Az Adaptív védelem alap katonai felkészítési kiképzésen kormányzati tisztviselők vesznek részt március közepe óta önkéntesen.
Felrobbant egy kézigránát egy kormánytisztviselő kezében, a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén történt pénteki balesetben. A fiatal nő egyik oldalon a csukló, a másik oldalon az alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérülést, valamint lágyrész- és arcsérülést szenvedett. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították a Honvédkórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. A másik sérült, a kiképző katona többszörös lágyrész sérülést és csonttörést szenvedett, őt a veszprémi kórházba szállították.
Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kiképzést kormányzati tisztviselőknek szervezte a Magyar Honvédség, a felkészítésen minden jelentkező önkéntesen és saját felelősségre vett részt.
A Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Facebook-oldala szerint az aktuális Adaptív védelem alap katonai felkészítési kiképzési tevékenységét 2025. március 16. és április 13. közöttre tervezték – mutatta be az RTL Híradó. A programban szerepel éleslövészet gyalogsági fegyverekkel, kiképzési tevékenység, vaklőszeres lövészet, pirotechnikai eszközök alkalmazása is.
Forrás: MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság / Facebook
Mi az az Adaptív Védelem-program?
A kormány arra gondolt, hogy a közigazgatási tisztviselők számára honvédelmi alapismereteket nyújtó képzést szervez, hogy közelebb vigye őket a honvédelem világához. A 2024. januárban elindult képzés keretében a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) olyanok számára is megnyitotta a lehetőséget a honvédelem megismerésére, akik egyébként nem tudnának vállalni szerződéses katonai szolgálatot vagy nem tudnának jelentkezni tartalékosnak.
A 24.hu tavaly rákérdezett arra, hány kormánytisztviselő érdeklődött a laktanyai program iránt, de pontos számot nem árultak el nekik. Annyi kiderült, hogy az első körben kilencven fővel indult el a kiképzés, őket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter köszöntötte személyesen. Panyi Miklós, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára 2024 márciusában részt vett Csobánkán a kiképzésen. Akkor úgy fogalmazott, hogy ezzel a programmal „egyéni szinten is, illetve nagy rendszerszinten is lehet erősíteni Magyarország védelmi képességeit” – írta akkor az MTI.
Miért van erre szükség?
A hivatalos válasz szerint az elmúlt években több olyan kihívás is érte Magyarországot – így a koronavírus-járvány vagy az ukrán-orosz háború –, aminek keretében a közigazgatás és a honvédelem kiemelt kapcsolódására, összhangjára volt szükség. „Azzal, hogy a közigazgatásban dolgozók értik, hogyan működik a honvédelem, és alapvető ismereteket sajátítanak el, sokkal eredményesebb lehet az ilyen feladatok végrehajtása a jövőben” – indokolta tavaly a közigazgatásban dolgozók részvételét az államtitkár. A programra ezzel a filmmel csábították a résztvevőket:
Antal László dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke szerint a képzésen a résztvevők „beletekinthetnek egy átlagos magyar katona napi életébe, megtapasztalhatják, hogy milyen kihívásoknak kell megfelelniük.”
Mi történik a kézigránátos kiképzésen?
Egy forrásunktól megtudtuk, hogy a jelentkezők orvosi és pszichológiai vizsgálat után vettek részt a képzésen, aminek része az éles kézigránátos gyakorlat is. Ez a gyakorlat párban történik, a kiképzés alatt álló személlyel van egy katonai kiképző is. A gyakorlat előtt elméleti oktatáson vesznek részt, itt olyan gyakorlati példák is elhangzanak, hogy ha kicsúszna az ember kezéből a gránát, soha nem szabad utána nyúlni, mert leginkább ez vezethet balesethez. Éles kézigránáttal csak olyan dobhat, aki már alkalmassági vizsgán megfelelt, és a kiképzők szerint elég felkészült és fegyelmezett a feladat végrehajtásához.
A gyakorlat támadó gránáttal folyik. A védekező gránátot általában fedett helyről, harcárokból vetik be, a nyíltan elhelyezkedő ellenséget nagy területet beterítő repeszekkel semmisítve meg. Az úgynevezett ölőhatár 12 méter sugarú kör, a sebesítő határ pedig 60 méter sugarú kör. A támadó gránátnál nincs repeszhatás, és kisebb területen is pusztít, a 96M NF támadó kézigránátnál az ölőhatár 2 méter sugarú kör, a sebesítő határ 15 méter sugarú kör.
A gránátdobáshoz külön kijelölt gyakorlótér van. Ez egy keskeny, szűk vasbeton dobó- és lövészárok. Itt kell kibiztosítani a gránátot, majd a dobásra felszólító parancs után a dobó kézzel tartva a gránátot, a másikkal el kell távolítani a biztosító sasszeget, majd elhajítani a gránátot.
Ha az ember elengedi a „kanalat”, utána van 3-4 másodperc (hivatalosan 3,2-4,2 között) a robbanásig. A kiképző, aki ilyenkor a dobóért felelős, nagyjából 1 méteres távolságban tartózkodik, és figyeli, minden rendben történik-e. Ha bármilyen rendellenességet tapasztal, közbelép és kimenekíti a kiképzendőt a dobóállásból.
A vizsgálat végéig felfüggesztik a programot
A Magyar Honvédségben minden kézigránáttal folytatott tevékenységet felfüggesztettek, amíg pontosan nem tisztázódik, hogy miért robbant fel és okozott tragikusan súlyos sérülést a gránát pénteken, amelynek oka pillanatnyi elbizonytalanodás vagy akár a kézigránát műszaki hibája is lehet – közölte a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója szombaton.
A vizsgálat a rendőrség és a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség, valamint a Honvédelmi Minisztérium hatósági főosztályának balesetvizsgáló szolgálata bevonásával zajlik. Ez hivatott kideríteni és tisztázni a baleset körülményeit, és ennek részeként ellenőrizni kell minden gránátszériát.
A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium mély együttérzését fejezte ki a szörnyű baleset kapcsán. A törzsigazgató közölte, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a katona pszichológusok mindenben segítik a sérülteket és családjukat.
A balesetről és a kiképzés részleteiről kérdéseket küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak, többek között azt szerettük volna megtudni, hogy milyen kormánytisztviselők vettek részt a képzésen, részt vesznek-e azokon minisztériumok munkatársai, kormányablakban dolgozók; miért gyakorlatoznak éles robbanószerrel kormánytisztviselők; tettek-e büntetőfeljelentést az ügyben.
Megkerestük az ORFK-t is, hogy megtudjuk, indult-e rendőrségi nyomozás, van-e gyanúsított az ügyben, és hol tart az eljárás. Ha válaszolnak kérdéseinkre, beszámolunk róla.
Szintén ment megkeresés a Központi Nyomozó Főügyészségnek, akiktől azt kérdeztük, hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben, amennyiben igen, milyen gyanúval, továbbá, hogy van-e gyanúsított az ügyben. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy „a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a történteket, bővebb tájékoztatást nem tudunk adni”. (Telex)
