A 2024-es várhatóan 0,6 százalékos GDP növekedést látva a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozásához kezdett, ami a 2025-ös „repülőrajtot” hivatott beindítani.
A 21 pontot tartalmazó terv 10 pontja kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez.
A 10 ingatlanpiaccal kapcsolatos pontból 6-nak nem, vagy csak 2025 után lesz hatása. Az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve nem hat érdemben a lakásvásárlásra és lakásfelújításra. A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást.
A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége. Az energetikai korszerűsítési program 108 milliárd forintos keretű, míg önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint volt. A vidéki otthonfelújítási program volumenéről a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegéből lehet kiindulni (két év alatt 620 milliárd forint). Az 50 százalékos támogatási hányaddal és hasonló volumennel számolva (szűkebb körben) 620 milliárd forintot mozgathat meg a program idén. Emellett a SZÉP kártyákon található pénzek 50 százaléka, 210 milliárd forint is lakás célra költhető. A tényleg megmozduló összegek azonban ennél jóval kisebbek lesznek. A vidéki otthonfelújítási program a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett ad támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a kormány maga is csak 300 milliárdot forintot vár, míg a SZÉP kártya esetében a teljes összeg mintegy harmada kerülhet elköltésre a szektorban, amennyiben GKI lakossági felméréseinek lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányával számolunk. A program által a szektorba juttatott teljes összeg 2025-ben várhatóan kb. 780 milliárd Ft lesz.
Forrás: piacesprofit.hu
Ezt a lakásvásárlások és lakásfelújítások piacával érdemes összevetni. A régi és új eladott lakások számának és átlagárának szorzatából a lakáspiac értékét, míg a fogyasztói kosárban lévő súlyából és a háztartási fogyasztási kiadásból a lakásfelújításra fordított összeget kapjuk meg. A kettő összege a kormányzati program célpiaca. 2024-ben a használt lakások eladása összesen 3154 milliárd forintot, az új lakások eladása 267 milliárd forintot, míg a lakossági felújítási munkálatok 1612 milliárd forintot tettek ki, vagyis összesen mintegy 5030 milliárd forintos az a piac, amit a kormányzati támogatások megcéloznak.
A lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányának változása, 2015-2025 (százalék)
Forrás: GKI
Habár a program szélsőséges esetben a piac 62 százalékát elérő többlet forrást nyújthatna, ennek elérése nem valószínű. Az eddigi programok tapasztalatai alapján a valós bővülés 15,5 százalék lehet nominálisan. Ennek egy részét elviszi az éppen a program által generált áremelkedés. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy tavaly is voltak lakáspiaci beavatkozások, akkor a tényleges növekmény még kisebb 2025-ben.
A program várható hatása a teljes lakás és lakásfelújítási piacon belül
Forrás: GKI számítás
Összességében a kormány az idei évben is megpróbálkozik az elmúlt évek stagnálását követően a gazdasági növekedés beindításával. Az ennek érdekében hozott döntések egy része azonban vagy már korábbi intézkedés meghosszabbítása, vagy olyan új elem, aminek reálgazdaságra gyakorolt hatása csekély lesz. Azonban még a jól látható összegeket megmozgató programok is csak a megcélzott piac kicsivel több, mint tizedét teszik ki. Ezen felül a teljes gazdaságra gyakorolt hatást csökkenti a program kiváltotta többlet áremelkedés, illetve, hogy a SZÉP kártyáról elköltött összegeket végső soron csak átcsoportosítják turisztikai kiadásaikról a háztartások, ami a turizmusban bevétel kiesést okoz. Így a lakáscélú programok miatti GDP élénkítő hatás igen szerény, az ingatlanpiaci áremelkedés viszont nagyobb lesz. (GKI)/(PIAC&PROFIT)
