Február 24-én új rektort választanak az ország legnagyobb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de nagy a csend a folyamat körül, és még csak most, hétfőn kerül sor arra a nagyobb, átfogó egyetemi fórumra, ahol a három rektorjelölthöz bárki kérdéseket intézhet, írja a Qubit.
A most leköszönő rektor Borhy László, a BTK Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára, az ő ciklusa július 31-ig tart. Utódjaként három jelölt közül választhat majd az egyetem:
- az eddigi rektorhelyettes, Darázs Lénárd, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára;
- Horváth Zoltán, a TTK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője;
- és Katz Sándor, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára
indul a pozícióért. A Qubit szerint az egyetemi fórum ellenére az ELTE dolgozói és hallgatói vegyesen ítélik meg, mennyire vonják be őket a folyamatba.
Az ELTE-n a rektort a szenátus választja, amibe az egyes karok delegálnak tagokat, és képviselteti még magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.
A Qubit hozzájutott a három rektorjelölt bemutatkozó videóihoz és pályázataihoz is. Mindegyik jelölt megjegyezte, hogy nagymértékben változik az a hazai és globális kontextus, amiben a világ egyetemei működnek a piaci verseny élesedésétől az MI megjelenésén át a hallgatók számának és színvonalának gyors változásáig. Mindegyikük látja az alulfinanszírozottság problémáját, és majdnem mindegyikük megemlékezik az egyetemek alapítványosodásáról is, de egyikük sem támogatja azt közvetlenül.
Katz Sándor azt írta pályázatában, hogy „a lehetőségét sem kockáztatná meg annak, hogy egy esetleges fenntartóváltás az uniós források elvesztésével járjon, és ezáltal elszigetelődésükhöz vezessen”, Darázs Lénárd pedig megjegyezte, hogy „a szakpolitika erőteljesebben a modellváltott egyetemekre és az egyházi egyetemekre fókuszál, amely fejlesztési keretrendszerben az ELTE helyzete nehezen pozicionálható”, ugyanakkor kiemelte, hogy „az ELTE nem került kizárásra az Erasmus-programokból, valamint pályázhat az európai kutatási és innovációs forrásokra”. Horváth Zoltán ennél óvatosabban fogalmazott, de megjegyezte, hogy az egyetem egységében gondolkodik, és szerinte bizonyos területek, például a pedagógusképzés és a tanárképzés fenntartása „ kiemelt állami felelősség”, mint ahogy azt is, hogy céljait az állami fenntartás keretein belül képzeli el megvalósítani.
Az ELTE azon kevés egyetemek egyike, ami nem került a KEKVA törvény alá, és nem alapítványi formában működik. A kormány az egyetemek modellváltását 2019-ben indította el, azóta a legtöbb egyetem alapítványi kézbe került. Ez alól az ELTE, a Zeneakadémia, a Képzőművészeti Egyetem és eddig a BME.
Az államilag támogatott egyetemi férőhelyek átcsoportosításából az látszik, hogy a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé terelné az ilyen érdeklődésű diákokat, a létesítmény tanárképzése olyan feltételeket kínál a hallgatóknak és az oktatóknak, amivel nemcsak az egyre nehezebb helyzetben lévő ELTE, de még az modellváltó egyetemek sem feltétlenül tudnak versenyezni. A kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításáért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki.
Az ELTE-n nagy probléma az oktatók és PhD-hallgatók alulfinanszírozottsága, korábban egy TTK-s oktató a Telexnek azt nyilatkozta: a helyzet megalázó. Ez annak ellenére van így, hogy az ELTE végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények között a U.S. News & World Report 2024. augusztusi globális rangsorában. Az egyetemen az oktatók bérminimuma 2023 óta nem emelkedett, és jelenleg többet keres egy középiskolában tanító pedagógusgyakornok, mint egy ELTE-n oktató adjunktus.
Gregor Anikó, az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) ELTE-bizottságának elnöke a Qubitnak azt mondta: szerinte három téma a rektorválasztás legnagyobb tétje.
- Az egyik, hogy az ELTE is az alapítványosodás útjára lép-e;
- a másik a bérkérdés;
- a harmadik pedig a pedagógusképzés jövője.
A jelöltek hétfőn válaszolnak az egyetemi polgárok kérdéseire, onnantól még egy hét marad a választásig. (Telex)
