Győrffy Dóra közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora és az MTA doktora volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának péntek esti vendége.
Győrffy a járműiparban és az akkumulátoriparban tapasztalható aggasztó visszaesés mellett az elektromos autógyártás „összeomlásáról”, a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről és a Trump által bejelentett szankciók hosszabb távú hatásairól is beszélt.
A KSH legfrissebb jelentése szerint januárban folytatódott a hazai autó- és akkugyártás mélyrepülése: az akkugyártás önmagában 51 százalékkal esett vissza 2024-ben, az autógyártást is magában foglaló járműgyártás pedig 21 százalékkal csökkent a 2023. decemberi adathoz képest. Összegezve – munkanaphatástól megtisztítva – 6,4 százalékkal esett vissza 2024 decemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Győrffy szerint a friss adatok mellbevágóak, legutóbb a rendszerváltás után, 1990 és 1991-ben volt olyan, hogy két egymást követő évben esett az ipari termelés, és még a 2020-as visszaesés is kisebb volt, mint ennek a két évnek a visszaesése.
A közgazdász szerint ezek az adatok súlyos válságot jeleznek, de arra is figyelmeztetett, hogy az egész Európai Unió ipara komoly válságban van.
Győrffy szerint most bekövetkezett az, amit sokan előre jeleztek. Kiemelte, hogy a magyar ipar különösen kitett a külföldi kereslet változásának, a felsorolt ágazatok pedig mind exportra termelnek. Győrffy szerint „az elektromos autók iránti kereslet összeomlott”, vagy legalábbis messze nem növekszik olyan intenzíven, mint a kínálat. „Ráadásul jelentős részben állami szabályozások vezérlik ezt a piacot, és bármi változás van, a fogyasztók nem veszik meg ezeket az autókat” – tette hozzá.
A közgazdász szerint nem éri meg ilyen mértékben hasonló ipari beruházásokat támogatnia az államnak, mivel az akkuiparban a gyártást hozzák Magyarországra, és annak van a legkisebb hozzáadott értéke. További probléma, hogy Magyarországon sok feltétel nem adott ahhoz, hogy ez az ágazat működni tudjon, az energiát Oroszországból kell hozni, a víz a gyakori aszályok miatt probléma, emellett munkaerőhiány is fennáll. „Mindent be kell hozni ahhoz, hogy működjön” – mondta Győrffy, majd kitért arra is, hogy ezek a beruházások hatalmas állami támogatásokból jönnek létre, és az embereknek látniuk kell, hogy adófizetői pénzekből valósulnak meg.
Szerinte nem szerencsés, hogy a GDP nagy százalékát költik hasonló projektekre (ennek egy része ezen cégek támogatása), miközben ezek a pénzek jobb helyen lennének például az oktatásban, ahol magasabb a megtérülés esélye. Győrffy szerint a lefelé ívelő adatokat ismerve félrevezető, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter beruházásösztönző sikert emleget, ezt az árnyalja, hogy mi fizettük a legtöbbet ezekért a beruházásokért.
Győrffy szerint nem lehet előre látni, hogy az európai autóipar megtáltosodik-e, és sok lehetséges kimenetel van, de azt egyértelműen látni, hogy „az akkuprojektek felülmúlják a várható keresletet az EU-ban”. Szerinte az EU-ban idén életbe lépő szigorú kibocsátási szabályozás (93,6 gramm/kilométer kibocsátás a maximum) arra kényszeríti az autógyártókat, hogy sok elektromos autót adjanak el. Idén januárban már javultak az eladások, de tavaly még túlkínálat alakult ki, ami befolyásolta, hogy az itthon gyártott akkumulátorok iránti kereslet is visszaesett.
Donald Trump amerikai elnök gépjárművekre vonatkozó vámintézkedéseiről azt mondta, hogy „egészen elképesztőek a kockázatok az autóipar számára”, ez pedig a hazai ipart is érint, mivel Magyarország integrált az európai autógyártásba. Hozzátette, hogy a német ipari termelés is csökkent, és fenyegetik őket a vámok.
Szerinte az Egyesült Államokban is próbálták közölni, hogy az intézkedések kontraproduktívak lehetnek, az viszont egyértelműen látható, hogy azokban az államokban, ahol a republikánusok jól szerepelnek, „népszerűek az egyszerű megoldások a bonyolult problémákra”. Ilyen például a munkahelyek visszahozására irányuló ígéret, miközben az amerikai gyártók kiszervezték a gyártásukat Kínába.
Győrffy megerősítette azt a vélekedést, hogy a Trump-féle vámháború a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló szituációt is teremthet, sőt konkrét háborúk kirobbanásához is vezethet. (Telex)
