A kórházak rövidesen megkaphatják a tavaly ígért havi 12,5 milliárdos összeget, amely mérsékli az eladósodásukat. A betegek étkeztetésére költhető keret több mint kétszeresére nő.
Új időszámítás kezdődik pénteken a kórházfinanszírozásban – derült ki Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának előadásából, aki Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, már holnap megnyomhatja kollégája azt a gombot, amellyel utalják a szolgáltatóknak már tavaly óta ígért havi 12,5 milliárdos összeget.
A rendkívüli kifizetéssel visszamenőleg egy összegben kapják meg az előző négyhavi kompenzációt az egészségügyi intézmények, májustól pedig a rendes havi elszámolással már a többlettel kiegészített díjak érkeznek hozzájuk. - Ez óriási változás – hívta fel a figyelmet a főigazgató.
Három pezsgőt is felbontottunk ennek az örömére, és még négyet fogunk, amint megnyomtuk a gombot és kiment a pénz
– fűzte hozzá. A kórházak költségvetési keretének megemelésétől azt is remélik, hogy jelentősen mérséklődhet az intézmények eladósodása. A keret növekedésének értékét az mutatja, hogy a legutolsó, vagyis 2025. februári 96 milliárdos adósság rendezés után a következő hónapban megközelítően ennyivel 12 milliárddal nőtt az intézmények tartozásállománya. A költségvetési könnyítésből a betegek remélhetőleg azonnal érzékelni fogják, hogy az étkeztetésre költhető keret több mint kétszeresére, azaz
az eddig egy főre jutó napi 1500 forintról 4000 forintra nő.
Ezt a pénzt címkézve kapják meg a kórházak, azaz az évi 150 milliárdból mintegy 47,2 milliárdot csak a betegek élelmezésére különítettek el. Az intézkedéssel a betegelégedetlenség egyik fő forrását orvosolhatja az egészségügyi kormányzat, amit tudomásunk szerint egy betegelégedettségi felmérés támasztott alá.
A NEAK főigazgatója előadásában arra is kitért, hogy továbbra sem sikerült a betegellátóknak visszaállniuk a Covid-19 előtti teljesítményeikre. A kórházak hat százalékkal, a szakrendelők nyolc százalékkal, a krónikus ellátók 25 százalékkal kevesebb pácienst látnak el. Kiss Zsolt szerint gondolkodnak azon, hogy milyen ösztönzők segíthetnek abban, hogy legalább ez a 25 százalékos teljesítményromlást sikerüljön korrigálni.
A kórházszövetségi konferenciájának második napján az ellenőrzéseket végző költségvetési felügyelet igazgatója, Gárdos Csaba is szembesítette az intézményvezetőket a feltárt visszásságokkal. Kiderült, hogy az állami rendszerben a foglalkoztatási viszonyok kitisztítása sem sikerült egyelőre. Mint mondta 85 kórház 99 ezer dolgozójánál vizsgálták azt, hogy ki, hány jogviszonyban dolgozik az állami rendszeren belül. Mintegy 5250 embert találtak akinek legalább két jogviszonya volt, s közöttük volt négy olyan is, akinek nem kevesebb, mint hét intézménynél is volt munkaviszonya. A költségvetési felügyelet elnöke ehhez azt is hozzátette: – Szakmailag biztosan indokolt, de azért el lehet meditálni azon, hogy mindez hogyan fordulhat elő. (Népszava)
