Az elemzők szerint 3,4 százaléknál kisebb lehet a gazdasági növekedés, az infláció pedig 3,2 százalék helyett inkább 5-össel fog kezdődni.
Az idei gazdasági növekedés két tényezőn múlik: az állami beruházásokon és a német gazdaság talpra állásán – nagyjából így lehet röviden összegezni a Magyar Közgazdasági Társaság Előrejelzők Fórumán elhangzott véleményeket. Nagy János, az Erste elemzője nem tenné fel a fizetését arra, hogy a magyar gazdaság kijött a recesszióból. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mielőtt itt bárki érdemi fellendülést várna, látni kell, hogy a sem a fogyasztói, sem pedig a vállalati bizalom nem javul. Ők jelenleg ugyan 2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak az idei évre, szemben a kormány 3,4 százalékos várakozásával, de könnyen még a 2 százaléknál is rosszabb lehet a teljesítmény. Amíg szerinte az elhúzódó, strukturális problémákkal küzdő Németországban nem javul a helyzet, itthon sem várható komolyabb változás. Nagy szerint már csak azért sem, mert a német gazdaság problémáinak egyik fő okozója a kínai piac elvesztése.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is azt mondta,
a német gazdaság nélkül nem fog menni a 3 százalékos növekedés, a 3,4 százalékos növekedéshez kell, hogy a német gazdaság normálisan működjön
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azonban némileg túlzónak érzi azt a párhuzamot, hogy ha a német gazdaságnak nem megy, akkor a magyarnak sem, hiszen nem vagyunk összekötve. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy belső problémák is vannak, az egyik az állami beruházások drasztikus tavalyi visszaesése. Abban egyet értettek a résztvevők, hogy az idei év nagy kérdése, mit hoz az év ezen a téren.
Palócz szerint az államnak itt lenne mozgástere, hogy megállítsa a beruházások zuhanását, ha kicsit több hitelt venne fel, akkor kevesebb beruházást kellene elhalasztani.
A friss konjunktúra-felmérésük szerint egyébként a feldolgozóipari magánvállalatok fele nem tervez beruházást az idei évben, ami nagyon aggasztó előjel, hiszen ilyen magas arányra még nem volt példa.
És ha már beruházások, akkor az idei év második felében üzembe álló gyárakra is kitértek, amitől például a kormány is nagyon várja azt, hogy érdemben hozzájárulhat a GDP-növekedéshez. Ezt a beszélgetés során Suppan Gergely, államtitkár is pozitív tényezőként emelte ki. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint a három gyár, vagyis a BMW, a CATL és a BYD együttesen 0,6 százalékpontot adhat hozzá a GDP-hez eleinte, mivel felfutó termelésről lesz szó esetükben. A 2028-ra tervezett 25 ezer alkalmazottból idén ezt a hozzáadott értéket 7500 dolgozóval fogják elérni a gyárat, tehát a későbbiekben még nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a GDP-hez. Ha lesz a termékek iránt kereslet.
Erre már az Erste elemzője, Nagy János figyelmeztetett, hiszen
könnyen benne van a pakliban, hogy végül a tervezettnél később állnak üzembe a gyárak, vagy nem fognak tudni olyan kapacitással működni, mint eredetileg tervezték.
„A BYD például Németországban messze nem a legnépszerűbb autó, januárban csupán százas nagyságrendben adtak el belőle” – magyarázta. A BMW-től sem vár nagy csodát, „a tisztán elektromos autónak az értékesítése 400-500 ezres, ebből idehoznak legyártani 100 ezres nagyságrendben”. A CATL pedig szerinte a már Magyarországon működő akkugyártóktól veszi el a munkát, miközben ezen gyárak termékeire még nincsen nagy kereslet. (A legfrissebb KSH-adat szerint év végére a magyar akkugyártás termelése a földbe állt, és 2,5 éves mélypontjára süllyedt, a bukásról itt írtunk részletesebben.)
Ezek miatt ő óvatos lenne még a gyárak GDP-re gyakorolt hatását illetően, már csak azért is, mert eddig is a szabályozási környezet hajtotta valamennyire az elektrifikációt. Aztán láthattuk, „a Trump-adminisztráció első dolga volt, hogy ezt kidobja”, ez pedig az EU számára sem hat túlzottan ösztönzően.
Nem 3-mal, inkább 5-össel kezdődhet az idei éves inflációs ráta
A makrogazdasági szempontból a másik fontos adat a GDP mellett az infláció, ami a kormány előrejelzése szerint 3,2 százalék lehet idén. Aztán jött egy meglepően rossz 5,5 százalékos januári adat, ami a jelek szerint teljesen borítja az idei előrejelzéseket. Abban egyetértettek az elemzők, hogy ebben a megugrásban inkább egyszeri átárazódások játszhattak szerepet, és úgy vélik, ez lehetett a csúcs. Innen, ha lassan is, de mérséklődés következik. Palócz Éva szerint 4 százalékig év végére mehet le a ráta, éves átlagban pedig inkább 5 százalék körüli inflációra lát esélyt, noha „kis szerencsével” kicsivel 5 százalék alatti értékkel is megúszhatjuk az idei évet szerinte.
Az Erste eddig 4,5 százalékos éves inflációt várt, a friss adatok ismeretében azonban feljebb kell tolniuk az inflációs pályát, és arra számít már Nagy János is, hogy ötössel fog kezdődni a ráta idén. Hasonló állásponton volt Balatoni András is, az MNB igazgatója. A jegybank várakozási sávjának középértéke 3,7 százalék jelenleg az idei évre, a teteje pedig 4,1 százalék. „A bejövő adatok ismeretében azonban emelnünk kell ezen a prognózison”. (444.hu)
