"Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!" – mondta a Tisza Párt mellé álló volt vezérkari főnök a pénzért vásárolható rendfokozatokról.
„Meggyőződésem, hogy az egyenruhásoknak, de minden magyar embernek van egy alapelve: senkit nem hagyunk hátra. A mai kormányzat, sajnos úgy tűnik, hogy elfelejtette ezt az alapelvet, és ezt a katonák, az egyenruhások a saját bőrükön érzik mindennap” – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt szombati rendezvényén a Hungexpón.
A Magyar Honvédség volt vezérkari főnökével igazi nagyágyút igazolt szakértőnek Magyar Péter. Ruszin-Szendi a kongresszuson nyíltan beszélt a honvédség problémáiról, és megoldási javaslatokkal is előállt.
A volt vezérkari főnök azzal kezdte az előadását, hogy az emberek egyik legfontosabb értéke a biztonság. Ő úgy látja, hogy ma biztonságban érezhetjük magunkat Magyarországon, ami azoknak az egyenruhásoknak köszönhető, akik nap mint nap teszik a dolgukat. „Az egyenruhásokra a magyar emberek mindig számíthattak.”
Mindemellett azonban fel kell készülni szerinte a két irányból érkező fenyegetettségre. Keleti irányban az orosz–ukrán háborúra hívta fel a figyelmet, de őt jobban aggasztja a délről érkező illegális migráció. A Tisza Párt új szakértője szerint az az ország érdeke, hogy fenntartsunk egy erős nemzeti haderőt, és közben a NATO értékes tagja legyünk. Ezenkívül fontos célnak tartaná, hogy ne csak papíron létezzen közös biztonság- és védelmi politika az Európai Unióban. Amíg azonban az érdekellentéteket és vitás kérdéseket nem tisztázzák a tagállamok (ilyen például a migráció), addig szerinte csak álom marad a közös európai haderő.
Az előadás nagy részében a Magyar Honvédség jelenlegi problémáiról beszélt. „Eluralkodott egy félelemalapú vezetés. Amikor a katonát indoklás nélkül, egyik napról kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed, nem kell neked okosnak lenned! Hajtsd végre, különben kifelé!” – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz.
A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédség vezetésében.
Megalázónak tartja, hogy a főtisztek és tisztek közül többen is kénytelenek szabadidejükben más szakmát kitanulni, hogy felkészüljenek arra az időszakra, ha váratlanul őket is kirúgnák a honvédségtől. Több olyan magas rangú katonát is ismer, aki villanyszerelőnek vagy burkolónak tanul.
Komoly problémának tartja „a szervezeti kultúra nem ismeretét”. Méltatlan volt szerinte, hogy húsz-harminc éves tapasztalattal rendelkező kollégákat engedett el a honvédség fiatalítás címén. Azzal a jogszabály-módosítással sem ért egyet, amely alapján büntetett előéletű és külföldi állampolgárok is lehetnek magyar katonák. Előbbivel a honvédség nimbusza romlik szerinte, utóbbinál pedig az a kérdés, hogy kinek az érdekeit fogja szolgálni a külföldi katona. „Magyar katona magyar haderőben, ha lehet magyar fegyverrel védje a magyar hazát”.
A problémák között sorolta fel, hogy pénzért lehet rendfokozatot venni. „Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!” Azt is mondta, hogy alacsonyak a fizetések, és elveszett az egyenruha tisztelete. Szerinte nem lehet úgy bevonzani a fiatalokat a toborzáson, hogy „fülbevalós bohócok” ugrálnak a színpadon. Ezenkívül a létszámhiányt, a laktanyák állapotát és a jogbiztonság hiányát is megemlítette a problémák között.
Szerinte a magyar haderőfejlesztés jól kezdődött 2017-ben, de még mindig alacsony a magyar fejlesztések aránya. Aránytalannak tartja a honvédelmi költségvetésben a bérekre fordított forrásokat, és nem ért egyet azzal sem, hogy fontos jogköröket vettek el a honvédelmi minisztertől.
Felsorolta, hogy milyen megoldásokra lenne szükség szerinte a honvédségben:
- „Vissza kell adni a kellő hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak.”
- Vissza kell adni a hivatástudatot az egyenruhásoknak.
- Ki kell maradni az orosz–ukrán háborúból.
- Nem szabad beengedni illegális migránsokat Magyarország területére.
- Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a fiatalítás során elküldött katonák visszajöhessenek a honvédségbe.
- Meg kell változtatni a katonák jogállását érintő méltatlan jogszabályokat.
- „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük.” El kell törölni azt a jogszabályt, ami alapján pénzért lehet rendfokozatot venni.
- Ki kell javítani az illetményrendszer hibáit.
- Minden honvédnek rendelkeznie kell egyéni harcászati felszereléssel, amelyre megvannak a források.
- El kell kezdeni a laktanyák felújítását, hogy a katonák életkörülményei is javuljanak.
- Nagyobb arányban kell bevonni a magyar hadiipari fejlesztéseket.
- A védelmi költségvetésben nagyobb arányban kell forrásokat juttatni a bérekre.
- Vissza kell adni a Petőfi-laktanya nevét, amit két éve Mária Terézia-laktanyának kereszteltek át.
„Azt is tudom, hogy a következő napokban mindent cáfolni fognak. Talán még egyenruhást is találnak, aki elmondja, hogy ez nem így van. Én is leszek minden, a legrosszabb tábornok, a legkövérebb, és mindenkit meggyaláztam. Én erre felkészültem természetesen, mert egy a lényeg: az állomány tudja, hogy igazam van” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz. A beszédét azzal zárta, hogy kész szakmai vitát folytatni a mai honvédelmi vezetéssel, és a harcászati, hadműveleti, stratégiai kérdésekben is nyitott a párbeszédre. „Jelentem, továbbra is a hazámat szolgálom.” (Telex)
