Interjú közben váratlanul elforgatta a földgömbjét Orbán Viktor, a Karmelitában

A miniszterelnök az interjúban Magyarország geopolitikai helyzetéről, Donald Trump amerikai elnöki visszatéréséről, az Európai Unióról, és orosz-ukrán háborúról is beszélt. Az interjú fontosabb pontjai a következők:

• Orbán szerint a “Trump-tornádó” miatt a világ tíz nap alatt annyit változott, mint általában évek alatt,
• a miniszterelnök szerint a demokrata amerikai elnökség alatt Brüsszel és Washington gyakorolt nyomást Magyarországra, ami olyan, “mintha két csizma lett volna az ország mellkasán”, de Trump alatt majd javulhatnak az amerikai-magyar kapcsolatok,
• Orbán reméli, hogy az amerikaiak a mostaninál többet fognak befektetni Magyarországon,
• Orbán szerint Európa folyamatosan veszít versenyképességéből, nincs stratégiája, és nem rendelkezik erős vezetőkkel,
• szerinte Kína, India és az Egyesült Államok a jövő kulcsszereplői, ami miatt Magyarország nem kötheti le magát kizárólag az európai piacokhoz, nyitni kell kelet felé is,

Nekünk, európaiaknak alázatosnak kell lennünk. Az EU arról beszél, hogy globális szereplő. De még a saját szomszédságában zajló fejleményeket sem tudja ellenőrizni. Sem az Oroszország és Ukrajna közötti háborút nem tudtuk megakadályozni, sem a Nyugat-Balkánt nem tudtuk integrálni. Egyetlen globális szereplő sem viselkedik így. Egy közös külpolitika csak akkor lenne reális, ha Németország és Franciaország erős politikai vezetéssel rendelkezne, és a többiek vele tartanának. De ez jelenleg nem így van.

A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte az Oroszországgal szembeni szankciók többet ártottak Magyarországnak, mint Oroszországnak, azt mondta, a magyar gazdaság 19,5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el az energiaárak és a kereskedelmi korlátozások miatt. Kijelentette, hogy “az Oroszországból származó olaj és gáz elengedhetetlen a magyar gazdaság fennmaradásához”.

A miniszterelnök Oroszországot a háborúval kapcsolatban agresszorként említi, de arra a kérdésre, hogy személyesen is így gondolja-e, ezt válaszolta:

Hagyjuk az értékelést a történészekre. Én politikus vagyok, és van egy uniós határozatunk. Ez arra kötelez, hogy orosz agresszióról beszéljek”

Orbán szerint a nyugati országok elhibázták a háború kezelését, mert “Ukrajnát abba a hitbe ringatták, hogy győzhet”. Szerinte a háborút gyenge vezetők okozták, és egy olyan erős vezetőnek kell megállítania, mint amilyen Trump.

A beszélgetésben Putyin is feljött, Orbán egy kérdésre azt mondta, hogy 2009-ben találkozott az orosz vezetővel, és akkor megegyeztek abban, hogy nem a múltra, hanem a jövőre fognak koncentrálni. Szerinte nem érdemes azon spekulálni, mi jár Putyin fejében, és "az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy Magyarország bízhat Oroszországban”, és Putyin mindig tartotta a szavát.

A beszélgetés talán legérdekesebb részén az újságíró megkérdezi Orbánt, hogy mit szól Putyin 2021-es felvetéséhez, amelyben kelet-közép-európai országok NATO-tagságának megszüntetéséről beszélt. Orbán erre azt mondta:

“Közvetlenül megkérdeztem, hogy problémája van-e Magyarország NATO-tagságával. Azt mondta, nincs. Azért nincs, mert Magyarország területén nincsenek olyan fegyverek, amelyek Oroszországra veszélyt jelenthetnek. Neki a nagy hatótávolságú rakétákkal van baja. Azt, hogy Magyarország bemasírozzon Moszkvába, nehéz elképzelni.”

Az újságíró rákérdezett arra is, hogy Orbán beszédeiből neki úgy hangzik, mintha a miniszterelnök Brüsszelre nagyobb veszélyként tekintene, mint Moszkvára. Orbán erre azt mondta: “Más dimenzióban, de igen, ez a helyzet. Oroszországgal könnyű racionális megállapodást kötni. A brüsszeliekkel szinte lehetetlen. Ők csak az ellenfeleimet támogatják belföldön.”

Amikor a szövetségeseiről kérdezték, a magyar miniszterelnök felhozta a Patrióták Európáért EP-frakciót, és azt is, hogy több hasonlóan gondolkodó párt van hatalmon Olaszországban, Szlovákiában és talán hamarosan Ausztriában is. “Számomra az üzenet: egyre erősebbek vagyunk, és hamarosan többségünk lesz” – mondta, és hozzátette, hogy szerinte Európa néhány év múlva másképp fog kinézni, mint ma.

A német AfD-vel szemben azonban kritikus volt: szerinte a párt soraiban őrültek is vannak, akik olyan kijelentéseket tesznek, amelyek a 21. században Orbán szerint nem férnek bele. Szerinte azonban az AfD inkább egy mozgalom, mint egy párt, és egy mozgalom esetében mindig felbukkannak őrültek.

Arra a kérdésre, hogy aggasztja-e Magyar Péter megerősödése, Orbán azt válaszolta, hogy egy demokráciában mindig fel kell készülni a politikai ellenfelekre, szerinte ez nem szokatlan. "A legutóbbi, 2022-es választáson az összes ellenzéki párt összefogott egy közös listával. Ez nem volt sikeres, és most újra próbálkoznak”.

Az újságíró ezután arra kérdezett rá, hogy egy új jelölt gyors felemelkedése nem jelenti-e azt, hogy a kormánnyal szemben elégedetlenség alakult ki. Orbán szerint “a válasz igen, azt is jelenti. A háború és szankciók az elmúlt három évben nagyon nehéz helyzetet teremtettek, magas inflációval, drága energiával és alacsony gazdasági növekedéssel.”

A beszélgetésben az is felmerült, hogy 15 év kormányzás után Orbán nem érzi-e magát politikailag fáradtnak. Szerinte a kérdés inkább az, hogy a pártja meddig tekinti őt a legesélyesebbnek a választások megnyerésére. Mivel most még nagyobb az ő személyes népszerűsége, mint a pártja támogatottsága, úgy gondolja, hogy folytathatja a harcot.

Az interjú végén Orbán Viktor a saját jövőjéről is beszélt:

“Amíg szellemileg képes vagyok rá, szeretnék a Parlamentben maradni. Elképzelem, hogy jó lesz a hátsó padsorokban ülni, mint egy idős, elismert ember, és a fiatalabb generáció tanácsot kérhet tőlem. Látni annak a következményeit, amit a politikai életutam során tettem. Mert még ha kritizálnak is érte: történelmi pillanatban tettem valamit”

– mondta. (Telex)