A Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgázszállítását, így a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött.
Január végén Orbán Viktor miniszterelnök több pontban is kifejtette, hogy az ukránok nem tudnak velünk „kibabrálni” az energiabiztonság szempontjából, mert van alternatív útvonalunk. Most pedig kiderült, hogy Török Áramlaton rekordmennyiségű orosz földgáz érkezett.
A Török Áramlat gázvezetéken az Európába irányuló orosz gázszállítások már a második egymást követő héten rekordokat érnek el. Legalábbis ez derül ki a TASZSZ számításaiból, amelyek a szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (ENTSOG) adatain alapulnak.
Így február 10. és 16. között a Törökország és Bulgária határán lévő kompresszorállomáson (a Török Áramlat tengeri részének szárazföldi folytatásán) keresztül történő szivattyúzás meghaladta a 396 millió köbmétert.
Ez abszolút heti szállítási rekord a vezeték 2020. januári elindítása óta. A korábbi csúcs egy héttel korábban 392 millió köbméter körül volt.
Múlt héten hétfőn, február 10-én szintén megdőlt a napi szállítási rekord – 56,7 millió köbméter – a vezetéken keresztül. Ezzel a Török Áramlat európai irányú átlagos forgalma februárban 12 százalékkal magasabb, mint 2024 decemberében, és 10 százalékkal magasabb, mint januárban.
Az Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül Törökországba tartó 31,5 milliárd köbméteres Török Áramlat gázvezeték célja Törökország, valamint Dél- és Délkelet-Európa országainak gázellátása. Jelenleg ez az utolsó aktív útvonala az Európába irányuló orosz vezetékes gázszállításoknak, miután az Ukrajnán keresztül történő tranzit megszűnt. A Török Áramlat hossza 1100 kilométer – ebből 935 kilométer a tenger alatti szakasz –, és két párhuzamosan futó vezetékszálból áll. A két ág összesen évi 31,5 milliárd köbméter kapacitású.
Korábban a TASZSZ az ENTSOG adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a Török Áramlat gázvezetéken keresztül Európába irányuló szállítások januárban rekordmennyiségű, 1,56 milliárd köbmétert értek el.
Háromszorosára emelkedett a gázrendszerünk
Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a Gazprom orosz energiaipari vállalat január 1-jén bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetősége arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgáz szállítását, melynek következtében reggel hat órakor elzárták a vezetéket. Magyarország a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut orosz gázhoz.
Mivel az Északi Áramlat 1, 2 és a többi gázvezeték – kivétel a Török Áramlat – 2022 óta szépen lassan kiesett Oroszország és Európa között, Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött. Magyarország továbbra is hoz Európába orosz földgázt,
így a nemzetközi piaci forrásunk szerint a magyar gázrendszer értéke háromszorosára emelkedett az orosz–ukrán–szlovák tranzit leállításával. Magyarország lehet most a nevető harmadik, köszönhetően a kiépített interkonnektoroknak.
„Magyarországból egy gázkereskedelmi csomópont lehetne” – összegezte a forrásunk, aki szerint ugyanakkor a szabályzással kapcsolatban vannak komoly problémák.
Majd arról is beszámoltunk, hogy a magyar kormány világos feltételeket támasztott az Európai Bizottság felé, Orbán Viktor miniszterelnök még ultimátumot is adott. „Ne támadják mindenfajta katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, hiszen mindeközben támadások érték azt az orosz területen lévő határpontot is, ahonnan a déli irányú gáz érkezik Magyarországra” – ez volt a miniszterelnök második követelése. Itt Orbán Viktor feltehetően arra gondolt, hogy január 13-án az orosz közlések szerint ukrán támadás érte a Török Áramlatot.
A követelés egyértelmű volt: a Európai Unió védje meg Magyarország energiabiztonságát, védje meg a Török Áramlatot.
Valamint védje meg az ukrajnai olajtranzitot, és érje el az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás újraindítását.
Majd az Európai Bizottság kimondta: elvárja a harmadik országoktól, például Ukrajnától, hogy ezt tartsák tiszteletben, és az Európai Unió világossá tette, hogy készen áll arra, hogy intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy megvédjék a kőolajvezetékeket, földgázvezetékeket és villamosenergia-vezetékeket, amelyek az Európai Unión kívülről az Európai Unióba vezetnek – hívta fel erre pár nappal később a figyelmet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Így végül a magyar kormány nem blokkolta az újabb szankciót. (Index)
