Görögországban, Máltán és Spanyolországban is olcsóbb lett idén nyaralni
A tavaly őszi vészkamatemelést követően nyárra igencsak megerősödött a forint, az infláció ugyanakkor továbbra is extrém magas maradt. - írja a Portfolio
Nem túl biztató adatokat közölt csütörtökön a belföldi turizmusról a Központi Statisztikai Hivatal. Az első félévben 8%-kal, csak júniusban pedig 10%-kal csökkent a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma a hazai szálláshelyeken. A visszaesés a szektor egyfajta referenciapontjaként számon tartott Balatonnál is beszédes: január és június között 10% volt a csökkenés, júniusban pedig 11%.
Ahogy minden évben, úgy idén is rengeteg elemzés, cikk született arról, hogy itthon vagy külföldön éri-e meg jobban nyaralni. Ezt a kérdést eldönteni nyilván lehetetlen, ugyanis számos szubjektív tényező befolyásolhatja az utazók döntését egyik vagy másik irányba.
Ugyanakkor ha csak a számokat nézzük, akkor egyértelmű, hogy a tavalyi árakhoz viszonyítva borzalmas ütést szenvedtek el 2023-ban ár-érték arány tekintetében a belföldi nyaralóhelyek.
A Portfolio Checklist csütörtöki adásában is részletesen foglalkoztunk a magyar turizmus helyzetével. Ebben a műsorban Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője elmondta:
- már nyár elején, az aggasztó belföldi előfoglalási adatok észlelésekor úgy látták, hogy az árak csökkentésével lehetne mozgósítani a belföldi turistákat, valamint hogy
- biztosan van egy olyan réteg, amely idén nem tud elutazni, de többen lehetnek, akik bár megtehetik, hogy nyaraljanak, de inkább külföldre mennek.
Amögött a jelenség mögött, hogy sokan inkább külföldön nyaralnak idén, strukturális hatások is meghúzódhatnak, legalábbis a Portfolio által megvizsgált adatok alapján különösen sokat romlott a belföldi szállások értékajánlata az elmúlt időszakban.
Mi alapján állítjuk ezt?
A forintárfolyam és az infláció kapcsolatát leginkább abban az értelmezési keretben szoktuk vizsgálni, mely szerint, ha romlik a forint árfolyama, akkor a magyar gazdaság nagy importigénye miatt egy idő után az infláció is elkezd emelkedni.
A turizmusban viszont az elmúlt évben az a peches helyzet állt elő, hogy a szektor külföldi szolgáltatókhoz viszonyított versenyképessége nemcsak az EU-rekorder magyar infláció miatt romlott, hanem a magas kamattal megtámasztott forintárfolyam miatt is.
Kezdjük az inflációval. Mivel jó ideje mind a főadat, mind pedig az élelmiszer-infláció Magyarországon a legmagasabb az EU-ban, ezért nem túl meglepő, hogy a hotel és éttermi szektorban tapasztalt pénzromlás mértéke is kimagaslik abból a mezőnyből, ahová sok magyar szívesen jár nyaranta pihenni. Mutatjuk:
Ez tehát már önmagában is azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben a vizsgált országok közül messze Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak az éttermek és hotelek esetében, és akkor a forint árfolyamváltozásának kedvezőtlen hatásáról még nem is beszéltünk.
A magyar fizetőeszköz ugyanis hosszú, szinte folyamatos gyengülés után 2022 őszére érte el eddigi mélypontját, amikor 430 forint körül jegyezték az eurót. Ekkor a Magyar Nemzeti Bank vészkamatemelést hajtott végre, aminek köszönhetően az idei nyár elejére már 370 forint körüli szintre konszolidálódott az árfolyam.
Így viszont előállt az a helyzet, ami tovább rombolta a belföldi turizmus versenyképességét: a magyarok pénze külföldön felértékelődött.
Mindez tavasz végén és nyár elején vált egészen kirívóvá. 2023 májusában ugyanis átlagosan 3,1%-kal, júniusban pedig 6,6%-kal volt erősebb a forint az euróval szemben, mint egy éve, s nagyon hasonló folyamatok játszódtak le a kuna esetében is.
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy Horvátország euróövezeti csatlakozásáról lemaradtunk, ez nincs így. A kunát 2023-ra csak az egyszerűség kedvéért tartottuk meg a lenti táblázatban, annak értékét az euróhoz kötöttük 7,5345-ös árfolyamon, mivel ezen a kurzuson vezették be a közös európai pénzt a szomszédban.
Az inflációs környezet és az árfolyamhatás közösen tehát azt eredményezték, hogy a hotel és éttermi szektorban – egy külföldi nyaraláshoz képest – a magyarok számára belföldön még annál is nagyobb mértékben emelkedtek az árak, mint ami a fenti oszlopdiagramon ábrázolt értékekből adódna.
Nagyon egyszerű számítást végeztünk: a hazai éttermi és szállodai árak változásánál a magyar inflációt vettük figyelembe, a külföldi árak változásánál pedig árfolyamhatással igazítottuk ki a különböző országok inflációs adatát. Így megkaptuk, hogy éves összevetésben forintban kifejezve miképpen alakultak az árak az éttermi és hotel szektorban a vizsgált nyaralóhelyeken:
A fenti diagramon szépen látszik, hogy míg Magyarországon éves összevetésben júniusban még 26,4%-kal emelkedtek az árak az éttermekben és a szállodákban,
Franciaországban, Görögországban, Máltán és Spanyolországban is forintban kifejezve már árcsökkenést tapasztaltunk, de Olaszországban és Szlovéniában is csak minimális volt a drágulás.
Az pedig, hogy egy adott ország esetében forintban kifejezve hány százalékponttal maradt el az éves drágulás mértéke a magyar inflációs folyamatoktól a hotel és éttermi szektorban, ebből a táblázatból derül ki:
A nyárnak persze még nincs vége, de ha a júliusi átlagos euróárfolyamokat vizsgáljuk (tavaly: 404,2 forint, idén: 379 forint), akkor borítékolható, hogy hasonló kép rajzolódik majd ki az aktuális havi infláció megismerését követően is. Mivel pedig tavaly augusztusban az előző havi adathoz hasonló, 402,3 forint volt az átlagos euróárfolyam, ezért még akkor is a belföldi turizmus ellen fog hatni éves összehasonlításban a kurzus, ha az megmarad a jelenlegi 390 forint körüli szinten. (Portfolio)
