Célponttá vált Putyin szemében a magyarok által épített alagút
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült az az alagút, amely a Kreml célpontja lett. A Kárpátalja határán elhelyezkedő létesítmény nem jelentéktelen, egy nyugalmazott orosz tiszt mondja el, miért fontos az ukránok számára, és miért vált célponttá Vlagyimir Putyin szemében.
Az orosz sajtó szerint egy kárpátaljai alagútra mért csapást a Kreml hadserege, emellett – mint írták – több régióban katonai repülőtereket is eltaláltak. Az MK.ru oldalon található hírben azonban nem írják le, pontosan melyik alagútról van szó, csupán a kép lehet árulkodó. Ez alapján találtuk meg az említett alagutat, amely inkább Lviv megyéhez tartozik, de épp a Kárpátaljával közös határon helyezkedik el, ez pedig a Beszkidi alagút.
Az ukrán jelentések nem voltak túl bőbeszédűek, csupán annyit írtak, egy polgári objektumot ért csapás.
A magyarok építették, a magyarok robbantották
A név talán sokak számára ismerős lehet, főleg azoknak, akik jobban beleásták magukat a helyi történelembe. Az alagútból azonban kettő is van. Ez egyiket még az Osztrák–Magyar Monarchia idején építették, 1886-ban. Ebben az évben vette át a közlekedési miniszteri tisztséget Orczy Bélától Baross Gábor. Az alagutat a második világháború végén a visszavonuló 1. magyar hadsereg felrobbantotta. Az építményt végül 1946-ra visszaállították, azonban 2006-ban felmerült, hogy ideje lenne fejleszteni, hiszen csak egyvágányú.
Az új alagutat 2013-ben kezdték el megépíteni, de csak 2018-ban adta át az akkori elnök, Petro Porosenko. Az új alagút mindössze harminc méterre helyezkedik el a régitől, ez azonban már kétvágányú.
A helyi ortodox egyházak vezetői a beszkidi két nyomtávú 18 kilométer hosszú vasúti alagút ünnepélyes átadásán Beszkid vasútállomásnál Kisszolyva közelében 2018. május 24-én. - Fotó: Nemes János / MTI
Nyugati felszerelések
De miért is jelentős ez az építmény az oroszok számára? Az alagút az 5. páneurópai közlekedési folyosó részét képezi, és Ukrajna számára stratégiai jelentőséggel bír, hiszen biztosítja a kapcsolatot a Nyugattal. Ezzel a lépéssel pedig Moszkva elvághatja az Ukrajnába irányuló NATO-szállítmányok egy részét.
„Hosszú ideig nem mértünk csapást erre a létesítményre, mivel ezt az infrastruktúrát polgári célúnak tekintettük, amely az ország életét biztosítja. De tény, hogy a nemzetközi törvények szerint egy katonai célokra használt polgári létesítmény automatikusan katonai létesítménynek minősül” – magyarázta Anatolij Matvicsuk orosz nyugalmazott ezredes és katonai szakértő az MK.ru-nak.
Ezeket az alagutakat a Kárpátok lábánál nyugati felszerelések szállítására használják. Úgy vélem, hogy azért csaptunk le, hogy megakadályozzuk a Lengyelországból és Romániából érkező fegyverek szállítását, hogy megállítsuk az ukrán hadsereg erőinek megerősödését
– tette hozzá a szakértő.
Közel az első kárpátaljai támadás helyszínéhez
A támadás helyszíne légvonalban csak néhány kilométerre van attól a településtől, amelyet először ért rakétatámadás az ukrajnai háborúban Kárpátalján. Az eddigi egyetlen Kárpátaljai rakétacsapás 2022. május 3-án volt Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában, a volóci területen. Akkor egy infrastrukturális létesítményt ért támadás.
A helyi beszámolók szerint tavaly májusban egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat, a helyszínen tűz van. Az erről a vasútállomásról induló vonatok áthaladnak az alagúton, és Oporec megállónál meg is állnak, amely épp az alagút mellett található. (Index)
