Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne – áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.
A munkáspárti brit kormány két minisztere a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásban leszögezi, hogy a tartós béke megteremtéséhez új biztonsági berendezkedésre van szükség. Ennek fő elemei közé tartozik, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságáért, de az is, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok hosszú távra szóló elkötelezettsége NATO-szövetségesei mellett.
Lammy és Healey szerint Ukrajnában olyan erőteljes békemegállapodásra van szükség, amely visszatartja Oroszországot bármiféle jövőbeni agressziótól. Éppen ezért nem szabad Ukrajnáról tárgyalásokat tartani Ukrajna részvétele nélkül, sőt biztosítani kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lehető legerőteljesebb pozícióban vehessen részt ezeken a tárgyalásokon.
Ezt az álláspontot a brit kormány többször is hivatalosan hangoztatta azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten telefonbeszélgetést tartott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó szakértői egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is hangsúlyozta ezt a hivatalos londoni véleményt, amikor pénteken telefonon beszélt Zelenszkijjel. A Downing Street tájékoztatása szerint Sir Starmer az ukrán államfővel tartott megbeszélésen egyértelműen leszögezte, hogy Ukrajnáról nem lehet Ukrajna részvétele nélkül tárgyalni.
A brit külügyminiszter és a védelmi miniszter a szombaton megjelent közös cikkben ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születik, az biztonsági és gazdasági károkat is okozna. David Lammy és John Healey kiemelte, hogy a 2022-ben kezdődött háború 1,5 százalékkal csökkentette a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) értékét, és három százalékpontot adott hozzá az európai inflációs rátához.
A két miniszter egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államok nagyobb védelmi ráfordítást követel Európától. Azt írták: Amerika valójában már évtizedek óta kéri ezt az európai szövetségesektől, és London is egyértelműen azon az állásponton van, hogy Európának többet kell költenie saját védelmére.
Ez a folyamat már el is kezdődött: 2021-ben csak az hat NATO-tagország érte el a hazai össztermék két százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási célt, ma már viszont 23 ország teljesíti ezt a NATO-ajánlást – áll Lammy és Healey szombati cikkében.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) e héten ismertetett éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát. (Magyar Hírlap)
