Megkezdődhet a beruházás-előkészítés a kormány által kiemelten dédelgetett bicsérdi iparfejlesztési célterületen, amely a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány hatókörébe került.
A tervezési folyamatba továbbra sem vonták be a helyi lakosságot, amely a környezetpusztítás, a vízbázisok és a termőföldek sorsa miatt aggódik. A 24.hu utánajárt, mihez kezdhet az egyetemi alapítvány a gigantikus méretű földterülettel.
Egy 2023 júliusában megjelent kormányhatározat nyomán hatalmas méretű, mintegy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelöltek ki Pécs közelében. A Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén lévő helyszín majdnem háromszor akkora, mint a debreceni CATL-gyár területe, amely 221 hektáron fekszik. A határozatban nem nevesítették, milyen beruházást terveznek oda, de a kormányzat eltökéltnek tűnt abban, hogy Szeged mellett a baranyai megyeszékhely legyen a következő nagy iparfejlesztési célterület – írta meg a 24.hu korábban.
A helyi lakosság körében aggodalmat keltett, hogy
a célterület az ivóvízellátás szempontjából kritikus helyen fekszik.
A közelében vannak a tortyogói és a pellérdi vízbázisok, amelyek Pécs vízigényének körülbelül 90 százalékát fedezik. A vízbázisok védőövezete egyes pontokon keresztezi a befektetési területet. Mint a Tettye Forrásház Zrt.-től – Pécs és környéke vízszolgáltatójától – beszámoltak róla, a beruházás legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy amennyiben a vízbázisok területéről még több vizet szeretnének kinyerni, akkor Pécs ellátására kevesebb jutna.
Emellett a beruházási körzetben mintegy 250 hektáron mezőgazdasági művelés zajlik, a helyiek szerint kiváló minőségű termőföldeken. A szántóterület jelentős részét bérleti szerződések keretében az Arany-Mező Zrt. műveli, mely mintegy száz embernek ad munkát. A terület 106 tulajdonos között oszlik meg, a beruházás előkészítése során velük kellene megegyezni a földek megvásárlásáról, vagy ha ez nem jön létre, akkor a területek kisajátításáról dönteni.
A legkomolyabb félelmek az akkumulátoripar esetleges betelepülése miatt merültek fel a Pécs környékén élők körében, akik a vízkészletek felemésztése mellett elősorban attól tartanak, hogy szennyezőanyagok jelenhetnek meg az ivóvízben. A döntéshozók azóta is igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket, egyebek közt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben többször leszögezte, hogy nem tárgyalnak akkuipari beruházó Pécs mellé hozataláról.
