A felmérések szerint a 1996 és 2010 között született fiatalok szenvednek a koronavírus-járvány következményeitől, aggódnak a jövő miatt, ugyanakkor túlságosan igényesek, de túl törékenyek is.
Német vállalkozók túl puhánynak is tartják őket, de szakértők szerint az összkép ennél jóval összetettebb.
Túl sok a követelés, túl csekély az elkötelezettség és csekély a terhelhetőség is. A felmérések szerint idősebb munkavállalók és vállalkozók gyakran állítanak ki ilyen kritikus bizonyítványt a pályakezdő fiatalokról.
A ZDF közszolgálati televízió egy berlini Európa-park vezetőjét idézte, aki szerint több a munkára jelentkező olyan 20-25 év közötti fiatal, aki csak heti három napot akar dolgozni.
Szerinte túl lusták, nem foglalkoztatja őket a felelősség, a karriervágy, sokkal inkább a szabadidőre koncentrálnak.
Szakértők szerint az ilyen jellegű vélemények, előítéletek formálják a a Z generációról alkotott képet. Ezek a vélekedések csak általánosan hangoztatott klisék. A ZDF-nek nyilatkozva egy német ifjúságkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett generációra nagy teher nehezedik. Sara Weber szerint a háború, a klímaváltozás, továbbá a növekvő megélhetési költségek miatt nagy a nyomás a Z generáción, tagjaival szemben nagyobb megértésre van szükség.
Klaus Hurrelmann berlini egyetemi professzor szerint a koronavírus-járvány, a klímaválság és sok más negatív élmény rendkívül felkavaró a fiatal generáció számára. Egy erről szóló tanulmányban a szociális ügyekkel, az egészségüggyel és az oktatással foglalkozó professzor úgy értékelte, hogy a fiatalok körében nagy fokú a mentális bizonytalanság.
Egy berlini betegbiztosító vonatkozó adatai szerint Németországban a diákok mindössze 61 százaléka minősíti egészségi állapotát nagyon jónak vagy jónak. Ugyanez az arány nyolc évvel ezelőtt 84 százalékos volt. Ugyancsak egy reprezentatív felmérés arról tanúskodott, hogy a különböző egyetemen tanulók 68 százaléka stressz okozta kimerültség, 59 százalék fejfájás, 55 százalék hátfájás, 53 százalék koncentrációs nehézségek, 43 százalék pedig alvásproblémák miatt panaszkodott.
Klaus Hurrelmann arra mutatott rám hogy a fiatal felnőttek 10-20 százaléka pszichológiai kezelésre szorul a hosszan tartó és sorozatos válságok következtében. A professzor érthetőnek nevezte, hogy ezek a fiatalok nem terhelhetők maximálisan, de érthetőnek tartotta azt is, hogy nem érdekeltek az olyan munkaidőben és munkamennyiségben, ami összeomlásukhoz vezetne. "El akarják kerüli, hogy már fiatalon kiégés sújtsa őket" – vélekedett Klaus Hurrelmann. (Infostart)
