A Google idén tavasszal monumentális offenzívát indított a mesterséges intelligencia területén, felsorolni is nehéz, hogy hány termékük kapott ilyen képességeket.
Most a legismertebb lapok, így a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal vezetőit győzködik arról, hogy az újságíróik feladatait részben adják át ezeknek a rendszereknek.
A Gizmodón olvasható hír szerint a keresőóriás azt állítja, hogy a szoftverük, amelyet Genesis munkanéven emlegetnek, "hatékonyan képes híreket írni". Iparági források szerint a cég természetesen nem azt mondja, hogy ez helyettesítené a médiamunkásokat - tekintve, hogy egyes becslések szerint állások százmillióit alakítja majd át a mesterséges intelligencia (MI), ez még a pénzügyi gondokkal küzdő sajtótermékeknél sem volna szerencsés érvelés. Inkább arra fókuszálnak, hogy az MI át tud venni bizonyos feladatokat az újságíróktól.
Az a célunk, hogy lehetőséget kínáljunk az újságíróknak, hogy ezt a fejlődő technológiát a munkájuk és a termelékenységük javítására használhassák
- fogalmazott a Gizmodónak nyilatkozó Google-szóvivő, majd aláhúzta, hogy nem szeretnék, hogy a program átvegye az újságírók szerepét a riporteri munka, az alkotás vagy a tényellenőrzés területén. Bennfentesek szerint az MI-eszközük meghatározott forrásokból érkező információk felhasználásával első cikkvázlatokat, valamint stiláris javaslatokat és címvariációkat tud felkínálni a szakembereknek. Hogy az utóbbi két funkció mennyiben különbözik a már elérhető, hasonló szoftverektől, illetve, hogy a hírek válogatásában is szerepet vállalna-e a Genesis, arról nem nyilatkoztak.
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy egy felmérés szerint az újságírók tartanak az MI-k részrehajlásától, pontatlanságaitól, illetve attól, hogy azok jogosulatlanul használják fel mások szellemi termékeit, de ez mintha nem lassítana a két terület közeledésén. A Google erőfeszítéseivel egyszerre a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI az AP hírügynökséggel és az Amerikai Újságírás Projekt nevű szervezettel kezdeményezett együttműködést. Emellett több amerikai médiavállalat kísérletezett és kísérletezik azzal, hogy bizonyos típusú híreket MI-kkel írasson meg. A Wired már hat éve, a jelenlegi nagy nyelvi modellek és generatív rendszerek megjelenése előtt írt arról, hogy egyes lapok a legegyszerűbb írásaikat számítógépes rendszerekre bíznák. Az, hogy ezek a programok, immár MI-alapokon elterjednek-e a szerkesztőségekben, az rengeteg tényezőn múlhat. A programok hasznossága, színvonala, ára, és az esetleges egyéb, például a Google-től vagy az OpenAI-tól érkező motiváló tényezők mellett leginkább azon, hogy garantálható lesz-e az MI-k tudását adó források jogtisztasága, illetve, hogy az újságírók hasonló veszélyt látnak-e mindebben, mint a hollywoodi színészek és írók, akiknek a sztrájkja még mindig tart. (Rakéta)
