Brüsszelben találkoznak az Európai Unió vezetői, akik elkezdtek berendezkedni egy olyan rendszerre, amelyben nem szükséges a döntéseikhez Magyarország egyetértése.
Védelmi ügyekről, versenyképességről és Ukrajnáról tárgyalnak majd.
Békeosztalék, vagyis peace dividend. Ez a neve annak a jelenségnek, hogy az Európai Uniónak a második világháborút és a hidegháborút követő rendszerben valójában nem kellett a saját védelmére költeni.
Az európai védelmet Amerika garantálta, miközben a kontinens széles szociális ellátórendszereket épített ki, hogy minél jobb, kényelmesebb és biztonságosabb legyen Európában élni.
Az régóta látszik, hogy az európai gazdaság nem működik jól. A koronavírus-járvány kitörése után megtört gazdasági növekedést már évek óta problémaként látják. Főleg úgy, hogy az Egyesült Államok, amelynek a gazdasági teljesítménye nagyjából összehasonlítható a teljes európai kontinensével, kiemelkedő teljesítményt nyújtott a járványt követő időszakban. Az amerikaiak Joe Biden alatt megúszták, hogy a magas inflációjú környezetből gazdasági visszaesés legyen – Európának ez nem sikerült.
A problémákat Brüsszelben akkor kezelik, ha közös sokk éri a rendszert. Ez történt a koronavírus-járvánnyal, az orosz invázióval, sőt, korábban a gazdasági válsággal is. „Sose hagyj kihasználatlanul egy jó válságot!” – szól a mondás. Ez a sokk végül a Trump-kormányzattal jött el. Bár a Trump-adminisztrációra a világon mindenhol próbáltak felkészülni, mégis sok mindenben alábecsülték a mostani ciklus radikalizmusát.
Az Egyesült Államok Donald Trump második kormányzata alatt megbízhatatlan szövetségessé vált. Ez volt az a sokk, ami ismét felébresztette Európát. Már a március eleji brüsszeli csúcson is erről volt szó, pontosabban arról, hogyan lehetne a leggyorsabban felépíteni Európa védelmi iparát, miközben beindítják annak gazdaságát.
Azon a rendkívüli csúcstalálkozón hivatalos döntések még nem születtek, de a mai csúcstalálkozón már fognak. (24.hu)
