A kormánypártok EP-delegációvezetője kérte, hogy ne hallgassák meg a Magyar Helsinki Bizottság képviselőjét, az ülés egyik elnöke szerint korábban minden frakció beleegyezett a napirendbe.
A jogállamisági feltételességi eljárás tanulságairól tartottak közös meghallgatást hétfőn az Európai Parlament költségvetéssel és az annak ellenőrzésével foglalkozó szakbizottságai. A címben nem nevesítették Magyarországot, de csak a magyar hatóságok ellen indult ilyen 2022 decemberében a tagállami kormányok szinte egyhangú szavazatával. 6,3 milliárd eurónyi forrást fagyasztottak be, amiből több mint egymilliárdnyi már végleg elérhetetlenné vált (bár a kormány „nem érzi pontosnak”, hogy ez a rész elveszett).
Miután az elnökök ismertették a napirendi pontot, Deutsch Tamás kapott szót. A Fidesz-KDNP delegációvezetője a Patrióták Európáért (PfE) frakció nevében javasolta, hogy a meghívott felszólalók közül vegyék le a napirendről a Magyar Helsinki Bizottság képviselőjét. A hasonló meghallgatásokon „szinte már az európai alapszerződések erejével hat”, hogy „a Soros-hálózathoz tartozó szervezet” legyen a napirenden vagy egy ellenzéki politikus, aki helyhatóság képviselőjeként „álcázza magát”, de a Helsinki Bizottság „az egyik főszereplő” az Európai Bizottság „NGO-finanszírozási botrányában”, mert 1,3 millió eurónyi támogatást kapott az utóbbi években. Folyamatosan pereket indít, „rágalmakat, valótlanságokat fogalmaz meg”.
Niclas Herbst, a költségvetési ellenőrző bizottság elnöke válaszul azt állította, hogy a napirendet minden frakció (azaz a PfE is) jóváhagyta, ennyire későn nem tudnak módosítani rajta.
Léderer András a Magyar Helsinki Bizottság nevében azzal válaszolt az ülés második felében, hogy ugyan Deutsch addigra elhagyta a termet, de szerinte büszkének kell lenniük rá a kollégáival együtt, hogy általában több másik szervezettel közösen pályázatokat nyertek. „Nem hiszem, hogy ez bűncselekmény lenne.”
A szervezet nevében úgy látta, hogy a magyar kormány bizonyos, például korrupcióellenes területeken egyáltalán nem lépett előre, és az eljárások nem hatnak varázspálcaként, de 15 év után először hoztak valódi haladást. A kormány szerinte kitalál bizonyos követelményeket, így a torz médiaviszonyok között a magyarok nagy része sem tudja, mik ezek és hogyan működnek. Léderer az uniós intézményeket is kritizálta, mert szerinte nem kommunikáltak világosan, nem elérhetők információk – különösen magyarul –, hogy elmagyarázzák, mi és miért történik.
Jávor Benedek a budapesti önkormányzat nevében azt állította, hogy a támogatások befagyasztása nekik is nehézségeket, csúszásokat okoz. Ha egy tagállam nem felel meg a jogállamisági elvárásoknak, például helyhatósági szintre delegálhatnák a programok irányító hatóságainak feladatait, vagy az Európai Bizottság közvetlenül kezelhetné ezeket. (Telex)
