A magyar kormány egyeztetéseket kezdett az uniós menekültügyi ítélet teljesítéséről, amelynek végrehajtásának elmaradása miatt az Európai Unió több mint 430 millió eurós (közel 175 milliárd forintos) bírságot hajthat be
Magyarországon. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak nemzeti érdekeket is figyelembe kell vennie, miközben a kormány jogi lépéseket is fontolgat a büntetéssel szemben, de még nem tudják, milyeneket.
Az Európai Bíróság korábban elmarasztalta Magyarországot a menedékkérelmek elbírálásának akadályozása miatt. A vitatott ügy még a 2015-ös migrációs válsághoz nyúlik vissza, amikor Magyarország tranzitzónákat hozott létre a határon. Az Európai Unió 2020 decemberében jogellenesnek minősítette a tranzitzónák gyakorlatát, ahol a menedékkérők ellátási körülményei nem feleltek meg az uniós normáknak, és a kérelmezők jogorvoslati lehetőségeit is korlátozták.
Ezt követően 2025 júniusában az EUB egy újabb ítéletben egy egyszeri 200 millió eurós bírságot, valamint egy 1 millió napi büntetést szabott ki Magyarországra, mert nem hajtotta végre a korábbi ítéletet.
Fontos, hogy a bíróság és az Európai Bizottság sem akarja, hogy Magyarország befogadjon bevándorlókat, csak a menekültügyi eljárás szabályainak módosítását kéri.
Az Európai Bizottsággal már tavaly ősz óta zajlanak a tárgyalások egy olyan megoldásról, amely gyors eljárásban biztosítaná, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós menekültügyi előírásokkal.
Bár Bóka és Pintér Sándor korábban ígéretet tettek a megfelelésre, a kormány decemberben döntött, hogy
akár 600 millió forintot is fordíthat nemzetközi jogi szakértők bevonására, hogy megpróbálja vitatni az EU által kiszabott bírságot.
Viszont a Szabad Európa kérdésére egy tegnapi sajtótájékoztatón Bóka azt mondta, hogy egyelőre nincs meg, milyen jogi hivatkozással támadják meg a migrációs bírsággal kapcsolatos ítéletet.
A kormány álláspontja szerint a 2026-tól teljesen hatályba lépő uniós menekültügyi reform végrehajtása nem illeszkedik a magyar érdekekhez, ezért nem is nyújtott be végrehajtási tervet Brüsszelnek. Bóka ezt kedden meg is erősítette a Szabad Európának, hozzátéve, hogy a közeljövőben sem várható ennek benyújtása. Ezzel Magyarország azon három ország egyike lett, amely nem teljesítette a határidőt.
Az uniós miniszteri találkozón a jogállamisági helyzet is terítékre került, ahol Magyarország különös figyelmet kapott. Az EU Tanácsának soros elnöksége szerint a miniszterek főként a szólás- és médiaszabadság, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán tettek fel kérdéseket. Bóka szerint a magyar helyzet megértéséhez elengedhetetlen az alapos ismeret és a kettős mérce elkerülése – közölte az Eurologus. (Portfolio)
