A teszt bizonyította, hogy az algoritmusok megbízhatóan irányítják a gépet önállóan is.
Az Egyesült Államok Légierejének új drónja, az XQ-58A Valkyrie segítségével július 25-én sikeresen bizonyították, hogy az algoritmusokkal kivitelezett, pilóta nélküli repülést lehetséges megbízhatóan megvalósítani, így a jövőben egyre több fronton vethetik majd be az MI rendszereket a katonai alkalmazások során. A drón három órán át repült egy floridai gyakorlópályán (Eglin Test and Training Complex), miközben többféle problémás szituációt kellett kezelnie, amelyek az élesben zajló műveletek alatt is kihívást jelenthetnek. A teszt alapot ad azoknak a mesterséges intelligencia rendszereknek a fejlesztéséhez, amelyek más autonóm programokba is integrálhatóak lesznek a Légierő kutatási részlegének (AFRL) leírása szerint.
Az XQ-58A Valkyrie egy új, pilóta nélküli, lopakodó harci repülőgép, ami 2019-ben emelkedett először a magasba és amelyet a gyártó, a Kratos Defense & Security Solutions kísérleti célokra készített az Egyesült Államok Légiereje számára. Az XQ-58A egyike azoknak a drónoknak, amiket egy meghatározott, speciális feladatra szánnak: a harci gépek (az F-35 és az F-22) kísérőjének szerepét játssza majd a későbbi bevetések során. A drón nagy előnyét jelenti, hogy sokféle platformról indítható, védelmet és segítséget biztosít a vadászrepülőgépeknek a harcok alatt és, ahogy azt a teszten is bizonyította, képes a komplexebb műveletek végrehajtására is önálló működés közben.
Fotó: AFRL
Az algoritmusokat, amelyeket a júliusi próba közben használtak a drón irányítására, az AFRL fejlesztette gépi tanulási rendszer segítségével és több millió órányi szimuláció közben gyakorlatoztatták őket, míg készen nem álltak a valódi repülés lebonyolítására. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a mesterséges intelligencia minél gyakoribb, de egyúttal minél megbízhatóbb alkalmazását tervezi a jövőben, ehhez azonban a fejlesztők és a felhasználók szoros együttműködésére és alapos próbafolyamatokra van szükség.
A mesterséges intelligencia a jövő hadviselésének kritikus elemét képezi majd
- jósolta Scott Cain, az AFRL parancsnoka, hozzátéve, hogy az MI és a gép-ember együttműködés egyre gyorsuló ütemű fejlődése miatt az ipari és kormányzati szereplők összefogása alapvető fontosságú a technológia tökéletesítésének terén.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának hasznossága sok területen nyert már bizonyítást, de az algoritmusok időnként kiszámíthatatlan viselkedése problémákat is okozhat. Az XQ-58A Valkyrie-vel kapcsolatban például júniusban szárnyra kapott a hír, miszerint egy korábbi szimuláció alatt a kezelője ellen fordult, mikor a teszt alatt az MI és a humán irányítás kombinációjával igyekeztek megoldani a feladatokat, igaz, hogy ezt az eseményt sok rejtély lengte körbe, többek között az sem volt biztos, hogy valóban úgy történt, ahogy azt Tucker "Cinco" Hamiltonnak, a mesterséges intelligencia (MI) tesztelési és műveleti részlegének vezetőjének szavaiból ki lehetett olvasni.
Az ezredes később pontosította a beszámolóját és elmondta, hogy az általa leírt, disztópikus szituáció csak egy hipotetikus helyzetet vázolt, ami az elkövetkező időkben akár be is következhetne, de az eset arra mindenesetre rávilágított, hogy a hadviselés területén az autonóm rendszerek bevonása a harcokba alapos előkészítést és szabályozást igényel. (Rakéta)
