A törvénymódosítások szerint a bankoknak július 1-től a tiltott szerencsejáték-szervezéssel összefüggő pénzforgalmi tranzakciókat vissza kell utasítaniuk.
Átalakul a sportfogadás: a magyar pénzügyi intézmények kötelesek a számlaszám országkódja és a tevékenysége alapján visszautasítani azokat a tranzakciókat, amelyek távszerencsejáték szervezésére jogosító hatósági engedély nélkül tevékenykednek a piacon – összegezte az Indexnek Jádi Andrea ügyvéd, aki mellett több sportfogadásból élő személlyel annak jártunk utána, hogy az új szabályok mennyire érték el a kívánt hatást.
„Magyarországon két, érvényes játékszervezői engedéllyel rendelkező szolgáltató van, illetve további olyan cégek, amelyeknél nem tudunk arról, hogy lenne jogosultságuk. Az utóbbiak esetében a bankrendszer most már nem teljesít be- és kifizetéseket. Ez logikus: Magyarországon vagyunk, van egy érvényes hazai szabályozásunk, annak kell megfelelni” – mondta az Indexnek még július derekán Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója arról, hogy A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK SZERINT A BANKOKNAK JÚLIUS 1-TŐL A TILTOTT SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PÉNZFORGALMI TRANZAKCIÓKAT VISSZA KELL UTASÍTANIUK.
Ennek azonban az lett az eredménye, hogy akik továbbra is játszani szerettek volna, azonnal megtalálták a kiskapukat. A jogalkotó az ágazat kifehéredését várta, ezzel szemben kevésbé ellenőrizhető pénzügyi szolgáltatások felé terelte a sportfogadókat. Mager Andrea azt is elárulta, hogy a Szerencsejáték Zrt. 2022-es árbevételének 57 százalékát adta a sportfogadás, és ennek növekedését várja a vállalat középtávon. Ez számszerűsítve több mint 410 milliárd forintos árbevételt jelent a sportfogadásból.
Nem is érezték igazán a változásokat
Az Indexnek több profi és hobbi játékos is nyilatkozott a sportfogadásokat érintő változtatásokról. Előbbi a neve elhallgatását kérte, hiszen hivatásszerűen űzi, ez a munkája. Az egyszerűség kedvéért: a cikkben Maurice-nak említjük (Talleyrand nyomán). Maurice megerősítette, a szerencsejátéktörvény módosítása után korlátozták a befizetési lehetőségeket.
Idén augusztus elejével minden bank ennek eleget tett. Azok a szolgáltatók, akik elérhetőek Magyarországon, szintén abba az irányba mozdultak el, hogy nem fogadnak be ilyen teljesítéseket. Viszont a törvény nem terjed ki az alternatív megoldásokra
– mutatott rá. És a történet csak innen vált igazán érdekessé. Ugyanis azok a sportfogadással foglalkozó szolgáltatók, akik eddig üzleti okok miatt ódzkodtak az alternatív pénzügyi megoldásoktól, hirtelen nyitottá váltak ezekre a megoldásokra. Sőt, elkezdték ajánlani ezeket a fizetési módokat, ahogy az a lenti képen látható.
Forrás: Index
De mik is ezek az alternatív fizetési megoldások? Ezek gyakorlatilag olyan pénzügyi szolgáltatások, amikre nincs bankgarancia. A felügyeleti szervek látóköréből és a szabályzói közegéből teljesen kiesnek. A Revolut horizontján is túl vannak. Ezek a szolgáltatók ott teljesítik a feltételeket, ahol be vannak jegyezve és a világ számos országában jól is működnek.
A játékosok gyakorlatilag feltöltik ide a pénzüket, majd innen megejtik a sportfogadók felé a befizetéseiket. A szabályzás azt írja elő, hogy magyarországi bank, ami tagja a bankfelügyeletnek, nem hajthat végre olyan a tranzakciót, ami például a Bet365-nak irányul. Ez technikailag úgy néz ki, hogy a számlához tartozó kódokat blokkolta a jogalkotó.
Gyorsan alkalmazkodtak a játékosok az új feltételekhez. Mindenki megtalálta azt a csatornát, amely számára a legmegfelelőbb. Aki játszani akar, ugyanúgy tud
– fogalmazott Maurice, aki a játékosokat két csoportra osztotta: profikra és olyanokra, akik hobbiból űzik ezt a sportfogadást. Utóbbi csoport az egész halmaz 90-95 százaléka lehet, ők azok, akik párszáz, esetleg ezer eurós összegben játszanak. „Valószínűleg a jogalkotó őket célozta” – tette hozzá. A hobbi fogadók esetén az is leszögezhető: a kormány döntése érthető, hiszen ebben a csoportban így könnyen „fehérítést” érhetnek el, az már más kérdés, hogy ez végül milyen mértékű lesz.
A MÁSIK CSOPORTBA A PROFIK TARTOZNAK, ITT A TÉTEK AKÁR VÁLLALATOK EREDMÉNYEIT, TŐKÉJÉT IS TÚLSZÁRNYALHATJÁK.Maurice hangsúlyozta, hogy a profik jellemzően eddig is az alternatív pénzügyi szolgáltatásokat használták. Hogy miért? Azért, mert a szerencsejátékon nyert jövedelmek ott adóznak, ahol a szolgáltatásokat nyújtják. Ez a magyar államnak az alapvető problémája, hiszen rengeteg adóbevételtől esik így el.
„Ahány uniós országot vizsgálsz, annyi verziót látsz. Az állam úgy szabályozta, hogy a nemzetközi szerencsejátékban nyert jövedelem szociális hozzájárulási- és személyi jövedelemadó köteles. Ám az alternatív pénzügyi csatornákon nyert pénzt ott kell leadózni, ahol a bejegyzett cég tulajdonában van a pénzügyi felület. Tehát, ha nyitsz egy alternatív pénzügyi csatornát, akkor annak a tulajdonosának a székhelye szerint kell adózni. Fogalmazzunk úgy, hogy ez adóoptimalizálás” – ismertette Maurice.
Na igen, de a játékos Magyarországon él, itt kell megvennie az Európa-rekorder inflációtól sújtott kenyeret. Hogy jön a pénz Magyarországra? Maurice elárulta, hogy valamilyen más befektetés útján jönnek haza ezek a pénzek, vagy ezen a pénzügyi csatornán költik el a pénzüket. A folyamat kockázatával mindenki tisztában van, de ebben a „szektorban” nem a hagyományos vállalkozástól elvárható jövedelemszintben gondolkodnak. És azt is hozzá kell tenni, a fogadás természetéből adódóan egy sokkal irracionálisabb közeg, ahol a játékosok jobban tűrik a rizikókat is.
Kedves kormány, mi volt a terv?
„A magyar online szerencsejáték-szabályozás az elmúlt években egyszerre volt szabályozott és szabályozatlan, miközben az alapvető koncepció is többször változott” – fogalmazott az Indexnek Jádi Andrea ügyvéd, a Jádi Németh ügyvédi iroda ügyvezető partnere, aki szerint az idei év jelentős változásokat igért: január elsejével ismét megnyitották a kaput az unióban bejegyzett távszerencsejáték-szervezők előtt.
Törvényi szinten megszűnt az a korlátozás, mely szerint online szerencsejáték-szervezést a Magyarországon élő vagy tartózkodó játékosok számára – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag a 100 százalékban az állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezhet.
EHHEZ A KÉT ÉVE LÉTREHOZOTT SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI HATÓSÁGA (SZTFH) ÁLTAL KIADOTT ENGEDÉLYRE VAN SZÜKSÉG.
„Az ördög azonban – csakúgy, mint a korábbi években – a részletekben rejlik. A módosított jogszabály ugyanis azt is kimondja, a nagyon komoly szervezeti, szakmai és pénzügyi követelmények teljesitése esetén sem adható engedély olyan kérelmező számára, amely – vagy amely tulajdonosainak, ügyvezetőinek közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy képviseletében álló más gazdasági társaság – a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül engedély nélkül szervezett szerencsejátékot, és ezt EGT-beli hatóság vagy bíróság jogerős határozata igazolja” – tette hozzá Jádi Andrea.
A fenti „liberalizáció” csak a távszerencsejátékokra – jellemzően a sportfogadásra – vonatkozik, az online kaszinójátékokra nem. Ez utóbbi tevékenységek szervezése továbbra is csak a Magyarországon található kaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncesszió jogosultja által alapított vagy működtetett koncessziós társaságok számára engedélyezett. Az engedélyeztetés lehetősége már az év elején megteremtődött, de a legnagyobb várakozás mégis a most július 1-jén életbe lépett módosítást övezi, amely a távszerencsejátékok folytatásában szükségszerűen érintett bankokra, mint pénzügyi szolgáltatókra telepíti a hatósági határozatban megjelölt bankszámlákat érintő, jogellenesnek tekintendő tranzakciók blokkolásának kötelezettségét.
Fontos arra is kitérni, hogy az említett előírás már a januári törvénymódosítás keretében bekerült a jogszabály szövegébe, de csak július 1-jével lépett hatályba. A banki blokkolásnak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság (SZTFH) által meghozott egy (vagy több) konkrét fizetési számlára vonatkozó korlátozó határozatán kell alapulnia. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azokat a tranzakciókat, amelyek távszerencsejáték szervezésére jogosító hatósági engedély nélkül tevékenykedő piaci szereplők és az általuk sportfogadást kötő játékosok között zajlanak, a magyar pénzügyi intézmények kötelesek a számlaszám országkódja és a tevékenység kódja alapján azonosítani és visszautasítani, amennyiben az adott számlaszám szerepel a tiltott számlaszámokat tartalmazó SZTFH nyilvántartásban” – összegezte.
AZT MÁR CSAK HALKAN JEGYEZZÜK MEG, HOGY A JELENLEGI ÁLLAPOT SZERINT A HATÓSÁG WEBOLDALÁN ELÉRHETŐ LISTA ÜRES, ABBAN EGYETLEN EGY SZÁMLASZÁM SEM SZEREPEL.
Érdemes említést tenni arról is, hogy a jogalkotó célja e tekintetben egyáltalán nem új keletű, már jó pár évvel ezelőtt készült olyan szabályozás-tervezet, amely az engedély nélküli online szerencsejátékhoz kapcsolódó banki tranzakciók blokkoltatását célozta. Jádi Andrea azt is hozzátette, hogy a feladat nem egyszerű, hiszen egyrészről a bankok banki tranzakciókból élnek, másrészről pedig bíróság előtt még az azonnal végrehajtható hatósági határozatok is megtámadhatók.
További változás, hogy július 22-étől a távszerencsejáték szervezője a játékos részére kifizetést – a játékosi egyenleg megszüntetése kivételével – kizárólag a vonatkozó jogszabályok által előírt engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról, a játékos előzetes nyilatkozata alapján a tulajdonában álló fizetési számlájára történő átutalással teljesíthet. Ennek a hamarosan hatályba lépő módosulásnak az elsődleges címzettjei a távszerencsejáték szervezők, azonban hatálya alá jelenleg kizárólag a Magyar Szerencsejáték Zrt. tud tartozni.
Tehát, aki minden tekintetben be akarja tartani a hatályos magyar jogszabályi előírásokat, továbbra is csak a Szerencsejáték Zrt. sportfogadásaiban vehet részt. „A liberalizáció ellenére a helyzet jelenleg is monopolisztikus. A terület sajátossága azonban, hogy jól szabályozni sem egyszerű, a szabályokat végrehajtatni még nehezebb” – mondta Jádi Andrea, aki azt is megjegyezte:
A TÖRVÉNY AZ MNB ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ PÉNZINTÉZETEK ÁLTAL VEZETETT SZÁMLÁKAT ILLETŐEN ÍR ELŐ KORLÁTOZÁSOKAT.
A mostanában divatos, feltörekvő fintech cégek azonban sokszor nem magyar MNB engedélyesként, hanem határon átnyúló szolgáltatás nyújtójaként vannak jelen a hazai piacon. Emellett az online tér természetes közege azoknak a nap mint nap folyamatosan születő innovatív digitális megoldásoknak, amelyek szintén az MNB hatókörén kívül maradnak.
Úgyhogy az is kérdés, hogy a magyarországi bankokra nézve július 1-jétől életbe lépett előírások ténylegesen alkalmasak-e arra, hogy a kívánt hatást elérjék, azaz hogy a külföldi távszerencsejáték szervezőket betereljék a magyar szabályozás alá, vagy inkább – izgalmas mellékhatásként – a legújabb, idehaza nem, vagy csak korlátozottan szabályozott fintech megoldások hazai elterjedését segítik, miközben az online szerencsejátékok területén a helyzet a lényeget tekintve egyelőre változatlan. Így maradt Talleyrand örökérvényű mondása: „Felség, ez a tizenharmadik esküm”. (Index)
