A rezsicsökkentés átalakítását tervezi a kormány

Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában.

Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.

Mi ez az új anyag egyáltalán?

Közzétette társadalmi egyeztetésre a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének az orosz fosszilis energiahordozókról leválását is segítő REPowerEU fejezetét, amely összesen 14 reform és 14 beruházás segítségével vázolja fel azt, hogy összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást hogyan akar felhasználni, amennyiben a pénzt megkapjuk.

Orbán Viktor kormányfő ugyanis a múlt hétvégi tusnádfürdői előadása után a kérdezz-felelek részben úgy fogalmazott, utalva a 27 szupermérföldkő által blokkolt teljes helyreállítási programra: "Van egy pénzkupac, amit úgy hívnak, hogy RRF. Ezt azért találta ki az unió, hogy a COVID-válságból plusz pénzügyi forrásokkal segítse kikeveredni a bajba jutott európai gazdaságokat. Most ebből nem kaptunk meg semmit, és kétséges, hogy megkapunk-e."

A dinamikus árképzés és a rezsicsökkentés átalakítása

A 67 oldalas anyag 9. reformintézkedése a dinamikus árképzés jogi kereteinek megteremtését tűzi ki célul 2025 közepéig, és elég világosan rámutat arra, hogy mi lesz az intézkedés várható eredménye:

Azok a felhasználók (végfelhasználók), akik intelligens fogyasztásmérővel rendelkeznek, önkéntes alapon dinamikus villamosenergia áras szerződést köthetnek. Elsősorban a lehetséges árelőnyök kihasználása okán számíthatunk az egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárló fogyasztók önkéntes átállására a dinamikus árképzésre. (Ennek a reformnak azonban nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja.)

Az anyag további bekezdései pedig még egyértelműbbé teszik, hogy mire is készül a kormány, kiemelések tőlünk:

„Az energiakereskedők ésszerű ajánlatai esetén a dinamikus árképzés az összes nagy energiafogyasztású végfelhasználó, valamint az átlagos fogyasztást meghaladó (évi 2523 kWh feletti) lakossági fogyasztók számára is opció lehet. … A háztartásoknak és a mikrovállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a szabályozott árrendszer előnyeinek megtartása mellett önkéntes alapon dinamikus villamosenergia áras szerződéseket kössenek, a szolgáltatóknak pedig arra, hogy dinamikus áras szerződéseket kínáljanak. Ez lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy kihasználják az áringadozást, és így akkor használják a villamos energiát, amikor az olcsóbb. A dinamikus árképzéssel járó szerződéseket minden felhasználói csoport számára lehetővé kell tenni, nem csak a háztartási fogyasztók számára, de a dinamikus árképzéssel járó szerződések alkalmazásának alapfeltétele az intelligens fogyasztásmérő biztosítása.”

A fentiek tehát afelé mutatnak, hogy a háztartások továbbra is megkapnák évi 2523 kWh fogyasztásig a rezsivédett árat, felette pedig dinamikusan változó árak mellett vételezhetnek majd az áramot, ha élnek a lehetőséggel, és így lesz lehetőségük költséget spórolni.

Most ugyanis úgy néz ki a helyzet - és feltehetően éppen ez változna meg -, hogy normál A1-es díjszabásban a rezsivédett ár 36 Ft/kWh, felette pedig 70,1 forint, tehát csaknem dupla olyan drága az átlagfogyasztásként meghúzott 2523 kWh fölé lógni a fogyasztásban. A dinamikus árazással viszont ezt a duplázódást lehetne remélhetőleg elkerülni, pontosabban jócskán faragni belőle, ha az adott „nagyfogyasztó” háztartás tudja adagolni a fogyasztását például intelligens lakásvezérlő rendszerek segítségével (pl. mikor kapcsol be a mosógép, a klíma, illetve mikor induljon el az elektromos autó töltése a hálózatról).

A fenti átalakítási terv tehát azután jött, hogy az Európai Bizottság a friss országspecifikus ajánlásaiban - minden tagállamnak címezve - arra kérte a magyar kormányt is, hogy változtassa meg a rezsicsökkentési rendszert, azaz tegye célzottabbá a támogatási segítség mértékét. Ezt azonban heves reaciók közepette lesöpörte az asztalról a kormány, de közben ebben az anyagban most azt vázolta, hogy mégiscsak tervezi a rendszer árampiaci lábának átalakítását úgy, hogy akik okosmérővel rendelkeznek majd, azoknak legyen lehetőségük spórolni az áramszámlán úgy, hogy dinamikusan változó áron kaphassák az energiát.

Jön egy új hatalmas lakosság energiahatékonysági pályázat

Az anyag 13. reformintézkedése, illetve 13. beruházási terve szorosan összefügg egymással, és a lényege az, hogy egy 224 milliárd forintos, tehát igen jelentős lakossági energiahatékonysági beruházási programot is tervez a kormány egy teljesen új jogi keretrendszer segítségével. Ennek nyomán akár mélyfelújításokra is lenne lehetőség, és a teljes nettó beruházási költséget megfinanszírozná a program részben támogatásból, részben kedvezményes hitelből. A cél az, hogy 20 ezer ingatlan újuljon meg, és így az ország primer energiafelhasználása évi 171 GWh-val csökkenjen.

A reform és a beruházás várható eredményét itt is világosan rögzíti az anyag:

Jól előkészített támogatási kérelmek és hatékonyan megvalósított felújítások.

Ezt úgy akarja elérni a kormány, hogy nyertes pályázó magánszemélyeknek kötelező lesz igénybe venniük „az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti kötelezett szervezetek vagy valamely nemkormányzati szervezet épületenergetikai tanácsadási szolgáltatásait mind a pályázat előkészítése, mind megvalósítása során”. Ennek az a célja, hogy szakemberek által készüljön egy induló energetikai audit, majd egy záró audit és a kettő között legalább 30%-os energiahatékonyság javulás következzen be, amit hitelesen alá lehet támasztani, és szakértők tervezzék meg az átalakítások pontos tartalmát.

Az anyag már néhány fontos részletet is tartalmaz arról, hogy a pályázatot jobban el lehessen képzelni:

• Támogatható tevékenységek: az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer esetében kidolgozott katalógus szerinti energiahatékonyságot szolgáló és a megújuló energiafelhasználását növelő tevékenységek. Fosszilis energiahordozót felhasználó berendezés nem támogatható. A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel. Egyetlen kedvezményezettnek sem nyújtható csak vissza nem térítendő támogatás, vagy csak kedvezményes hitel.
• Főtevékenységként támogatható: 1) Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása; 2) Épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése; 3) Épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése; 4) Megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése. A beruházás eredményeként mintegy 20 ezer lakás felújítása valósulhat meg.
• Lehetséges kedvezményezettek: A végső kedvezményezettek természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek
• Ütemezés: 1) Finanszírozási szerződés megkötése a Nemzeti Hatóság és MFB között: 2023 Q4 2) Végső kedvezményezettek projektjeinek 95%-ára kölcsönszerződés megkötésre kerül: 2026 Q2 3) Végső kedvezményezettek projektjeinek 30%-ára folyósítás történik: 2026 Q2
• Támogatási intenzitás: változó (a termék a teljes nettó beruházási költséget fedezi a visszatérítendő és vissza-nem-térítendő támogatás arányától függetlenül).
• A reform garantálja, hogy az összes uniós finanszírozású, lakóépületeket célzó energiahatékonysági támogatási rendszerben csak olyan pályázat nyújtható be, amelynek pénzügyi és műszaki részét az alábbi szereplők valamelyike készítette elő: 1) az energiahatékonysági kötelezettségek rendszerében kötelezett szervezet, vagy ESCOvállalkozások, vagy 2) egy nem kormányzati szervezet vagy más szervezet által létrehozott egyablakos ügyintézési pont, amely mélyfelújítások és/vagy megújuló fűtési rendszerek telepítésének előkészítő szolgáltatásait nyújtja, vagy 3) a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Építész Kamarával regisztrált energetikai szakértők, akik jogosultak épületenergetikai tanúsítvány kiállítására.

Mi van még a tervben?

Amint fent jeleztük: a REPowerEU-fejezet 14 reformot és 14 beruházást tartalmaz, augusztus 11-ig lehet véleményezni a társadalmi egyeztetési felületen, és az anyag főbb irányairól az Energiaügyi Minisztérium egy közleményt is kiadott, illetve Facebook-posztban is összefoglalta (lásd alább). A társadalmi egyeztetésre kitett REPowerEU fejezet tervezete mintegy 2600 milliárd forint összértékű fejlesztés végrehajtását alapozhatja meg az alábbi keretek mentén:

• Az ország minden részét érintő programelemek elsősorban a hálózatok fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújulók fokozott hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák.
• A javasolt reformintézkedések a többi között az energiaközösségek kibővítését, az okosmérők szabályozásának átalakítását, a megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezését mozdíthatják elő.
• Jogi ösztönzőkkel segíthetik az energiatárolás elterjedését, stratégia kidolgozásával a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítását. A szabályozási eszközök mellett beruházási támogatás is élénkítheti a földhő vagy a hidrogén hazai alkalmazását.
• A fejlesztési listában a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére és digitalizálására jut. A megújulók biztonságos rendszerbe kapcsolását hagyományos és intelligens hálózatfejlesztések szolgálják kapacitásbővítéssel, a működési megbízhatóság javításával. Ötven új meteorológiai állomás telepítésével készülhetnek pontosabb időjárás előrejelzések a naperőművi termelés eredményesebb becsléséhez.
• A hazai és régiós ellátásbiztonságot egyformán fokozhatja a román-magyar határkeresztező pont kapacitásbővítése, amelynek köszönhetően több földgáz érkezhet dél-keleti forrásokból.
• A javaslat a hazai ipari parkok számára lehetőséget teremthet arra, hogy az energiafelhasználásuk zöldítésével nagyobb mértékben legyenek képesek az önellátásra.
• A környezetkímélő és energiatakarékos vasút üzembiztonságát, szolgáltatási színvonalát a Szeged-Röszke vonal villamosítása, nyolc vidéki vontatási alállomás berendezéseinek cseréje, felújítása emelheti.

Az anyag elején és végén táblázatokban is összefoglalja, hogy hogyan jön ki ez az említett 2600 milliárdos keret. Amint alább láthatjuk: a REPowerEU támogatási lába (0,7 milliárd euró) 262 milliárd forintnyi villamosenergia hálózatfejlesztést tartalmaz, ami arra is utal, hogy 375-ös EURHUF mellett tervezte a kormány a forrásokat. Emellett további 2322 milliárd forintnyi beruházást is felsorol, amelyekből 1796 milliárd forint lenne az EU-s forrás (jórészt támogatás, kisebb részben hitel).

Az alábbi táblázat más megközelítésben rögzíti a kiegyensúlyozott átmenethez kapcsolódó különböző összegeket:

Az anyag legvégén pedig három táblázatban rögzítik némi alábontással, hogy a három fő célba tartozó beruházások mit is takarnak pontosan:

(Portfolio)