tibor, Magyarország Kormányának területfejlesztési minisztere.
1990 és 2021 között a belföldi vándorlási egyenleg a Győr-Veszprém-Budapest háromszögben és a nagyobb városok elővárosaiban, valamint a Balaton környékén volt pozitív. A közlekedésben szinte az egész ország le van fedve repülőterekkel, de a Balaton környékén kimondottan sok kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér található. 2015 és 2020 között a komplex járási fejlettség a támogatásoknak köszönhetően a hátrányosabb térségekben növekedett átlag felett, az Észak-Dunántúl járásai nem tartoztak ide. A 2021-2027 Területfejlesztési Programban viszont a Balaton kiemelt térségként jelenik meg. A lakásárakban is a Balaton az egyik legdrágább része az országnak, ami nehezíti az itt élő fiatalok életkezdési esélyeit. A Balaton térsége folyamatosan öregszik el, a fiatalok gyakran kényszerűségből hagyják el a térséget.
A Balaton számunkra egy ökológiai rendszer, egy vagyontárgy és egy lakóhely egyszerre, de összességében egy együttműködési kényszer, melynek kapcsán vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszítünk. A legfontosabb a társadalom számára, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek mindenki számára elviselhetők azért, hogy sikeres legyen a Balaton térsége és ezzel együtt az ország. Ebben segít most az Európa Kulturális fővárosa díj, amiben több mint 100 település vesz részt a Balaton környékét kiterjesztve a Bakony irányába. A cél, hogy elsősorban az itt élők számára és az ide látogatók számára is egy élhető környezet jöjjön létre – hangsúlyozta a miniszter. (Portfolio)
