A filmesztéta miniszter mindezt a Blokád című mozi kapcsán gondolta leszögezni Tusnádfürdőn.
Feltétlenül fontos és szükséges, hogy készüljenek filmek a magyar történelmi múltról – hangsúlyozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn a Blokád című filmmel kapcsolatban – számol be róla az MTI. A Blokád – és ami mögötte van címmel a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) rendezett programon Gulyás Gergely arról beszélt, hogy ha fontosnak tartjuk a múltunkat, akkor a film az egyik legfontosabb eszköz a bemutatására.
Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter eddig nem csillogtatta filmesztétai babérjait, most keményen beleállt a témába.
Ha nincs aktuálpolitikai szaga, a hatalom általi megfertőzöttséget sikerül elkerülni – ami jelen esetben sikerült –, akkor lehet a rendszerváltozás időszakáról is filmet alkotni
– fogalmazott Gulyás.
Sajnos a miniszter az Elxurtukról nem ejtett szót ugyanebből a szempontból, pedig egy összehasonlító elemzés is jól jött volna tőle. Az Oscar-díjért folyó versenyben sajnálatosan gyorsan elvérző Blokád apropóján Gulyás kifejtette nézeteit Göncz Árpád egykori köztársasági elnökről is. Mint mondta: a köztársasági elnök az alkotmányt sem tartotta tiszteletben, ha az őt jelölő párt érdekei ezt kívánták. Ennél súlyosabb állítás egy köztársasági elnök esetében nem fogalmazható meg – jegyezte meg a miniszter.
Gulyás azt is hozzátette: Göncz Árpádot életútja méltóvá tette az államfői posztra, de elnöki tevékenységével méltatlanná vált arra.
Az eseményen megszólalt Kónya Imre ügyvéd, korábbi belügyminiszter is, aki arról beszélt: legfőbb ideje volt elkészíteni a filmet. Most, amikor olyan lesújtó az emberek véleménye a politikusokról, jó tudni, hogy éltek olyan emberek, akik egész életüket a nemzet szolgálatának szentelték – fogalmazott Antall József kapcsán. Igaz, Kónya azt is megjegyezte – alighanem ironikusan–, hogy szerinte az alkotás méltó emléket állít Göncz Árpádnak is.
Köbli Norbert, az MCC Storylab vezetője, a film forgatókönyvírója mindehhez hozzátette: nagyon közelinek érződik, ha kimondja az MDF, az SZDSZ, Antall József vagy Göncz Árpád nevét. Részükről egy merész vállalás volt, hogy a rendszerváltásról filmet készítenek – közölte. Ugyanakkor azt érezte, van már egy történelmi távlat, lezárt életutak vannak, és már a két párt sem létezik. Ezért is merte megírni ezt a történetet, mert bizonyos szempontból van egy vége – mondta. Antall József a forgatókönyvíró értékelése szerint anakronisztikus figura, a gondolat, a szó, a tett egységet képzett nála.
Köbli hozzátette: Göncz Árpád esetében is keresték a karakter igazságát, a róla szóló egyetlen könyvet is elolvasta: beszédesebbek a hiányok, mint a tartalmak. Rejtőzködő figuraként jellemezte, aki egy titok, egy talány volt.
Ezen a magaslati ponton zárult a tusványosi filmes ankét. (magyarnarancs.hu)
* Gönzcz Árpád megemlítése kapcsán relevánsak Juszt László gondolatati Novák Katalinról:
Önt nem egy ország választotta meg, hanem egy ember választotta… ki.
Mondjuk ki, Önnek szerencséje volt, s így bátran kijelenthette: „Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.”
Oly sokan és oly sokszor kérdőjelezték meg Göncz Árpád köztársasági elnök legitimitását, pedig az ő személyében az akkori legnagyobb kormány és ellenzéki párt egyezett meg. (MDF-SZDSZ) S az Országgyűlés 295 igen szavazattal 13 ellenében szavazta meg. Akkor hat parlamenti párt szavazott így. Önt most csak a sajátjai szavazták meg + 1 fő. Így azután kijelenthetem, hogy az Ön személyében nem csak a női egyenlőséget, de a demokráciát sem szavazta meg ez a parlament.