A deficit az első negyedévben a GDP 11,1 százalékára rúgott, szemben az unió 3 százalékos átlagával.
A magyar államháztartás szezonálisan kiigazított hiánya az első negyedévben a GDP 11,1 százalék volt – közölte az Eurostat. Eközben az eurózónában az átlagos államháztartási hiány a GDP 3,2 százaléka, az EU-ban pedig 3 százalék volt. Az idén még felfüggesztett, de 2024-ben újra életbe lépő maastrichti kritériumok szerint egyetlen tagállam sem lépheti át a három százalékos hiányküszöböt annak érdekében, hogy a magas deficitek ne fenyegessék a tagállamok és az egész EU költségvetési-pénzügyi egyensúlyát. Az Európai Bizottság 2020-2023 között előbb a Covid-19 járványra, az azzal járó lezárásokra és rendkívüli állami beavatkozásokra, majd az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozva függesztette fel a maastrichti szabályokat.
A magyar hiány kiugró, bár nem feltétlenül a legmagasabb. Az Eurostat nem közölte a kiigazított olasz hiányadatot, a nyers adat szerint viszont ott a deficit az idei első negyedévben elérte a GDP 12,1 százalékát, szemben a magyar 11,2 százalékkal, vagyis joggal feltételezzük, hogy a hazai adat csak a második legrosszabb. Ugyanakkor magyar (és az olasz) hiány rendkívül kiugró, ezt jelezi, hogy az utánunk következő Romániában 6 százalék volt a deficit, de Csehországban is „csak” 4,2 százalék, Szlovákiában pedig 3,8 százalék.
A magyar kormány tervei szerint idén a GDP 3,9 százaléka lehetne az államháztartás hiánya, amit jövőre 2,9 százalékra szeretnének csökkenteni, figyelemmel a maastrichti háromszázalékos szabályra is. Az előzetes pénzforgalmi adatok alapján az első félévben a magyar államháztartás hiánya 2869 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 84 százaléka.
Az első negyedév végén a pénzforgalmi hiány már 2089 milliárd forint volt, vagyis az valószínűsíthető, hogy a GDP-arányos eredményszemléletű hiány a második negyedévben ugyan mérséklődött, de az még lényegesen meghaladta az egész évre tervezett 3,9 százalékos hiánycélt. A kormánytól független elemzők szerint az idei hiánycél már nem tartható, az év második felében részint a hiánycél emelésére, illetve további kiadáscsökkentő/bevételnövelő intézkedésekre lesz szükség.
A kormány egyelőre erre még nem hajlandó. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy "Egyelőre nem látok okot ilyen intézkedésekre (...) szeptemberben lesz felülvizsgálat, és ha kell, a kormány intézkedik. A (3,9 százalékos) hiánycélt érintetlenül szeretném hagyni" - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány kitart a 2024-re kitűzött 2,9 százalékos hiánycél mellett is. Ennek érdekében a kormány 2024 januárjától módosítja a jegybanktörvényt, hogy ne kelljen a bank veszteségeit a költségvetésből fedeznie. A tervezett változtatásokról a kormány hamarosan tárgyal az Európai Központi Bankkal – közölte. Mint arról többször beszámoltunk a már elfogadott jövő évi költségvetésben a kormány nem tervezte be azt a 400 milliárd forintot, amibe a MNB veszteségének részbeni térítése kerülne.
Varga nem beszélt róla, de ennél égetőbb kérdés az idei hiány kérdése. A miniszter azzal számol, hogy év végére a jelenlegi 20 százalékos infláció 7-8 százalékra szelídül. A pénzügyminiszter szerint egyrészt az infláció segíti a gazdasági fellendülést, ezáltal az adóbevételek növekedését, másrészt az infláció visszaszorítása kulcsfontosságú a hiány megfékezésében, aminek következtében az energiatámogatások, a nyugdíj- és az adósságszolgálati költségek megugrottak – írta Reuters.
A kormány nagyon bízik az infláció gyors csökkenésében. Korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt a kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán, hogy lehetséges, erre nem is lesz szükség. A kormány januárban 15 százalékkal emelte az öregségi ellátásokat, a jelenlegi reális forgatókönyvek szerint ezzel szemben idén a pénzromlás 18 százalék lesz, vagyis a szabályok szerint három százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés jár még az időseknek.
Ennek a három százaléknak a kifizetése 160-170 milliárd forintba kerülne. Ám,ha az infláció valóban 7 százalékra csökken az év végére, az éves mutató akkor is 17 százalékon állhat a legjobb esetben is. Vagyis az infláció jelentős csökkenése nem hoz érdemi megtakarítást a kiadási oldalon. (Népszava)
