A tét hatalmas
Az amerikai Bloomberg hírügynökség szerint az Egyesült Államok teljes diplomáciai arzenálját beveti, hogy Románia hagyja Călin Georgescut ringbe szállni a 2025 májusában megismételt elnökválasztáson. Donald Trump csapata azt szeretné elérni, hogy Georgescu gond nélkül kampányolhasson, míg az Európai Unió és a román politikai elit egyaránt igyekszik fékezni az előretörését.
A tét hatalmas – nem csupán az elnökválasztásról van szó, hanem arról is, hogy Románia merre fordul a globális hatalmi játszmában, írja a Bloomberg, hozzátéve, hogy ezen áll vagy bukik, hogy Románia a nyugat-európai liberális demokrácia mintapéldánya marad-e, vagy jobbra kanyarodik egy populista, NATO-szkeptikus, Putyin-barát úton.
A hírügynökség kitér röviden a szélsőjobbos jelölt felfutásának a történetére is, és elmeséli, hogy a sztori tavaly novemberben kezdődött, amikor „Georgescu, egy korábban marginálisnak tartott figura, minden várakozást felrúgva megnyerte az első fordulót”. A hatóságok azonban gyorsan közbeléptek: az alkotmánybíróság érvénytelenítette a választási eredményeket, mondván, hogy a kampányba külföldi erők is beavatkoztak – nevezetesen Oroszország. És itt jött a nagy dilemma: mennyire lehet egy választást külföldi befolyásolásra hivatkozva semmissé tenni? És ha megteszik, mennyire marad hiteles maga a demokrácia? – teszi fel a kérdést a hírügynökségi cikk.
A Bloomberg szerint ezen a ponton kapcsolódott be az amerikai politikai gépezet. Az új washingtoni adminisztráció, amelynek élén Trump és alelnöke, J.D. Vance áll, nem rejtette véka alá felháborodását. Vance a müncheni biztonsági konferencián egyenesen azt állította, hogy Románia nem tett mást, mint hogy egy népszerű jobboldali jelöltet „elhallgattatott” az EU nyomására. Szerinte a román igazságszolgáltatás megalapozatlan vádakra épített, és megkérdőjelezte az ország demokratikus intézményeinek stabilitását. „Ha néhány ezer dollárnyi külföldi reklám el tudja pusztítani a demokráciádat, akkor az eleve nem volt túl erős” – mondta Vance, egyértelműen célozva arra, hogy szerinte Románia vezetése csak kifogást keresett Georgescu eltávolítására.
A román kormányt teljesen váratlanul érte a Trump-adminisztráció erőteljes beavatkozása. Az elmúlt hetekben folyamatosan próbálnak nyílt kommunikációs csatornát létrehozni az amerikai vezetéssel, hogy csillapítsák a feszültséget. A külügyminiszter, Emil Hurezeanu és Trump két legfontosabb szövetségese, Keith Kellogg és Richard Grenell Münchenben tárgyaltak, míg a román gazdasági miniszter, Bogdan Ivan Vance-szel találkozott Párizsban egy mesterséges intelligenciáról szóló csúcstalálkozón. A Bloomberg szerint a megbeszéléseknek a legfontosabb kérdése az, hogy engedik-e Georgescut újraindulni?
A populista jelölt eközben tovább építi a saját narratíváját. Támogatóit nem tántorította el a választás érvénytelenítése, sőt, még jobban felhergelte őket: Georgescu szerint egyenesen egy „Brüsszel által támogatott puccs” történt, amellyel el akarták hallgattatni a „nép hangját.” A román igazságszolgáltatásban már amúgy is megrendült közbizalom miatt egyre többen érzik úgy, hogy itt valójában a nyugati elit játszik össze, hogy elfojtson egy rendszerellenes hangot.
Nem meglepő, hogy Georgescu támogatása egyre inkább kiterjed az európai szélsőjobboldali táborra is. Egy nappal Vance müncheni beszéde után Olaf Scholz német kancellár keményen nekiment az amerikai alelnöknek, kijelentve, hogy a jobboldali populista mozgalmak támogatása egyértelmű beavatkozás Európa belügyeibe. „Nem fogadjuk el, hogy külső szereplők beavatkozzanak a demokráciánkba” – mondta Scholz, közvetlenül utalva arra, hogy az USA ne próbáljon irányítani egy uniós tagállamot.
De nem csak politikai szereplők szálltak be a csatába. Elon Musk is rárepült a témára: az X-en megosztott egy Georgescu-idézetet, amelyben a román jelölt megígérte, hogy ha megválasztják, betiltja az összes George Soroshoz köthető szervezetet az országban. „Románia megérdemli a saját szuverenitását” – kommentálta Musk, akinek nyílt támogatása már több európai szélsőjobboldali pártnak is kapóra jött az elmúlt években.
A kérdés, hogy Georgescu végül valóban újraindulhat-e a választáson, egyre inkább egy politikai sakkjátszmává válik. A kampányát és annak finanszírozását jelenleg is vizsgálják, mivel hivatalosan azt állítja, hogy nem kapott külső támogatást – miközben az ellenkezőjére számos jel mutat. A végső döntést a választási bizottság és a román bíróságok hozzák meg, de a közvélemény szemében ezek az intézmények régóta nem függetlenek: sokan úgy vélik, hogy csak a politikai hatalom kiszolgálói.
Az egész helyzet azonban már túlmutat Románián. A májusi választás több lesz, mint egy egyszerű politikai küzdelem, figyelmeztet a Bloomberg: itt az Egyesült Államok, az Európai Unió és a populista mozgalmak próbálják meghatározni, merre halad Európa következő évtizede. Ha Georgescu újraindul és nyer, az világszerte jelezni fogja, hogy a populizmus visszatért. Ha viszont eltiltják a részvételtől, az csak tovább erősíti azokat a hangokat, akik szerint a demokrácia szabályai csupán egy elit érdekeinek megfelelően hajlíthatók. Egy biztos: bármi is történik májusban, Románia ezen a választáson túlmutató frontvonallá vált a világpolitikai erővonalak átrendeződésében. (Transtelex)
