A képviselők különös figyelmet szeretnének szánni a bírósági reformokra és a korrupció helyzetére is.
A jogállamiság helyzetét vizsgáló tényfeltáró delegációt küld az Európai Parlament (EP) hazánkba áprilisban - tudta meg lapunk. Erről ma döntenek hivatalosan az EP frakcióvezetői.
A delegáció célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt évek során Magyarországon. A képviselők különös figyelmet szeretnének szánni a bírósági reformokra és a korrupció helyzetére is.
Az elmúlt időszakban a Szuverenitásvédelmi Hivatal a civileket támadta, a rendőrség megszállta az Integritás Hatóság irodáját, a bírósági reformot pedig a bírák fizetésemeléséhez kötötték. Ezek mind olyan témák, amikre biztosan kíváncsiak lesznek a képviselők
– nyilatkozta a Népszavának Tineke Strik holland zöldpárti képviselő.
Mint a magyar jogállamisági téma parlamenti jelentéstevője, Tineke Strik feladata, hogy később olyan jelentést tegyen le az asztalra, ami az EP többségének álláspontját képviseli. Bár az tavalyi választások óta erősen jobbra tolódott az EP összetétele, jogállamisági kérdésekben a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek stabil többséget alkotnak.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, amely figyelemmel kíséri a tagállamok helyzetében a jogállamiság védelmét, a magyar helyzettel kapcsolatos aggodalmait már évek óta hangoztatja. Az ilyen hivatalos, többpárti delegációk során állami és civil képviselőkkel is találkoznak, amely erős alapot adhatnak a későbbi EP-jelentéseknek.
A legutóbbi, tavaly áprilisi EP-jelentés már választási autokráciának nevezte Magyarországot és felhívta az Európai Bizottságot és a tagállamokat tömörítő Tanácsot a további lépésekre. Az akkori jelentés sorra vette például a média szabadságát, a korrupció kérdését és az Európai Bizottság kérésére végrehajtott részleges reformok hatástalanságát is. Ezek minden bizonnyal ismét terítéken lesznek.
Az Európai Parlamenti kezdeményezésére indult az úgynevezett hetes cikk szerinti eljárás is, amely szerint, ha egy tagállamban az Európai Unió értékeinek súlyos és tartós megsértése áll fönn, akkor akár az adott ország szavazati jogát is felfüggeszthetik a Tanácsban. Csakhogy a 2018-ban indított eljárás azóta is egy helyben áll, és ugyan szinte rendszeresek a meghallgatások, a tagállamok továbbra sem akarnak lépni, hogy megállapítsák, létezik-e ilyen súlyos jogsértés.
Strik szerint Donald Trump elnöksége és a szélsőjobboldal európai térnyerése bátorító hatással van Orbán politikájára és retorikájára. Kiemelte, hogy az EU-nak fokoznia kellene annak a kritikus munkának a támogatását, amelyet a civil társadalom az EU legalapvetőbb értékeinek fenntartása érdekében végez.
Bár a geopolitikai fejlemények aggasztóak, továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy az EU fokozhatja saját erőfeszítéseit a jogállamiság védelme és fenntartása érdekében Magyarországon
- tette hozzá. (Népszava)
