Második éve szenved a magyar gazdaság, 2024 végén ott tartott, mint 2022-ben, az utolsó választási évben. Az Orbán-féle repülőrajt elmaradt, de Nagy Márton szerint a növekedési fordulat már itt van.
A KSH előzetes adatai szerint 2024-ben a bruttó hazai termék, a GDP értéke a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal emelkedett. Miután a 2023-ban a a GDP 0,9 százalékkal csökkent, az elmúlt két évben a GDP reálértéke 0,4 százalékponttal mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság 2024 végén ott tartott, mint 2022-ben, az utolsó választási évben. Azóta nem volt semmi növekedés. A KSH mérése szerint az utolsó negyedben 0,4 százalékkal nőtt a GDP 2023 negyedik negyedéhez mérten, illetve az előző negyedévhez mérten 0,5 százalék volt a növekedés, ezzel technikai, statisztikai értelemben végett ért a recesszió.
Az Orbán-kormány szinte minden esetben külső okokkal magyarázza a növekedés elmaradását, az elmúlt években volt már oka a magyar gazdaság problémáinak, az orosz-ukrán háború, az „elhibázott Oroszország elleni szankciók” vagy csak simán „Brüsszel”, de még véletlenül sem rossz magyar gazdaságpolitika. Ezzel szemben a kép sokkal összetettebb: magyar gazdaság egyrészt valóban a gyenge európia konjunktúra miatt szenved, a német ipari termelés visszaesésével magyar autó- és gépipar sem jut elegendő megrendelésekhez. Ugyanakkor az Európai-rekord infláció magyar lakosság jelentős részét kivéreztette az elmúlt 2-3 évben, emiatt a lakossági fogyasztás ugyan tavaly már nőtt, de lassan állt helyre és egyedül ez húzta a gazdaságot.
A gyenge külpiaci megrendelések és következetlen kormányzati gazdaságpolitika miatt a magyarországi cégek bizalma is mélyponton van – ezért nincsenek vállalati beruházások. A magas költségvetési hiány és adósságszolgálat miatt az Orbán-kormány az állami kiadásokat volt kénytelen csökkenteni, emiatt állami beruházások is visszaestek. Hatalmas segítség lehetne a magyar gazdaságnak az uniós támogatások megérkezése, ám a Orbán-kormány korrupt gazdaágpolitikája miatta az Európia Bizottság az uniós támogatások jelentős részét elzárja Magyarország elől. 2024-ben az Orbán-kormány által várt uniós támogatások fele, mintegy 1200 milliárd forint ( a GDP 1,4 százaléka) maradt Brüsszelben, és ez a pénz nagyon hiányozott a beruházási oldalon. Ha ez az 1200 milliárd forint megérkezett volna és fel is használják, az akár egy százalékponttal nagyobb növekedést is hozhatott volna.
A magyar kormány 2024-re négy százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2025-re 3,2 százalékot várnak, az elemzők szerint szintén túlzó optimizmussal. A Portfolio múlt heti felmérése szerint a hazai makrogazdasági elnemzők, 2025-re 2,3 százalékos gazdasági növekedést várnak, a prognózisok 1,8-3 százalékos sávban szórnak – vagyis még a legderűlátóbb elemző sem meri az Orbán-kormány prognózisát a maga előrejelzésében vállalni. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben folyamatosan arról beszélt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben – két év szenvedés után – repülőrajtot vesz, ám ez csak a politikai kommunikáció része, egyfajta gyenge ráolvasás. Az elemzők és a jegybanki prognózisok szerint idén ugyan számottevően javulhat a gazdasági környezet, lesz növekedés, de ez inkább az év második felére várható, vagyis a 2025 elején szó nem lesz repülőrajtról.
Nem is lehet, hiszen a lakossági fogyasztás ugyan továbbra is nő, de sem az állami, sem vállalati beruházások volumene nem nőtt, hanem inkább csökkent az elmúlt hónapokban – így innen nem várható semmilyen impulzus. Az európai konjunktúra élénkülése is lassú és visszafogott lesz, ha lesz is ilyen az a második félévre pörgetheti meg a gazdaságot. A már idézet elemzők szerint viszont fokozatosan beindulhat a növekedés, ezt jelzi, hogy 2026-ra már három százalék feletti növekedéssel számolnak, a előrejelzések mediánja 3,6 százalékra jött ki a következő választási évre.
Nagy Márton szerint itt a fordulat
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság. A megelőző negyedévhez viszonyítva, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal bővült a GDP, tehát a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból. A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a GDP, ezzel hazánk az eddig megjelent adatok alapján az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik. A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett – írta közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik. Nagy Márton végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk – jósolta a tárcavezető.
(Népszava)
