Ivóvizüket féltik a dögtemető miatt Csemeztanyán
A helyiek attól félnek, hogy az irtózatos mennyiségű tetemből származó bomlástermék pillanatok alatt utat talál magának a talajvízbe.
Mindenki pontosan tudja itt, hogy ebből nagy baj lesz – mondta Kaizinger Zoltán, nyugdíjas, egykori önkormányzati képviselő. Az idős helyi férfi a Hegyeshalom határában, Csemezpusztán kiásott óriás gödröt jött megnézni. A földút végén posztoló rendőrök nem engedték tovább a területre, így csak 100 méterről láthatta, ahogy a Levélről érkező dögszállítók zúdítják a gödörbe a leölt szarvasmarhákat.
– Nézzen csak le! – mondta. A lábunk alatt mindenhol kavics ropogott: az egész mező az egykori Duna hordaléka, azaz sóder. „Semmiféle vízzáró réteg nincsen” – vélte Kaizinger Zoltán. Az biztos, hogy idehozzák 3000 állat tetemét Levélről. Azonban csütörtökre már az a hír járta Hegyeshalmon, hogy Dunakilitiről és Darnózseliről is ide hozzák majd a leölt szarvasmarhákat. Az további 3-4000 állat lehet.
Azaz összesen 6-7000 állat teteme. Egy felnőtt tehén súlya 4-500 kilogramm, azaz több ezer tonna rothadó dög lesz itt a sóderbe elásva.
A helyiek attól félnek, hogy az irtózatos mennyiségű tetemből származó bomlástermék pedig pillanatok alatt utat talál magának a talajvízbe.
– Nézze meg – kérte meg még egyszer a férfi.
– Légvonalban 890 méterre van a helyi ivóvízbázist jelentő, amúgy eddig kristálytisztának tudott hegyeshalmi kavicsbányató. 690 méterre pedig Csemeztanya, ahol 60-70-en élnek, saját fúrt kútjaik vannak, abból isznak, főznek.
Jogilag tehetetlenek a helyiek: a döggödör földdarabja állami tulajdon, a szakhatóság pedig engedélyt adott a temetésre. Kaizinger Zoltán szerint most a helyiek demonstrációra készülnek, azonban úgy vélte: nem lesz egyszerű, mivel szerinte sokan meg lettek félemlítve.
A napokban Hegyeshalmon lakossági fórumot is tartottak az ügyben, ahol felszólalt a térségben befolyásosnak tudott Nagy István agrárminiszter. Itt a helyiek szerint azt ígérte, folyamatosan monitorozni fogják a talajvizet, illetve helyben úgy tudják,
hogy a miniszter azzal próbálta csitítani a kedélyeket: megígérte, hogy kiépítik Csemeztanyán a vízhálózatot, illetve a bevezető utat.
Kaizinger szerint könnyen lehet, hogy emiatt nyugodott bele a dögtemető létesítésébe az önkormányzat. „Cső nincs. Ígéret van” – mondta Kaizinger. A csőhálózat kiépítése hosszú idő. „A dögök viszont már itt vannak a földben” – mutatott Kaizinger úr a gödrök felé.
„Azt sem értjük, hogy miért kell elásni? – ezt már a férfi kísérője kérdezte – miért nem lehet elégetni a tetemeket, ahogy például Szlovákiában teszik?”
A helyiek azt is kifogásolták, hogy nem derült ki, hogy tulajdonképpen ki hozta meg a döntést a csemeztanyai dögtemetőről. „Egyszer csak lett. Elkezdték idehordani” – fogalmazta meg tömören egy helyi a vélekedését. A településen a levegőben érezni a feszültséget. Szerinte – nevét nem akarta közölni – a magyar hatóságok most is összevissza cselekedtek. Amikor Kisbajcson kiderült, felütötte a fejét a kór, akkor azt mondták, azért kell ott az összes állatot megölni, hogy ne terjedjen tovább a kór. Ehhez képest már négy másik hely is fertőzött. Mi lesz, ha tovább terjed? Minden állatot megölnek idehaza? – tette fel e kérdést.
A korlátozások bejelentése is meglehetősen furán történt. Múlt vasárnap még úgy tudták, hogy Hegyeshalmon kötelező levágni a disznókat. (A malac ugyanis rendkívül fogékony a betegségre és nem igazán vakcinázható, azaz folyamatosan üríti magából a vírust.)
Néhányan még a hétvégén kényszerből levágták a malacukat
– mondta a járókelő. Mire hétfőre kiderült, hogy nem is volt kötelező, csak javasolt a vágás, mindössze legeltetési tilalom van a környékre.
Az ügyben megkérdeztünk egy állatorvost is, aki úgy vélte:
a vírus nem valószínű, hogy megjelenik a talajvízben, inkább a tetemek bomlása kapcsán nitrátosodása jelenthet később problémát.
(Népszava)
