Ugandában három év elteltével megint fertőz a szudáni vírus. A vérzéses lázért felelős kórokozó miatt több tucat embert különítettek el és figyelnek meg.
Afrikában megint terjed az egyik magas halálozási rátájú vírus. Az ugandai kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyaránt megerősítette, hogy szudáni vírus fertőzött meg több embert is az ugandai fővárosban, Kampalában. Február 11-ig összesen kilenc esetet regisztráltak, ami pánikra még nem ad okot, fokozott odafigyelésre és a betegek szigorú elkülönítésére azonban igen. A jelenlegi járványkitörésben elsőként diagnosztizált beteg egy 32 éves kórházi ápoló volt, aki időközben a feleségét is megfertőzte. A WHO egyelőre két fő klaszterről – betegcsoportról – számolt be: ezek az ápoló családjához és a munkahelyéhez, egy kórházhoz kötődnek.
Mi is az a szudáni vírus?
A szudáni vírus a vérzéses lázat okozó ortoebolavírusok családjába tartozik, amelyet 1976-ban azonosították – ahogy az elnevezés is utal rá, Dél-Szudánban. Azóta a jelenlegivel együtt összesen kilenc járványkitörést jegyeztek fel, ami azt jelenti, hogy szudáni vírus viszonylag ritkán okoz tömeges megbetegedést – írja a Conversation. A legutóbbi kitörést három éve jelentették, szintén Ugandából. Akkor 164 beteg szervezetében mutatták ki a vírust, közülük 77-en meghaltak. Ez közel 50 százalékos halálozási arányt jelent, ami meglehetősen magas. Éppen azért tartozik a szudáni vírus a világ legveszélyesebb kórokozói közé.
A betegek túlélési esélyeit csökkenti, hogy egyelőre nem létezik ellene sem védőoltás, sem speciális kezelés. A vakcina kifejlesztésén viszont már egy ideje dolgoznak a kutatók: jelenleg az I-es fázisú humán klinikai vizsgálat zajlik, amikor önkénteseken tesztelik a készítmény hatóanyagának biztonságosságát, a felszívódását, a lehetséges mellékhatásokat és a vírus legyőzéséhez szükséges dózist.
Milyen tüneteket okozhat?
Az ebola átlagos lappangási ideje a WHO közlése szerint 7-11 nap, de akad olyan beteg is, akinél már két nap elteltével jelentkeznek az első szimptómák. Ahogy olyan is, aki csak a 21. napon észleli magán a betegség első jeleit. A kezdődő tünetek közé tartozik a magas láz, a fejfájás, az ízületi és izomfájdalom, a fáradtság. Ezekhez később emésztőrendszeri tünetek csatlakoznak: hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, majd testszerte jelentkező vérzés – beleértve a belső vérzést is. A beteg – amennyiben túléli az első 5-6 napot –, mindenképpen kórházi ellátásra szorul, mert a gyógyuláshoz szüksége lehet vér és plazmautánpótlásra is.
Az ebola már a hetvenes években Afrikában vendégeskedett
A két első ismert, ebolavírus okozta járványkitörés egymással párhuzamosan zajlott 1976-ban: Kongóban és Dél-Szudánban. Azóta a vírus a legtöbb afrikai országban ott kering, egyebek mellett Ugandában, Sierra Leonéban, Libériában, Guineában, Gabonban és Elefántcsontparton. Feltehetően zoonózis útján, vagyis állati közvetítéssel terjed – gyümölcsevő denevérek és emlősök, köztük majmok is hordozzák –, ám a fertőzött emberek testnedveivel, vagyis vérével, orr-, vagy egyéb testváladékával, érintkezőket is megfertőzheti. Az eddigi legsúlyosabb ismert kitörés az 2014-es Nyugat-afrikai Ebola-járvány volt, amely során 28 600 betegnél mutatták ki a fertőzést, közülük több mint 11 ezren elhunytak.
A klímaváltozás időzített bomba
Amint arról a Conversation is ír: a klímaváltozással járó környezeti és természeti hatások befolyásolhatják az olyan, eddig csak lokálisan terjedő vírusok földrajzi szétterülését is, mint például az ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz kórokozója, amelyet kullancsok hordoznak. A szúnyogok terjesztette Nyugat-nílusi vírus és a Dengue-láz máris több kontinenst „átugrott”: az ezeket terjesztő rovarok egyre otthonosabban érzik magukat a klímaváltozás hatására folyamatosan melegedő európai országokban, köztük Magyarországon is. (mfor.hu)
