Költségvetési megszorításokra tett ígéretet, repülőrajt helyett csak 1,2 százalékos GDP-növekedésről írt az Orbán-kormány.
Költségvetési megszorításokra tett ígéretet és az egyharmadára csökkentette az Orbán-kormány a 2025-ben várható GDP-növekedésről szóló prognózisát. A 2024. december 20-án újraírt költségvetési-gazdasági pálya szerint az Orbán-kormány a korábbi 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel szemben idén már csak 1,2 százalékos GDP-növekedésre számít.
A meglepően alacsony számot a kabinet módosított középtávú költségvetési tervében írta le, amelyet kedden fogadott el az Európai Bizottság, és ezzel kapcsolatban ajánlásokat is megfogalmazott – olvasható a EB által kiadott közleményében. A frissített prognózist ugyan még tavaly nyújtották be, ez nem akadályozta meg Orbán Viktor kormányfőt, hogy januárban - Indiából visszatérve - gazdasági „repülőrajtot” vizionáljon a magyar gazdaság számára, holott tudatában volt, hogy akkora már átírták a forgatókönyvet.
Az Orbán-kormány a 2025-ös költségvetésben idénre még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt és az előzetesen benyújtott középtávú tervben is ez a szám szerepelt, ám ezt tervet a brüsszeli bizottság értékelni sem volt hajlandó. Abban a kormány még azzal számolt, hogy 2026 és 2028 között 4 százalékot enyhén meghaladó növekedés vár a gazdaságra.
Az Orbán-kormány által módosított, és a Európai Bizottság által immár elfogadott tervekben ennek az optimista pályának már nyoma sincs: az idei 1,2 százalékos GDP növekedés után jövőre 2,8 százalékra „gyorsulhat” a gazdasági növekedés, majd 2027-re 1,5 százalékra mérséklődik.
Az átírt és az Európai Unió által is elfogadott költségvetési terv szerint az államháztartás hiányát a tavalyi GDP 4,9 százalékáról az idén 3,6 százalékra csökkentik, és a 2026-os választási évben már csak 2,5 százalék lesz a hiány – legalábbis ezt a megszorító pályát ígérte meg Brüsszelnek a kormány. Az Európai Bizottság közleménye szerint brüsszeli testület azt javasolja, hogy Magyarország 2026-ig vessen véget a túlzott hiánynak, vagyis az államháztartási deficitet csökkentse a GDP 3 százaléka alá. Miután a tervben 2026-ra 2,5 százalékos hiánycél szerepel, ennek teljesítését vállalta a kormány, vagyis azt, hogy a 2026-os választások előtt nem kezd osztogatásokba. Ez egy vállalás nagy kérdés, hogy meg van-e az akarat a kormányban Bizottságnak tett ígéret megtartására.
Az Európai Bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az államháztartás nettó kiadásainak növekedése az idén ne haladja meg a 4,3 százalékot – ez gyakorlatilag az idei várható inflációnak felel meg – vagyis reálértelemben az állami kiadások idén nem nőhetnek. Az állami kiadások a 2024-es tervekhez képest 9 százalékkal nőnek az idén, a tényleges kiadásokhoz mérten kisebb lehet a növekedés - pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, ez alapján az látható, hogy néhány száz milliárdos kiigazításra szükség lehet, arról nem beszélve, hogy a jóval lassabb növekedési pálya kevesebb adóbevételt hozhat, amit szintén pótolni kell Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2025-ös költségvetés már most elavult, azt módosítani kell a Brüsszelnek tett vállalások teljesüléséhez. (Népszava)
