Új életet lehelnének az előző washingtoni adminisztráció alatt megtépázott amerikai–magyar kapcsolatokba – ezzel a céllal indított rendezvénysorozatot az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az amerikai Tholos Alapítvánnyal és az Americans for Tax Reformmal (ATR) közösen.
Megoldás az üzleti kapcsolatot mérgező kettős adóztatásra, ukrajnai háború, Donald Trump és Orbán Viktor barátsága: többek közt erről tanácskoztak a magyar és amerikai vállalkozások, kutatók és politikai döntéshozók informális fórumán.
„Számunkra nem volt meglepetés Donald Trump magabiztos győzelme, bár a nemzetközi közvélemény erre kevésbé számított” – kezdte előadását Christopher Butler.
Most nagyon keményen dolgozunk a képviselőházban és a szenátusban az adóreformcsomag előmozdításán. És együtt dolgozunk a kormányzati kiadások csökkentésén
– vázolta fel a Tholos Alapítvány és az ATR ügyvezető igazgatója az aktuális prioritásaikat. Az Oeconomus Gazdasági Klub kiemelt vendége hangsúlyozta, hogy a módszer sikerének kulcsa a rugalmasság. A rendszerük lehetővé teszi, hogy az azonos ideológiai háttérrel rendelkező szereplők – legyen szó akadémikusokról, think tank szakértőkről vagy üzletemberekről – megtalálják a közös pontokat és hatékonyan tudjanak együttműködni.
Így vernék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Ugyanakkor a résztvevők egyetértettek, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya a magyar–amerikai üzleti kapcsolatok erősítésének legfőbb akadálya. Christopher Butler ezzel kapcsolatban annyit elárult:
A magyar–amerikai kettős adóztatás elkerülésének kérdése is a republikánusok asztalán van, aktívan foglalkoznak vele, és lesz előrelépés.
Ahhoz, hogy tisztában legyünk ennek jelentőségével, fel kell idéznünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2022 közepén jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Ennek következtében 2024. január 1. után új adófizetési szabályok léptek érvénybe: a Magyarországon működő amerikai cégeknek mindkét országban adóznia kell, és fordítva. Ez tehát pluszköltséget jelent mindkét ország cégeinek.
Nem véletlen az sem, hogy január végén megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor határozata, amelyben felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy tető alá hozza az USA-val a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló új megállapodást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felveszi a kapcsolatot az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az adóegyezmény szövegéről. Ha mindkét fél elfogadta a megállapodás szövegét, akkor jöhet ratifikáció, vagyis a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a paktumot
– mondta korábban Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek, aki szerint, ha mindkét állam részéről megtörtént ez a lépés, akkor lesz alkalmazható országaink viszonylatában az új adóegyezmény.
Történelmi lehetőség a magyar–amerikai kapcsolatok erősítésére
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy most új időszámítás kezdődött a politikai kapcsolatokban. A viszony ugyanis immár pragmatikus és nem ideológiai alapokon nyugszik.
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint Trump elnök újraválasztása különleges helyzetbe hozta Magyarországot és a közép-európai régiót.
A legtöbb európai vezető demokrata győzelemre számított 2024 őszén. Trump elnök rácáfolt erre, és a magyar miniszterelnök kitartott mellette
– emelte ki. Törcsi hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő volt az egyetlen, aki az elmúlt években következetesen támogatta az Egyesült Államok jelenlegi elnökét. „Erős személyes kapcsolatuk miatt egyedülálló lehetőség nyílik számunkra, hogy olyan szilárd és hosszan tartó barátságot építsünk ki Magyarország és az Egyesült Államok között, amire korábban még nem volt példa” – fogalmazott.
Magyarország lehet a kapocs
A kuratóriumi elnök rámutatott, hogy Közép-Európában egyértelmű szándék mutatkozik a Donald Trump elnökkel való kapcsolatok erősítésére. Ráadásul hazánk az elmúlt 15 évben a konzervatív politika „laboratóriumaként” is szolgált, és többek között családpolitikája, valamint humanitárius segélyszervezete, a Hungary Helps modellként szolgálhat az új amerikai kormányzat számára.
Magyarázata szerint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány eseménysorozatának célja többrétű: azonosítani Magyarország és a régió komparatív előnyeit, felhívni amerikai partnereik figyelmét Közép-Európa stratégiai jelentőségére, valamint üzleti lehetőségeket feltárni az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
Törcsi szerint ez a kezdeményezés hozzájárulhat a régió érdekeinek hatékonyabb képviseletéhez és a transzatlanti kapcsolatok elmélyítéséhez.
Magyarországnak központi szerep juthat Ukrajna újjáépítésében
Fordulatra számítanak az ukrajnai háború kapcsán is az üzleti világ képviselői Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével: az eddigieknél valószínűbbnek tűnik a háború közeljövőben történő befejezése – latolgatták a résztvevők a lassan három éve zajló háború lehetséges forgatókönyveit.
A felszólalók között megoszlottak a vélemények arról, hogy vajon logisztikai csomóponttá válhat-e Magyarország Ukrajna háború utáni újjáépítésében, vagy más országok, például Lengyelország jobban megfelelnének-e erre a szerepre.
Magyarország mellett szólhat, hogy földrajzi helyzetén túl az amerikai vállalatok kihasználhatnák az ország kiváló politikai és gazdasági kapcsolatait a Nyugat-Balkánnal, valamint Közép-Ázsiával is.
Nemzetközi hálózat segíthet
Az Americans for Tax Reform (ATR) 1985-ben jött létre: az alacsonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb adók rendszerét támogatja. A befolyásos szervezet azon az állásponton van, hogy a kormányok adóztatási jogkörét korlátozni kell. A Tholos Alapítvány, amelyet szintén 1985-ben alapítottak, egy nonprofit oktatási szervezet, amely a gazdasági szabadság elveit hirdeti világszerte.
A republikánusok rendszerének egyedisége abban rejlik, hogy nem hierarchikus felépítésű.
Nem mondtuk meg senkinek, mit tegyen. Nem volt olyan felülről jövő megközelítésünk, ahol azt mondtuk volna, hogy »ezt kell csinálnod«"
– magyarázta Christopher Butler. Ehelyett az információmegosztásra és az informális szövetségek kiépítésére helyezték a hangsúlyt.
A washingtoni kezdeményezés az 1990-es években kezdett el állami szinten is terjedni. Butler elmondta, hogy jelenleg 57 találkozót tartanak 48 különböző államban.
Körülbelül 12 éve kezdték el a modell nemzetközi terjesztését.
Butler büszkén számolt be arról, hogy ma már minden kontinensen jelen vannak, kivéve az Antarktiszt. A találkozók többsége havi rendszerességű, kivéve Japánt, ahol hetente tartanak összejöveteleket. „Van egy havi találkozónk Brüsszelben is” – árulta el. (Index)
