A miniszterelnök gyorsan párhuzamot vont a Tisza Párt EP-képviselőjének kijelentése és a Gyurcsány-féle őszödi beszéd között. Szerinte Ukrajna felvétele az EU-ba tönkretenné Magyarországot.
Donald Trump vámháborújától nem fél, szerinte hamarosan beköszönt a „vámbéke”. Azt is állította, hogy „vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat”. A Magyarországon pusztító száj- és körömfájás járvány szóba sem került a Kossuth Rádióban.
Ha az ember csinál is ilyet, úgy látom, a tiszapártiak ezt csinálják, azért az egy szégyellni való dolog. Nemhogy nem szégyellik, hanem büszkék rá, sőt, ez a céljuk, örülnek, ha Magyarországon rosszabbul mennek a dolgok, mert úgy gondolják, hogy ez jó az ellenzéknek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott hagyományos pénteki interjújában.
A miniszterelnök azután beszélt erről, hogy a kormánypárti média a napokban egy brüsszeli bizottsági ülésen elhangzottak után azzal kezdte vádolni Kollár Kingát, hogy örül az uniós források visszatartásának. A tiszás EP-képviselő ezt hazugságnak nevezte, és hangsúlyozta: szinte minden, az Európai Parlamentben tett felszólalásában azért állt ki, hogy az uniós pénzek mihamarabb megérkezzenek Magyarországra. Orbán Viktor most azt mondta, azért küldték a képviselőket Brüsszelbe a magyar emberek, hogy ott Magyarország érdekét képviseljék, ha kell, harcoljanak érte. „(…) Egyszer csak azt látja az ember, hogy akit azért küldtek ki Brüsszelbe, hogy a magyarok érdekét képviselje, az ellenség soraiban tűnik föl, mint egy rossz Hunyadi-filmben” – mondta a kormányfő.
Összeesküdve, összejátszva
Orbán Viktor azzal folytatta, az ellenzéki pártok az elmúlt 30 évben kikérték volna maguknak, hogy ilyesmivel hozzák hírbe őket, de most azzal állunk szembe, hogy – megfogalmazása szerint – „belemondják pacekba” a képünkbe. A miniszterelnök szerint mindezt egy „idegen hatalommal, a brüsszeli bürokratákkal összeesküdve, összejátszva” csinálják. Ezután párhuzamot vont Gyurcsány Ferenc őszödi beszédével. – Azt hiszem, hogy ez az pillanat, amikor megnyílik a föld az ember lába alatt, és eltűnik a süllyesztőben – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint kétfajta módon lehet választást nyerni. Vagy úgy, hogy van egy jó programja, kiáll az emberek elé, és bizalmat kér. A másik pedig, hogy azért szurkol, hogy az országnak rosszul menjen, és ha ez bekövetkezik, előbb-utóbb változást akarnak az emberek. – Én semmire sem tartom az olyan embereket, akik a második forgatókönyv alapján akarnak kormányra kerülni. A politika nem a hatalomról, hanem az országról szól, az embereket, Magyarországot kell szolgálni. Aki hatalomért és pénzért bármire képes, abba sose szabad megbízni – jelentette ki. (Az, hogy a miniszterelnök öniróniának szánta-e ezt a megjegyzést, egyelőre nem világos – a szerk.)
Ukrajna EU-tagsága évtizedekre meghatározhatja Magyarország sorsát
Ezt követően szóba került, hogy a jövő héten kezdik el postázni az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos véleménynyilvánító szavazás lapjait. Mivel lesz ez több, mint egy közvélemény-kutatás? – tette fel a kérdést a műsorvezető. Orbán Viktor szerint fontos, hogy az ország jövőjét meghatározó kérdésekben mindenki elmondhassa a véleményét.
A kormányfő szerint a kérdés, miszerint felveszik-e Ukrajnát az EU-ba, alapvetően fogja meghatározni Magyarország sorsát a következő évtizedekben. „Ez egy döntő ügy. Meggyőződésem, hogy Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot. Erről minden magyarnak lehet eltérő, vagy akár az enyémmel egyező véleménye, az a fontos, hogy legyen egy közös véleményünk” – fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy azt kell Brüsszelben képviselniük.
Ez lesz a következő néhány év folyamatos, legnagyobb téttel bíró küzdelme.
Majd arról beszélt, hogy gyorsított eljárásban, 2030-ig akarják felvenni Ukrajnát az EU-ba. Szerinte Európa úgy látja, Ukrajna ezt a háborút megnyerheti, és ehhez hozzásegítheti az uniós tagság. „Ez a lehető legrosszabb gondolat, Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni, az uniós tagság pedig nem lehet háborús eszköz. Az EU a béke terve, a bővítés, a tagság megadása ezt kell, hogy szolgálja” – fejtette ki.
Arról is kérdezték, hogy a Donald Trump amerikai elnök által megindított globális vámháborúnak mekkora hatása lehet a magyar gazdaságra. Orbán szerint a vámháború jelentősége messze elmarad az orosz-ukrán háború vagy Ukrajna EU-tagságának kérdése mögött.
„A vámháború egy taktikai kérdés. Végre egy olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki megmondta, hogy mit akar, már a választás előtt. A világ most azon van meglepődve, hogy azt csinálja, amit ígért: újra fogja szabni a világkereskedelmet, és Amerika pozícióit minden országgal szemben javítani fogja” – magyarázta Orbán. Úgy látja, a folyamat végén az amerikaiak mindenkivel meg fognak állapodni, és kialakul egy új egyensúly.
Ez egy-két hónapig tart, a vámháború hamarosan vámbékébe megy át, amint a megállapodások megszületnek.
Az inflációról és az árréstopról pedig azt mondta, annak a tartós és hosszú távú letörése békével érhető el Ukrajnával, az EU-nak pedig egyetlen dolga van, támogatni az amerikai elnököt ezen törekvéseiben. Ugyanakkor szerinte hátradőlni sem szabad, itthon is meg kell tenni mindent. „Kicsiben azt csináljuk, mint amit Donald Trump nagyban” – tette hozzá.
A távközlési és bankszektorban megegyezés történt az áremelések megállításáról, az élelmiszer-kereskedőkkel is tárgyalt a kormány, de nem jártak sikerrel, mert az ajánlatok messze elmaradtak attól, amekkora áremeléseket hajtottak végre az elmúlt időszakban. Azt mondta:
A kormány nem gatyázik. Vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat, az állam be fog avatkozni az árak kialakításának rendszerébe.
Az interjú végén szóba kerültek a kormány utóbbi időben bejelentett, a vidékre koncentráló pozitív intézkedései. „Igazán minőségi életet falun lehet élni” – mondta a miniszterelnök. Szerinte régebben kialakult egy olyan hozzáállás, hogy a falun élőket lenézik, de ez mára megváltozott. Azt tűzte ki célul, hogy falun is legyenek városi szolgáltatások, „kiskocsmák, pénzautomaták, jó iskola, egészségügyi szolgáltatás, körzeti megbízott.”
Ami a Kollár-ügyet illeti, arról egyébként Gulyás Gergely véleményét is kikérték erről a csütörtöki Kormányinfón. „Csak azért nem nevezném hazaárulásnak, mert semmi nem utal arra, hogy a tiszás képviselő asszonynak Magyarország lenne a hazája” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd Soros-ügynöknek bélyegezte az ellenzéki képviselőt.
Magyar Péter a vádakra azzal reagált, hogy a Tisza Párt „még nem is létezett, amikor felfüggesztették a magyar embereknek járó uniós források kifizetését.” Még Orbán Viktor is megszólalt az ügyről csütörtök este, Facebook-posztjában többek közt azt írta: „Ez a magyar demokrácia sötét napja! (…) Ma lelepleződött, hogy a Tisza Párt képviselői a magyarok ellen dolgoznak. Akik a magyarok ellen dolgoznak Brüsszelben, tűnjenek a magyar közéletből!”
Eközben Momentum csütörtökön jelentette be, hogy a múlt heti hasonló akciójuk után pénteken újra megpróbálják megakadályozni Orbán Viktor rádióinterjúját. Az ellenzéki párt tiltakozó akciója reggel 6 óra 30 perckor kezdődött az MTVA székházánál, a III. kerületi Kunigunda útján. Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője szerint nagyjából 80 készenléti rendőr várta őket.
Ezen a héten egymás után már a negyedik kedden vonultak az utcákra a tüntetők Budapesten, tiltakozásul a gyülekezési jog korlátozása, vagyis a fideszes parlamenti kétharmad által március 18-án elfogadott törvénymódosítás ellen, amely lehetővé teszi a Pride betiltását. Erről most nem esett szó Orbán péntek reggeli rádióinterjújában.
Magyarországon ötven év után egy hónappal ezelőtt jelent meg a rendkívül ragályos, ám az emberre veszélytelen száj- és körömfájás. A fertőzés Kisbajcson ütötte fel a fejét, majd Szlovákiát is elérte, az ország pedig több határátkelőhelyet is lezárt, ahogy Ausztria is. A legfrissebb kormányzati tájékoztatás szerint nagyjából 11 ezer állat érintett.
Ahol igazolják a fertőzést, ott az állomány teljes felszámolására került sor a járvány megfékezéséért, ami hatalmas károkat okoz a mezőgazdaságnak. Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, hogy senki nem tudja megmondani, hogy sikerül-e itt megállítani a vírust, vagy továbbterjed. A gazdáknak leginkább az állattelepek újratelepítésében akarnak segíteni, ehhez módosítani kell a kártalanítási szabályokon, az állam mind a négy telepen teljes kártérítést fizet a leölt állatok után.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy nem zárható ki, hogy a száj- és körömfájás vírus nem természetes úton jött létre, hanem mesterséges úton állíthatták elő. Amikor arról kérdezték, hogy mire alapozza ezt a feltételezést, azt felelte, hogy egy nem megerősített és nem leírt szóbeli közlésről van szó egy külföldi labortól. „A kérdés az, hogy egy állatban, vagy egy kémcsőben jött-e létre” – mondta a miniszter. (Népszava)
