Ijesztő gondolatokkal búcsúzik, végleg bezár a pincészet
Nem éli meg a 20 éves jubileumot, végleg bezár a Szabó Pince - közölte friss Facebook-közleményben a Pécsi borvidék egyik legfontosabb borásza, Szabó Zoltán. A posztban a borász kiemeli, hogy a mostanihoz fogható vállalkozás- és emberidegen légkört ez idáig még soha nem tapasztalt, de komplett ágazati kudarcként tekint arra is, amit a borkultúra terén értek el.
Néhány órával ezelőtt, hivatalos Facebook-oldalán közölte Szabó Zoltán, a Pécsi borvidék egyik legfontosabb borásza, hogy nincs tovább, bezár a Szabó Pince. "Egy híján húsz éve szőlészkedem-borászkodom, de a jubileum el fog maradni. A meglévő keretek között nem tudom és nem is kívánom tovább működtetni pincét" - olvasható a bejegyzsben.
Szabó Zoltán az okokról is szót ejt a posztban, mint fogalmaz, a felelősség elsősorban őt terheli, de kitér ágazati tényezőkre is. "Nem vagyok jó gazdasági szakember, igyekeztem a munkám minden elemét egyre jobban és körültekintőbben végezni, de amíg mondjuk tíz éve kijött a lépés és a matek, az ma már nem érvényes. Nem látok reményt se arra, hogy érdemi változás következne be belátható időn belül, sőt, ezért határoztam az elengedés mellett. A szőlőben, pincében érzem magam otthonosan, a természet a főnököm, hálás vagyok a bőkezűségéért és képes voltam elfogadni, ha éppen más sorsot mért ki rám" - fogalmaz, és itt tér rá a negatív ágazati tényezőkre:Az ember alkotta törvények terén sokkal esetlenebbül mozgok, a minduntalan növekvő adminisztrációs, bürokratikus terhek mértéke, a kényszerű digitalizáció fojtogatóvá vált számomra. A mostanihoz fogható vállalkozás- és emberidegen légkört én ez idáig még soha nem tapasztaltam, ehhez végképp kevés az amúgy is csapnivaló üzleti érzékem. Szorongok, nem tudok aludni, ennyit nem ér az egészségem. Már több a negatívum a mérleg egyik serpenyőjében, mint amennyit a másikban ez eddig felépítettek nyomnak.
Majd Szabó rátér a borágazatra vonatkozó meglátásaira: "Szintén saját, illetve komplett ágazati kudarcként tekintek arra, amit borkultúra terén értünk el. Az elmúlt bő harminc év alatt megfeleztük a szőlőültetvényeink területét, illetve felére csökkent a borfogyasztás mértéke, az átlagos boráraink a régió legrosszabbika, ennyit az állítólagos sikersztoriról."
Ezek miértjeivel megannyi alkalommal foglalkoztam már, nem szeretnék önismétlésekbe bocsátkozni, minden érintett felelős. Ha nem kell már a bor az embereknek, ez a kultúrkör, azt előbb-utóbb kénytelenek leszünk elfogadni, beletörődni a lejárt szavatossági időnkbe, a többségi akaratba, a mindent átható megúszós közönybe
- összegez a legendás pécsi borász, aki zárásként azért hozzáteszi, hogy azért marad a szektoron belül, "csak gazdasági migráns minőségben", hivatalos Facebook-oldalát pedig meghagyja mementónak, esélyt adva a feltámadásnak. A teljes poszt itt tekinthető meg:
Általános a probléma, szerte Európában ezzel küzdenek a borászok
Az európai borágazatban általánosan jellemző a fogyasztáscsökkenés. Az Európai Bizottság piaci összefoglalójából kiderült, hogy a borfogyasztás visszaesése Olaszországban 7, Spanyolországban 10, Franciaországban 15, Németországban 22, Portugáliában pedig 34 százalékos.
Magyarországon ilyen mértékű csökkenés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint nem volt, de – ahogyan azt Frittmann János, a HNT elnöke az Országgyűlés borászati ügyekkel is foglalkozó albizottsága előtt elmondta – a vörösborban „nagyon komoly mértékű” a hazai fogyasztáscsökkenés. Ennek megállításához egyébként a HNT a fiatalokat – például borból készült koktélok készítésével – próbálná meg elérni.
A vörösborok készlet-felhalmozódása ellenére a pincékben tárolt összes bor mennyisége alacsonyabb százezer hektoliterrel, mint tavaly ilyenkor. Mint mondta, az olcsó kategóriában van jelentős exportbővülés, a magasabb kategóriákban nincs. Ennek az is a veszélye, hogy ha a magasabb kategóriás borok nem adhatók el abban a kategóriában, akkor le fognak sodródni az alsó kategóriába, ami komoly jövedelemkiesést okozna az ágazatban. (Pénzcentrum)