Ursula von der Leyenék Kijevbe utaztak, hogy elmondják, Oroszország a felelős, béke pedig nem lesz Európa és Ukrajna feje felett.
Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik az ukrajnai háborúért és az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokért – jelentették ki az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatban hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján.
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, Roberta Metsola uniós parlamenti elnök, valamint António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közös nyilatkozatban hangsúlyozta:
felelősségre kell vonni Oroszországot minden elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményért.
Kijelentették: Oroszország és népe már most magas árat fizet vezetőjük, Vlagyimir Putyin elnök cselekedeteiért. Az EU ugyanis „példátlan szankciókat” vezetett be Oroszországgal és a háborúban részt vevőkkel szemben, és továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást.
A közlemény szerint ezzel párhuzamosan az EU „példátlan intézkedéseket” hozott az európai védelmi ipari termelés fejlesztésének érdekében. Emellett további rendelkezéseket tervez hozni a kapacitások növelésére, hogy lehetővé tegye a katonai támogatás fokozását és az együttműködés erősítését Ukrajnával, miközben megerősíti a védelmi felkészültséget és az európai szuverenitást – írták.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az Európai Unió központi intézményeinek vezetői és több tagország állam-, és kormányfői mécseseket helyeznek el az elesett ukrán katonák emlékére a kijevi Függetlenség terén az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2025. február 24-én. - Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió a háború kezdete óta legkevesebb 135 milliárd euró összegű gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, amelyből 48,7 milliárd euró katonai támogatás volt. Az Európai Unió továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve az ország háború utáni újjáépítésének támogatását is – írták.
Kijelentették: az ukrán nép bátorságról tett tanúbizonyságot hazája és a nemzetközi jog alapelveinek védelmében.
„Ukrajna az európai családunk része” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd emlékeztettek: az ukránok kifejezték vágyukat az Európai Unión belüli jövő iránt. Ezt – mint kiemelték – az EU azzal ismerte el, hogy megadta az országnak a tagjelölti státuszt, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Ukrajna a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között is jelentős előrelépést ért el a csatlakozással kapcsolatos reformok terén – hívták fel a figyelmet. Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban rejlik – jelentették ki.
A kihívásokkal teli nemzetközi és geopolitikai környezetben hangsúlyozzuk az Ukrajnával való transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát. Biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség továbbra is támogassa Ukrajnát az ukrán békeformulán alapuló átfogó, igazságos és tartós béke elérésében
- fogalmaztak.
Az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és megerősíti, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság győzedelmeskedni fog – tette hozzá közös nyilatkozatában az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke.
Brüsszelből is hozzászóltak
Bármiről lehet beszélni Oroszországgal, de az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodással Ukrajnának és Európának is egyet kell értenie, Európa nélkül semmiféle békemegállapodás nem fog működni – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsának brüsszeli ülését megelőzően Kaja Kallas hangsúlyozta: békére kell törekedni, noha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar békét kötni.
Kijelentette, hogy az amerikai kijelentéseket szemlélve „egyértelmű”, hogy azokban
az orosz narratíva nagyon erősen képviseltetik.
Hangoztatta továbbá, hogy meg kell szilárdítani az Európai Unió kiállását Ukrajna mellett, majd úgy fogalmazott: „most különösen erős támogatásra van szüksége Ukrajnának, jobban, mint bármikor”.
Kallas fontosnak nevezte, hogy az EU a lehető legtöbbet egyeztessen Washingtonnal, majd közölte: kedden az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Látogatásának célja hogy megvitassák az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, valamint átbeszéljék Washington és Moszkva tárgyalásait az ukrajnai háború befejezéséről – magyarázta.
Egy, azzal összefüggésben feltett kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnök „választások nélküli diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Kaja Kallas azt mondta: az amerikai elnök „bizonyára összekeverte” az ukrán vezetőt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szavait azzal indokolta, hogy – mint mondta – Oroszországban huszonöt éve nem voltak választások, Zelenszkij azonban „megválasztott vezető”, akit „szabad és tisztességes választásokon választották meg”. Hozzátette: „háború idején természetesen nem lehet választásokat tartani”.
Az uniós főképviselő a vasárnapi, előrehozott németországi választásokkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a győztes pártok mihamarabb koalíciót alkotnak, mivel – mint fogalmazott – „az EU válságos pillanatokkal néz szembe Ukrajnával és saját védelmének kiépítésével kapcsolatban”.
Hétfőn a tagországok külügyminisztereinek részvételével összeül az Európai Unió és Izrael társulási tanácsa is. Kallas elmondta, hogy a találkozón a kétoldalú kapcsolatok mellett a gázai konfliktusról és az izraeli-palesztin kapcsolatokról, valamint regionális kérdésekről, köztük Iránról tárgyalnak. (MTI)/Privátbankár
