Itt nem a képesség hanem a szándék hiányzik a korrupció leküzdésére.
Egyértelműen összefügg a korrupció és az életszínvonal - derül ki a Transparency International (TI) kedden közzétett jelentéséből, amelyik 2022 és 2023 után tavaly ismét Magyarországnak adta az EU legkorruptabb országa címet.
A TI korrupciós indexe mellé készült grafikonból egyértelmű, hogy az egy főre eső GDP és a korrupció szintje szinte kéz a kézben jár, a magyar gazdaság romlása együtt járt a korrupció elhatalmasodásával. Mint Martin József, a TI ügyvezetője ismertette: a helyzet 2008-ban kezdett romlani, 2010 után fordult lejtmenetbe. Beruházók között korábban élt az a fajta kettős mérce, vagyis hogy a jogállamiság Magyarországon leépül ugyan, de a magyar piac ettől még nagy lehetőségekkel kecsegtet. Ez vált semmivé 2023-ra, a beruházások volumene zuhan. Jellemző, hogy az elmúlt 30 év alatt még soha nem csökkent akkora mértékben a külföldi beruházások üteme, mint 2024 első háromnegyed évében – mondta el Martin József, aki szerint a beruházók húzódozásának részint gazdaságpolitikai oka van, a másik viszont a jogállami erózió és korrupció. Ez egy ördögi kör: minél inkább korrupt egy ország, annál rosszabb üzleti környezet, ami dezintegrálja a társadalmat, ez pedig tovább gerjeszti a korrupciót.
Egyedülálló mértékben romlik a helyzet
Magyarországon már azt látjuk, hogy párhuzamosan romlik a gazdasági helyzet és a nő a korrupció. Itt nem a képesség hanem a szándék hiányzik a korrupció leküzdésére. Látványos, hogy amíg a „kiskorrupcióval”, a rendőri vagy hálapénzes ügyekkel leszámolnak, addig a kifejezetten kormányhoz kötődő, szélsőségesen központosított korrupció ellenben továbbra is tarol Magyarországon – hívta fel a figyelmet a TI ügyvezetője.
Ezzel együtt az a gazdasági tétel sem igaz, hogy az EU déli országai és a Kelet Európa egy általánosan gyengébben teljesítő gazdasági tömböt formálnak. A valóságban ma már a kelet-közép európai-régióban elhúztak a balti államok, Lengyelország, Csehország. De még a korábban sereghajtó Románia is Bulgária immáron lassan, de felzárkózóban van, Magyarország ellenben az EU-ban egyedülálló mértékben romlik a helyzet.
Korábban „hagyományosan” Bulgária és Románia volt az EU két legkorruptabb országa, azonban mindkettőben lassan javult a helyzet. Eközben Magyarország valóságos zuhanórepülésbe kezdett, 2012-hez képest 2024-re 14 ponttal romlott a korrupciós érzet, így immáron 2025 sorrendben a harmadik olyan év lett, amikor Magyarország a korrupcióval leginkább fertőzött ország az EU-ban.
Választás kérdése
Magyarország bizonyos értelemben egy kísérleti laboratórium az EU-nak – mondta Martin József arról, hogy az Európai Unió a feltételességi eljárással, uniós források befagyasztásával próbált gátat vetni a magyar korrupció elhatalmasodásának, de eddig nem sok mindent ért el.
A feltételességi eljárás kapcsán 2022-ben a NER történetének legnagyobb korrupcióellenes csomagját fogadták el. – Mi is bíztunk abban, hogy ennél nagyobb áttörés lesz. Ez azért maradt el, mert amint korrupció vagy a NER fennmaradása között kell választani, akkor az Orbán-kormány minden esetben az utóbbit preferálta.
Két típusú helyzet volt – vélekedett Martin József. Az egyik, amikor a kabinet egyszerűen elszabotálta az uniós feltételek teljesülését, a második, amikor bizonyos feltételek teljesültek, ám ha az összes teljesült volna, akkor sem lehet azt várni, hogy csökkent a korrupciós fertőzés.”
Az első kategóriába tartozott, hogy a korrupció elleni szervezeteket hozott létre - Integritás Hatóság, Korrupcióellenes Munkacsoport – ám ezeknek nem kaptak elegendő a jogi mandátumo, sőt, nemrég ügyészségi razziát tartottak az IH épületében. – Ez tovább növeli az aggodalmat, hogy az IH el tudja-e látni a munkáját. A mi jogi értékelésünk szerint még ha a gyanúk be is igazolódna, az eljárás akkor is aránytalan volt, ha pedig nem igazolódik be, úgy az politikailag motivált akció volt – értékelt Martin József. A korrupcióellenes munkacsoport állami tagjai pedig szimplán nem igazán vesznek részt a testület munkájában.
Ugyanígy a vagyonnyilatkozatok esetében sincs semmi változás,nem digitalizáltak, a valótlanságok közlését nem szankcionáljak, ráadásul nincs független intézmény, amelyik ellenőrizné a vagyonnyilatkozatok tartalmát.
Magyarországon a közbeszerzési rendszer továbbra is súlyosan korrupt. Bár a 3,6 ezer milliárd forint értékű közbeszerzési piacon valamelyest csökkent az egyajánlatos tenderek aránya, feltűnő, hogy amíg a „rizikósabb”, vagyis EU által finanszírozott közbeszerzéseknél az egyajánlatos tenderek aránya már „csak” 15 százalék, addig a magyarországi közbeszerzések esetében feltűnően magas, 29 százaléknál jár.
A közbeszerzéseken belül megsokszorozódott a nehezen ellenőrizhető keretmegállapodások értéke, ami megint csak arra utal, hogy az Orbán-kormány egyre több pénzt akar a hozzá közeli vállalkozásoknak juttatni. Elszaporodtak az elmúlt időszakban a tulajdonosok kilétét elrejtő magántőkealapok, amelyek mára a közpénzszivattyúzás legkedveltebb eszközeivé váltak. A TI szerint ez úgy néz ki, hogy egy-egy NER-közeli kör 100-100 milliárd forintot fektetnek ki ilyen tőkealapokba, majd mivel az magántőkealapok céltársaságokba fektetnek be, amelyek azután szintén közbeszerzéseken indulnak, így jóval nagyobb, sok százmilliárdos összeg kerül ilyen átláthatatlan tulajdonosi körhöz.
A legkirívóbb jogsértés
A korrupció miatt az Orbán-kormány nagyon rosszul jár az EU-s források lehívásával. A tavalyi év vége egyik utolsó híre volt, hogy Magyarország végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az EU-s forrásokból a súlyos, rendszerszintű korrupció miatt. A feltételességi eljárás miatt 5 milliárdot blokkol az EU. Ahhoz, hogy feloldják a pénzek befagyasztását, ahhoz 17 intézkedést kell az országnak megenni. Amennyiben ez nem történik meg – Martin József szerint ez nem túl valószínű hogy megtörténne –, úgy évente további forrásvesztés várható.
Az EU által kért igazságügy reformot a kabinet ugyanígy egyáltalán nem hajtotta végre, de ha végrehajtotta volna sem lett volna elegendő. Bár megszűnt az az abszurd gyakorlat, hogy az állami vezetők az Alkotmánybírósághoz fordulhattak, de ettől még a bíróságokon nem szűnt meg a nyomás, ennek példája a legutóbbi alku – fizetésemelésért cserébe bizonyos feltételeknek feleljenek meg –, amelyet az Országos Bírói Hivatal (OBH) visszautasított. A másik ilyen hungarikum a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Az EU nyomására ugyan ezeknek a kuratóriumaiból távoztak a politikusok, a közbeszerzést pedig kötelezővé tették a számukra, ám a vagyonvesztésről – a magyar állam több ezer milliárd forint vagyont játszott át hozzájuk – tény marad. Ugyanígy nem ért célt a büntetőeljárási reform. A korrupciós pótmagánvád célja volt, hogy az Orbán-kormány által befolyásolt ügyészség helyett legyen olyan mechanizmus ahol a korrupciót üldözni lehet. Ez azonban nem működik, két év alatt 0, azaz zéró vádemelés történt – mondta Martin József.
Közben a magyar jogállamiság legkirívóbb megsértéseként megkezdte működését a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mind az SZH létrehozó a törvény mind a hivatal eljárása is alkotmányellenes az EU normáival. Sérti a szólásszabadságot, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ügyben a TI Strasbourgi Bírósághoz fordul. De az EU Bizottság a EU bíróság elé vitte a Szuverenitási Hatóság ügyét. „Reméljük előbb-utóbb kimondja, hogy ennek a törvénynek nincs helye az EU jogrendben”- mondta Martin József. (Népszava)
