Az elmúlt hetekben kisebb számháború alakult ki a különféle szakmai szervezetek között azzal kapcsolatban, hogy eltűntek-e a balatoni szálláshelyekről a nyaralók.
Az elmúlt hónapok gazdasági adatai, a bezuhanó fogyasztás és kiskereskedelmi forgalom, valamint a hónapok óta csökkenő reálbérek alapján nem meglepő, hogy a magyarok a nyaraláson is spórolnak.
Ezt a jelenséget egyébként egy frissebb felmérés is bizonyítja. Az Opinio Euronews számára készített okostelefonos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett 41 százaléka nem tervezett idén nyaralni menni. A legnagyobb arányban az idősebbek, a kisvárosiak és a kelet-magyarországiak mondták, hogy nem nyaralnak az idén, és az így nyilatkozók nagyjából kétharmada indokolta pénzügyi okokkal az üdülés elmaradását.
A nyaralást tervezők nagyjából fele nyilatkozott egyébként úgy, hogy belföldön tervez utazni, és mivel a külföldi utak általában drágábbak, a belföldi forgalom visszaesése alapján arra lehet következtetni, hogy az idén csökken itthon azoknak az aránya, akik megengedhetik maguknak a nyaralást.
Bár az Opinio felmérése a tervekre kérdezett, az európai statisztikai hivatal felmérései pedig a konkrét kiadás megfinanszírozásának képességét vizsgálják, így ezeket a felméréseket nem érdemes összevetni, utóbbi adatforrás alapján időbeli és nemzetközi kontextusba tudjuk helyezni a belföldi turizmus idei visszaesését.
Bár az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azoknak az aránya Magyarországon, akik nem tudták megengedni maguknak az üdülést, az Európai Unió más tagállamaihoz képest Magyarország ebben a statisztikai kategóriában nem áll jól. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, tavaly a teljes népesség körében 41 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak üdülni, és ilyen szempontból csak Horvátországban, Bulgáriában, Görögországban és Romániában volt rosszabb a helyzet az uniós tagállamok mezőnyében.
Érdekes módon tehát ebben a mutatóban egy erős balkáni csoportosulás látszik, hazánkat is beleértve.
Az ábráról az is leolvasható, hogy a szegénység kockázatának kitett magyarok – statisztikai értelemben azok, akiknek a jövedelme nem haladta meg az országos medián ekvivalens* jövedelem hatvan százalékát – csaknem kétharmada nem engedhette meg magának az egyhetes üdülést, ami szintén kiemelkedően nagy arány az uniós mezőnyben.
A fenti ábra alapján az is érdekes, hogy a posztszocialista régió hozzánk hasonló országai közül Lengyelországban (28 százalék) és Csehországban (18 százalék) is az EU-átlag (29 százalék) alatti az üdülést megfizetni képtelen népesség aránya.
Ez az arány az ilyen szempontból legszerencsésebb országokban egyébként 10 százalék körüli. Luxemburgban, Svédországban és Finnországban is csak körülbelül 10-ből egy ember nem tud ilyesmit megengedni magának, és még a szegénynek számító luxemburgiak, svédek és finnek körében is csak 20-30 százalék az ilyen szempontból nélkülöző népesség aránya.
Magyarország elmaradása regionális szempontból egyébként azért is érdekes, mert 2010 és 2022 között az egész szűkebb régiónkban nagyobb mértékű volt a javulás ebben az mutatóban, mint uniós átlagban.
2010-ről 2022-re az EU-ban az ilyen szempontból nélkülözők aránya 39-ről 29 százalékra, tehát körülbelül 10 százalékponttal csökkent, eközben viszont Lengyelországban csaknem 33 százalékpontos volt a csökkenés, de Magyarország (24 százalékpont), Szlovákia és Csehország (22-22 százalékpont) is szép eredményeket tud felmutatni.
A magyar elmaradás viszont így is megmaradt, mivel az ország ilyen szempontból kedvezőtlenebb helyzetből indult 2010-ben.
A fenti ábra alapján egyébként az is érdekes, hogy miközben uniós átlagban 2020 után stagnált az ilyen szempontból nélkülözők aránya, a régión belül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is csökkent az arány. Magyarországon és Romániában viszont nőtt.
Az idei nyárra vonatkozó tervek alapján úgy néz ki, hogy nőhet a gazdagabb uniós tagállamoktól való elmaradásunk: az Ipsos június elején publikált közvélemény-kutatásából ugyanis például az derül ki, hogy a vásárlóerő szempontjából meghatározó európai küldő országokban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság) idén tavalyhoz képest még nőtt is a nyaralást tervezők aránya. A megkérdezettek háromnegyedének voltak ilyen tervei ezen a nyáron, ami egészen nagy, 18 százalékpontos erősödést jelent a két évvel ezelőtti mélyponthoz képest, és 4 százalékpontosat tavalyhoz képest. (g7.hu)
