Már az is kérdéses, vizsgálja-e a recski katasztrófa okait a bányahatóság

Egyre zavarosabb az utóélete annak a júniusi katasztrófának, amely során a heves esőzések miatt sárlavina zúdult Recskre a település feletti hegyről, és több házból ki kellett költözniük a lakóknak. Pedig sokan szeretnének tisztán látni, már csak azért is: tartja magát a térségben a vélekedés, hogy a település feletti, NER-közeli bánya felelős lehet a történtekért. Ugyanakkor ma már az sem egyértelmű, hogy ezt vizsgálja-e a bányák felügyeletét is ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Magyar György, a jelenleg tíz károsult családot képviselő ügyvédi iroda vezetője ugyanis arról tájékoztatta lapunkat: kérdésükre a hatóság azt válaszolta, hogy a bányahatóság nem indított eljárást a Recsken történt eset kivizsgálására, mivel álláspontjuk szerint ez nem volt üzemzavar.

De honnan tudják, hogy nem volt üzemzavar, ha nem is vizsgálódnak ez ügyben?

– értetlenkedett Magyar György, aki azt is furcsállja, hogy a hatóság miért mondott mást a sajtó megkeresésére, mint nekik. Az állami szerv ugyanis korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy a „recski eset feltárására az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el.” Azt is hozzátették, hogy a bányavállalkozó összefoglaló jelentést küldött a bányafelügyeletnek. Ehhez képest Magyar Györgyék a bányavállalkozótól azt a tájékoztatást kapták, hogy saját vizsgálatot folytatnak le, amelynek lezárására még várni kell úgy 15 napot. Azóta kétszer 15 nap is eltelt, de a vizsgálat eredményéről semmit nem tudni.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát a Népszava is megkereste, hogy megtudjuk, indítottak-e vizsgálatot a bányakapitány vagy sem, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Magyar György irodája mindenesetre kifogást nyújtott be a bányaszabályok megsértése miatt és az ügyészséghez fordul az eljárás megindítását kérve.

Az ügyben nem a bányahatósági vizsgálat az egyetlen, amely nehézkesen indul. Tordai Bence párbeszédes politikus első feljelentését a rendőrség még visszadobta, mondván a bányának minden engedélye megvan. Az egri ügyészség azonban Tordaiék panasza nyomán elrendelte a nyomozást. Magyar Györgyék a rendőrséget is megkeresték azt kérve, hogy a sárlavina által érintetteket tanúként hallgassák ki a nyomozás során. A rendőrség válaszában megerősítette a büntetőeljárás tényét és azt ígérték, hogy minden nyomozati cselekményről értesítik őket. Tanúkihallgatás még nem történt, bár egy ilyen eljárás első szakaszát az adatgyűjtés teszi ki – magyarázta Balogh Szabolcs, az ügyvédi iroda munkatársa. Egyúttal azt is elmondta, hogy recski bányanyitás érdekében módosított helyi építési szabályzatában a falu felé eső részt „természetközeliként megőrzendőként” jelölték meg, ezért ott nem lehetett volna kivágni a fákat, ledózerolni a hegyet és üzemi tevékenységet folytatni.

A vizsgálatokhoz hasonlóan különös fordulatokat vesz a sérült lakóházak ügye. A település polgármestere lapunknak korábban többször azt mondta, hogy egyetlen érintett épület sem vált lakhatatlanná. A Belügyminisztérium viszont az jelentette be, hogy a település Hunyadi utcájában 21 ingatlant elöntött a hegyoldalból lezúduló sár, a házak lakhatatlanná váltak. Az Energiaügyi Minisztérium pedig arról írt július 12.-én, hogy több mint húsz ingatlan lakhatatlanná vált. Ezzel szemben a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság most azt a tájékoztatás adta lapunknak: „A július 12-i elvégzett állapotfelmérés megállapította, hogy az érintett 23 lakóházból 10 ingatlanban keletkeztek a rendkívüli időjárással összefüggésben károk, de egyik lakóház sem vált lakhatatlanná. A víz és sár miatt 17 ingatlanból 48 ember hagyta el az otthonát. A felmérés időpontjában 2 épületbe 7 ember nem költözött vissza.”

A kormány még korábban 500 millió forintot különített el „a Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezése érdekében.” Ezt az összeget a 16 milliárdos ingatlanvagyonnal felruházott állami lakásügynökség, az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. használhatja fel.

A recski bánya ügyével régóta foglalkozó Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő megkereste Pintér Sándor belügyminisztert, hogy megtudja, pontosan mi a feladata a területen az MR Lakásalapnak és megkötötték-e már velük a támogatási szerződést, de választ nem kapott.

– Az MR Lakásalap felkészült csapatnak tűnik, de ez akkor is tipikus kormányzati ad hoc megoldás – vélekedik az ellenzéki képviselő, aki a Recsken hallottakkal alapján megerősítette a Népszava azon értesülését, hogy a sárlavinával érintett terület szanálását tervezi az MR Lakásalap, elképzelhető ugyanis, hogy később újabb iszapömlés történik, ami már az ott élőket is veszélyeztetné.

A Hunyadi utca lakói is ettől tartanak, így a többségük, ha vissza is hurcolkodott, valójában még mindig rokonoknál húzza meg magát. Főként a kisgyerekesek ódzkodnak attól, hogy visszamenjenek. Ezt a félelmet Magyar Györgyék is érzékelték, ahogy azt is, hogy fogy a türelem.

Még ebben az évben döntés születik a Recsk-ügyben 

A lehetséges alternatívák között szerepel, hogy a településen belül más ingatlanokat vásároljanak vagy béreljenek az érintetteknek a lebontott házuk helyett. A másik lehetséges út az, hogy a lakásalap által megkapott – volt devizahiteles – ingatlanokból ajánlanak fel nekik egyet a vármegye vagy akár az ország más településén. A Népszavához eljutott információk szerint a reformátusok és máltaiak közös szervezete a Kósa Lajos fideszes honatya közeli barátjaként ismert bányatulajdonost is be akarja vonni a rendezésbe, de ebben egyelőre nem jártak sikerrel. 

Az is kérdéses, hogy a kártérítési pert indító családok miként részesülhetnek az állami rendezésből. Könnyen lehet, hogy őket kizárják a segítségből. (Népszava)