A stressz pedig rengeteg betegség kialakulásához vezethet.
Az aktív korosztály 73 százaléka legalább közepesen stresszesnek érzi magát egy átlagos munkanapon, míg 13 százalékuk magas stresszről számolt be, mondta Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea Magyarország operatív igazgatója egy friss kutatás adatait ismertetve.
Magyarországon az aktívan dolgozók, vagyis a 25-65 év közötti korosztály többsége valamilyen stresszben él, ez derül ki az Affidea Magyarország reprezentatív stressz kutatásából. A felmérés a munkahelyi és magánéleti stressz gyakoriságát, annak forrásait, valamint a magyar lakosság stresszkezelési szokásait vizsgálta.
A válaszadók 70 százaléka közepesen stresszel, 13 százaléka kifejezetten stresszesnek éli meg a mindennapjait, és csupán csak a válaszadók 11 százaléka az, aki egyáltalán nem éli stresszesen az életét, mondta a kutatás részleteit ismertetve Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea Magyarország operatív igazgatója.
Kiemelte: a nőknél magasabb a stressz értéke, ugyanakkor a kutatás arra is rávilágított, hogy teljesen mindegy, hogy a munkavállaló milyen területen dolgozik, legyen az IT vagy akár a mezőgazdaság, a dolgozók stressz szintje között a munkahely alapján nincs eltérés.
Életkor szerint a 30-39 éves korosztály számolt be a legmagasabb stresszértékről, utóbbi életkorú munkavállalók 81 százaléka számolt be stresszes életről. Őket követik a 25-29 évesek, akiknek a 74 százaléka feszült, és az 50-59 évesek, akinek szintén hetven százaléka jellemzően stresszben töltik a mindennapjaikat. A legkevésbé a 60-65 éves korosztály érzi magát stresszesnek, tízből több mint hatan, de a szakemberek szerint ez az arány még mindig magasnak tekinthető.
A válaszadók többségének a hétvégéi vagy a szabadnapjai ugyan kevésbé stresszesek, de ilyenkor is a válaszadók 40 százaléka számolt be feszült órákról, vagyis ennyien nem teszik le hétvégén sem a munkahelyi problémákat. A stressz mértéke az életkor előrehaladtával csökken, például a 60-65 évesek körében hétvégén a stresszes válaszadók aránya már 35 százalékra csökken, mondta az Affidea operatív igazgatója.
A top3 munkahelyi stresszforrás:
- az időhiány miatt sok feladat;
- a túl magas elvárások;
- és a tisztelet és az igazságosság hiánya;
A kutatás adatai szerint a munkahelyi problémákat a magyarok többsége a párjával osztja meg, ezt követik a barátok és a kollégák.
A magánéletben a top3 stresszforrás:
- a pénzügyi nehézség (58 százalék):
- az egészségügyi problémák (42 százalék);
- és a jövő tervezés (35 százalék);
A leggyakrabban alkalmazott, egészségesnek tekinthető stresszkezelési technikák között a válaszadók a zenehallgatást (42 százalék), a barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetést (33 százalék) és a sportolást (25 százalék) jelölték meg.
A nem megfelelő stresszkezelés azonban gyakran vezet káros megküzdési stratégiákhoz is, például a túl sok evés, a túlzott telefonhasználat, az alkohol- vagy a dohányzás, amelyek rövid távon enyhíthetik a feszültséget, hosszú távon súlyosbítják a problémákat, emelték ki a háttérbeszélgetésen.
A válaszadók negyede nassolással, míg további 24 százalék pedig dohányzással próbálja oldani a feszültséget. Tizenkét százalék pedig valamilyen nyugtató szert használ
– mondta Garamvölgyi-Veréb Emese.
Elképesztően sok egészségügyi problémát okozhat a stressz
A kutatás adatai szerint a válaszadók közel fele (43 százalék) gondolja úgy, hogy van olyan egészségügyi problémája, amelyet a tartós stressz válthatott ki. A nőknél ez az arány még magasabb, 50 százalék, míg a férfiak 36 százaléka gondolja azt, hogy a stresszes életmódja miatt vannak egészségügyi gondjai.
Az érintettek 61 százaléka járt már orvosnál vagy pszichológusnál a panaszai miatt, amit pozitívumként értékeltek a szakemberek, mert ez azt jelenti, hogy a többség odafigyel a szervezete jelzéseire.
Amikor már nem tudunk kikapcsolni és a megmarad a diszkomfort érzés, akkor már érdemes orvoshoz fordulni
– mondta Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgató.
A stresszhormonok amikor megemelkednek, nagyon káros hatással vannak az egészségünkre. Az agyban, az izmokban, a májban, a szív területén ilyenkor kitágulnak az erek, rengeteg anyagcsere változás történik, például megemelkedik vércukorszint, felgyorsul a keringés, nő a légzés és megemelkedik a szívverés szám. Ha ez állapot hosszú távon fennmarad, akkor károsodnak a szervek, bekövetkezik egy kimerülés, mondta a belgyógyász.
Még felsorolni is nehéz mennyi mindent okozhat a megemelkedett stressz szint; fejfájást, a nyak vagy váll területén érzett feszülést, hasmenést, hányingert, étvágytalanságot vagy a szexuális funkciókat is befolyásolhatja. Felgyorsulhat a demencia, érszűkület, magas vérnyomás, szívritmuszavar alakulhat ki. De megnő a stroke, az infarktus kockázata, gyomorfekély jelentkezhet, allergiás reakció lépnek fel és akár daganatos betegségek kialakulásához is vezethet.
Ahogy Selye János, a stressz kutatás atyja is fogalmazott: nem a stressz öl meg, hanem ahogy reagálunk rá – idézték a háttérbeszélgetésen a magyar származású kanadai kutatót.
A stressz egy olyan dolog, bár a köztudatban negatív jelzőként van jelen, ez egy ingerforrás, ami lehet pozitív is, ami akár motiválhat bizonyos cselekedetekre – mondta Fuller Bianka, pszichológus és pszichoedukátor.
A krónikus stressz mentális és fizikai károkat is okozhat, megemelkedik a mindenféle hormonszintünk, de amikor nem enyhül a stressz, és a lecsengési folyamat nem történik meg, az kimeríti a szervezetünket, ezzel pedig már foglalkozni kell – tette hozzá a pszichológus.
A krónikus stressz fogékonnyá teszi a szervezetünket bizonyos daganatokkal szemben is, mondta Tersztyánszky Rita. Példaként említette, hogy azok a betegek, akik minimum 15 éven át stresszes munkahelyen dolgoztak náluk 2,5-szer magasabb volt a daganatos betegek aránya, ami óriási szám
– tette hozzá a belgyógyász.
Három tényezőt sorolt fel, ami egyértelműen bizonyítja a daganatos betegségek és stressz összefüggését, az egyik az immunrendszerben tapasztalható gyengülése, a másik a stresszhormonok emelkedése miatt károsodik a sejtek önvédekező mechanizmusa. A harmadik pedig a nem megfelelő stresszkezelő megoldások, a dohányzás, a kevés mozgás, és a stressz evés, melyek mindenféle egészségügyi panaszt okozhatnak.
A nőknél az emlőrák, férfiaknál a prosztatarák, bizonyítottan a stressz hatására alakul ki, de a gyomor- és a vastagbél rák, a tüdőrák és a bőrdaganatok megjelenése esetén is bizonyított, hogy a stressznek komoly hatása van a betegség kialakulásában.
Szó volt a háttérbeszélgetésen az okoseszközök használatáról is, hiszen ma már az okosórák mérni tudják a stressz szintet, szakemberek szerint érdemes ezeket szenzorokkal ellátott eszközöket használni.
A pszichológus a stresszcsökkentő technikák között kiemelte, a légzésére való odafigyelést, de a mozgás is jó hatással van a stressz levezetésére, emellett az autogén tréning is sokat segíthet, és a progresszív izomrelaxáció is hatásos lehet. (Economx)
