Továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció az EU-ban

Míg uniós átlagban 2,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, addig Magyarországon 5,7 százalékkal drágult az élet tavaly februárhoz képest. Bod Péter Ákos, korábbi jegybank elnök szerint az élelmiszerek árszint emelkedésében nagy szerepet játszanak az állam adóterhei. Magyarországon több üzletnek 300 milliárd forintot meghaladó volt a nettó árbevétele, ami nem jelenti azt, hogy ezek a cégek hatalmas profittal zárnának egy-egy évet.

2023-ban a hat nagy üzletlánc közül hárman milliárdos nagyságrendű veszteséggel működtek – írta meg a Telex.

A Spar vezetői a 24.hu-nak arról beszéltek, 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a cég veszteséges volt. A mostani árrésstop jelentős, havi szinten közel 1,5 milliárd forint értékű megterhelést jelent a vállalat számára.A GKI Gazdaságkutató szakértője hangsúlyozta: az árrés okozta veszteséget a boltoknak vissza kell hozniuk.

Amit elszenvednek veszteségként a termékeken, azt más termékek árán vissza fogják hozni, tehát ott lesz kicsit magasabb az árrés

– magyarázta Molnár László.

A nemzetgazdasági miniszter kedden arról beszélt a falig elmennek, hogy letörjék az inflációt. „Ha kell, akkor még szélesebb lesz, és ha kell, akkor árstop is lesz, de itt le kell törni az inflációt, nincs mese” – fogalmazott Nagy Márton.Közben az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette legfrissebb inflációs adatait. Eszerint még bőven van mit tennie a kormánynak, továbbra is Magyarországon a legmagasabb ugyanis az infláció mértéke az Unióban. Míg Franciaországban 0,9 százalék, Magyarországon 5,7 százalékos éves drágulást mértek februárban, az uniós átlag 2,7 százalék volt.

A jegybank korábbi elnöke szerint, oka van annak, hogy Magyarországon ilyen magas az élelmiszer árszint. Az egyik az áfa, valamint a kiskereskedelemre rakott különadó, ez utóbbit a nagy cégek fizetik.Bod Péter Ákos hangsúlyozta: az inflációt jelentősen emeli itthon a szolgáltatók – a posták, bankok, telefontársaságok áremelései. (atv.hu)